TURISTAUTAK BÉKÉSCSABA-GYULA-BÉKÉS KÖRNYÉKÉN


BÉKÉSCSABA (Jamina) - KEREKI - SZABADKÍGYÓS
(zöld sáv)    7,8 km  -  2 óra

 
Nyílt terepen, részben lakott területen haladó útvonal. Bebizonyítja, hogy a kígyósi kastélyhoz nem csak autóval lehet kimenni...

 
BÉKÉSCSABA, Jamina
- Kapcsolódó turistautak:
j.nélk. 
Békéscsaba - (Jamina) - Vasútállomás - Ifjúsági ház 
(onnan turistautak Békés vagy Gyula felé)

 
A turistaút Békéscsaba Jamina nevű városrészében, az Orosházi út és a Povázsai Máté utca kereszteződésében indul.
Előtúra a békéscsabai vasút- és autóbuszpályaudvarról (kb. 1800 m): Az egymás mellett fekvő közlekedési csomópontoktól D felé indulunk a Penny market irányába (a vasútállomásról kilépve jobb kéz fele). A nagy lámpás csomópontnál egyenesen Szabadkígyóst hirdeti a tábla, jobbra a felüljárón át pedig Csanádapácát - erre megyünk, át a sínek felett (a híd D-i járdája kerékpárút, az állomás felöli pedig a gyalogosoké). 

A vasúton túli városrész Jamina, melynek a főútja az Orosházi út. A nyugati kertváros az itteni agyaggödrökről kapta nevét. Jó 1 km-t megyünk a járdán, mikor az út jobbra törik. Nem az itt kiágazó utcán, hanem innen 200 méterre, a buszmegállónál (1, 2, 3-as helyijáratok) balra (D-nek) induló utcán indul a jel. 

A Povázsai Máté utcán indulunk el tehát, kertes házak között. Több utcát keresztezve (köztük az Egyesület székhelyét is felfűző Cserepes utcát - 400 m) jutunk ki a lakott területről (0,5 km). Előttünk kisebb rét, utána nádasokkal szegélyezett hatalmas egykori bányagödrök, mára vízzel feltöltődve. Innen bányászták ki azt a rengeteg agyagot, amelyből a békéscsabai téglagyár (ma: Tondach-Jamina) állítja elő termékeit. 
A mai egybefüggő, nagy kiterjedésű téglagyár eredetileg két szakaszban, konkurrensként jött létre. 1891-ben alapították a "Such-", 17 évvel később a "Bohn-" gyárat. Az egykor agyagbányászásra használt gödrök feltöltődtek talaj- és csapadékvízzel, s így mély vizű mesterséges tavak jöttek létre. A tavak többsége különböző horgászegyesületek kezelésében van.
Kissé kanyargós, de jól követhető földúton érjük el az első tavat bal kézre (0,7 km), majd hamarosan (0,8 km) a másik oldalt is indul a nádfal. A tavak végénél, a pecásokra szakosodott kocsma mellett betonlapokból álló út keresztez, itt jobbra (Ny-ra) fordulunk (1,3 km). Balról távvezeték, jobbról kerítés. 200 m múlva kis kitéréssel, de az irányt végül tartva egyenesen folytatjuk (balra út indul a tavak közt). 

Rövidesen kiérünk a házak széléhez (1,8 km), a Kereki és a Wagner utca sarkához, ahol ismét D-nek, balra fordulunk. Előtte tábla figyelmeztet a keresztező nehézgépforgalomra. Itt robognak el ugyanis a megrakott agyagszállító teherautók, amelyek az újabb gödrökből viszik az agyagot a gyárba. Érdemes megadni az elsőbbséget nekik: az autók kereke nagyobb az emberi testmagasságnál, a rakomány több tíz tonna, a sofőrök pedig sietnek - és ekkora monstrumokkal úgyis mindent ki tudnak lapítani. Érdemes tehát azt az 50 méteres kitérőt választani, ami elmegy a Wagner utcáig, és nem rövidít a szállítóúton... 

Délre tartunk tehát a törmelékes úton, kertek, tanyák és szántók között. Balra egy hosszabb tó kezdődik. Az út eljén betonba öntve megtaláljuk a régi bányavasút kétvágányos keresztező pályályának utolsó nyomát (2,0 km). A balra lévő tanyák után újra keresztezzük a nehézgépek útját (2,3 km). Innen már közvetlenül a tó mellett haladunk. Rengeteg horgász jár ide, miattuk létesült egy kis horgászbolt és büfé jobb kéz felé (2,5 km).

