| Doboz neve valószínûleg
egy ismeretlen eredetû magyar személynévbõl
származik. Azon ritka települések közé tartozik,
ahol megalapozottan feltételezhetõ, hogy a lakosság
törzse az Árpád-kortól fogva folyamatos. Õseik
a király kondáit makkoltatták a környék
roppant erdeiben, s valószínûleg ezek az erdõk,
mocsarak tették lehetõvé a doboziak számára
a történelem viharainak túlélését
is. A tetszetõs református templom elõdjét
a XVIII.sz. elején építették, paticsfala volt,
majd késõbb fatoronnyal bõvítették.
A jelenlegi kifelé fordított szerkezetû, ívpillérsoros
homlokzatú templomot 1794 és 1798 között építették.
Az épületet legutóbb az 1978-as földrengés
után állították helyre.

Zabsiló és magtár Dobozon, tervezte
Ybl Miklós
Fotó: Tulok F. - Körös Sárréti
Útikalauz
A tetszetõs mûemlék templomtól
a Békéscsabára vezetõ út mentén
haladunk. A községen belül kerékpárút
is van - a jelzés is ezen vezet . A falu szélétõl
(1,4 km) nem árt figyelni a forgalomra . 2 km múlva
érjük el a Kettõs-Körös modern vonalú
vasbetonhídját (2,3 km). Esetleg itt is lehet fürdõzni,
de az elmúlt években jet-skisek vették birtokukba
a környéket. Folyásirányba tekintve jól
látszik Békés városa.
Innen indul a sárga kereszt (S+) jelzés a Fácános-erdõn
át Sikkony felé.
 |
Sikkony
felé |
A hídfeljáróról balra, a panzióhoz
vezetõ aszfaltútra kanyarodunk. Az úton jobbra térve
perceken belül elhagyjuk a Vadász-panziót (3,1 km,
CSAP), erdei utakon bandukolunk tovább. 100 méterre a
panziótól kettõs kanyarral ( balra, majd jobbra )
az elõbbivel párhuzamos nyiladékon folytatjuk . Szép,
nyugodt sétával érjük el a Marói-erdõ
szélét (4,0 km). Változatlan irányban
haladunk tovább. Jobbra bokros, balra szántóföld.
A csatorna partján késõbb erdõ mellett menve
1200 m-t, benõtt magasleshez és útelágazáshoz
érünk (5,2 km).
Jobbra fordulva 1,5 km után elérnénk a Békéscsaba-Doboz
mûutat, de jelünk balra visz, fiatal facsemeték között.
Többször jobbra-balra kanyarodva, nagyjából DK
felé kelünk át ezen a részen. Nem árt
figyelni, mert sokszor csak igen vékony fákra lehetett jelzést
festeni. A kanyargós rész után (6,6 km) már
jelentõsebb kanyar nélkül haladunk Póstelek
irányába. Útközben egy faóriásra
lehetünk figyelmesek (7,5 km).
Két kisebb erdõirtás után a csatornán
átkelve és balra fordulva, 200 méter múlva
a földúton elérjük a kastély fennmaradt
kapuját (8,4 km). A földúton másik irányban
20 perces sétával Gerlára érünk. Sajnos
a kastély épülete és parkja rendkívül
leromlott állapotban van. Sok növényritkaság
elvadult, az épületet széthordták, szétrobbantották.
Sétautakon érjük el az elágazást
(9,1 km, KÚT), ahonnan Békéscsaba vagy Gyula
irányába folytathatjuk a túrát (mindkét
irányba a zöld sáv jel vezet). A megfáradt vándor
a Mókus Csárdában ehet-ihat kedvére.
|