A tanyák közül lassan kiérve (3,3 km) véget ér a tó bal kéz felől. Nyugalmasabb tájon, szántók közt haladunk tovább, jobbra villanyvezték kísér. Előttünk, kissé jobbra már jól látható a kígyósi kastély parkja. Dűlőút ágazik le jobbra (3,6 km), két tanya közt haladunk el (4,0 km), majd elérjük a 120 kV-os távvezetéket (4,4 km). Az előtte lévő épület volt az egykori Kereki iskola, a jellegzetes ovális alakú táblája még sokáig ott díszelgett a homlokzatán. Jobbra dűlőút ágazik le az iskola mellett.

A régi okmányok szerint valamikor Kerekegyháza nevű falu volt itt is-mint a megyében többfelé-, s nevét kerek formájú kis templomáról kaphatta. 1870-ben Haán Lajos, a neves csabai pap és történetíró szerint: "Valami régi épületnek, templomnak vagy klastromnak fundamentomai még most is meglátszanak egy kerekegyházi tanyán." Érdekessége e helynek még, hogy 1463-ban Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta az itteni falut .
A jobb oldali az utolsó tanya (4,5 km), mert az út hamarosan véget ér a keresztútnál (4,8 km). Itt csak a távolabbi kis akácosra lehettt festeni, mindenesetre a kastély tornya és a park hatalmas fái egyértelműen jelölik ki az irányt. Előbb jobbra, majd 50 m után balra kell fordulni. Az irány nem változik majd a faluig.

Az első keresztút (5,3 km) a a balra látható kiserdő felé visz. Innen utunkat akácfasor kíséri balról. A második kersztút is balról jön, innen kezdődik a gyümölcsfa-ültetvény (5,9 km). Elérjük a bekerített terület szélét, ahol jobbra indul út a szántók közt (6,1 km). Elérjük a kastélypark szélét (6,4 km), majd lassan Szabadkígyós szélső házát is (6,7 km). A Vadász vendéglő mellé érve (7,0 km) balra kapu vezet át a kastélypark kerítésén.

A parkban a jel először jól járt ösvényen kanyarog, majd az elágazásnál jobbra fordulva érinti a sportpályát (7,3 km), ahonnan remekül rálátni a híres kastély főhomlokzatára. Ha az elágazásban balra tartunk, akkor a Kastély mellé érkezünk - erre menjünk ha alaposabban körül szeretnénk nézni.

A kastélyt 1875-1879 között építették Ybl Miklós tervei alapján, ekkor alakították ki a parkot is. Az építtetők a kor egyik leggazdagabb földesurai; gróf Wenckheim Frigyes és felesége, gróf Wenckheim Krisztina voltak. Átadásakor korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya volt, káprázatos belső berendezéssel. Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik). 

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély

A kastély előtt franciakertet alakítottak ki buxusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén igen szép szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját. Mielőtt besétálnánk a főépület elé, megpillantjuk az évszázados fehér nyárfákat, mögötte pedig a 8-as alakú mesterséges tavat, melynek partján a megye leghatalmasabb termetű mocsáriciprusait látjuk.
A kastély és környéke alkalmat adhat egy hosszabb pihenőre. Továbbindulva az aszfaltútra jutunk ki (a jelen: 7,5 km), amely kivezet minket Szabadkígyós széles főutcájára (7,8 km), ahol kutat találunk.
Balra a műemlék templomot és az Őshonos állatok bemutatóhelyét, jobbra a tanösvényt találjuk. Erre megy majd a zöld jel is.

 
 
SZABADKÍGYÓS, Kastély útja
- Kapcsolódó turistautak:
Szabadkígyós - Nagy-erdő - Apáti út - Vincellérház - Újkígyós
j. nélk.
Kígyóspusztai tanösvény: Puszta - Kilátó - Nagy erdő
j. nélk.
Szabadkígyós - Vasútáll. - Makkoshát - Békéscsaba, Lencsési ltp.
j. nélk.
Szabadkígyós - Nagy-erdő - Apáti út - Kétegyháza 


Képek az útvonalról

(A képek 2004-ben készültek)


Itt indul a jel: az Orosházi út a templommal

A házak után, a tavak előtt

Ennek a csöppségnek akkora kereke van, mint egy felnőtt...

Visszanézve a városra: jobbra a tó

Turistajel a Kereki határban

A kettős kanyar eleje, háttérben a kastélypark fái

A kastélypark előtt, még a szántók közt (visszairányból)

Szabadkígyós főutcája a kastély mellett


Vissza a Turistakalauz nyitólapjához - a KVTE honlapra

© Gondozza Vidovenyecz Zsolt , a KVTE tagja. 2004. 08.16.