A városközpont irányába megyünk tehát, célszerűen a bal oldali járdán. Több mint 1 km után bal kéz fele egy nagyobb ABC áruházat mellőzünk, majd a következő sarkon (Vár utca), a főút kanyarulatában szinte tartva eredeti irányunkatmegyünk a csak gyalogosok számára járható díszköves térségen át a Vár felé. Jobbra, a nagy térség előtti utolsó épület a jellegztes téglakerítéssel az Egészségügyi Szakközépiskola Kollégiuma (Kossuth u. 19.), ahonnan indul minden év augusztusának utolsó szombatján a Mályvád Teljesítménytúra (1,6 km).

A Kollégiummal szemben, balra érintjük a Honvédtiszti Emlékművet. Az aradi tizenhármak nagy részét Gyulán keresztül szállították a vesztőhelyre, ennek emlékét őrzi a kegyhely. A gyulai lokálpatrióták az összes olyan házat megjelöltek a városban, ahol a tiszteket kényszerűségből fogva tartották annak idején.

Ez már a híres vár területe. Épségben megmaradt rondellája, ősparkja, az egykori várárokban lévő csónakázótava kiemeli a középkor egyetlen fennmaradt alföldi téglavárát. A Várkerten nagyjából egyenesen menve térünk rá a Csónakázó tó szélén vezető árnyas ösvényre (nyáron a Várszínház miatt előfordulhat hogy kisebb kerülőt kell tenni jobb kéz felé). Érintjük a Várfürdőt, majd a tízemeletes, messziről is jól látszó Erkel Hotelt. Átmegyünk az út túloldalára, a szálló kerítéséhez. A szállodával szemben, a tó végénél a várat idéző fa játszótér van. 

Kiérünk a Tiborc utca keresztezéséhez (a szálló sarka - 2,1 km), ahol egyenesen DK-nek, a kis utcán át folytatjuk. A következő keresztutcában (Gábor Áron u.) balra a Román Kulturális Központ jellegzetes fatornyát látjuk. Kis iránytöréssel indul tovább a Kétmalom utca. Itt alig 100 m után érjük el a jobbra leágazó Szép utcát, ezen folytatjuk (2,4 km). 

Kiérünk a körtöltéshez, ahol balra fordulunk (ez a jobbról érkező Szélső utca folytatása - 2,7 km). Elhaladunk a kemping mellett - és véget ér az aszfalt (2,9 km). Fiatalos erdőtelepítésen át kanyarogva (először jobbra, majd balra) jutunk ki a Fehér-Körös gátjához (3,8 km). (Visszafelé érdemes figyelni az erdőbe vezető betérést). Jobbra fordulva a gáton (folyásiránnyal szemben) egy rövid séta után jutunk el a duzzasztóhoz (4,0 km).
 

A Fehér-Körösön 1896-ban épült tűsgát duzzasztott vize táplálta a folyószabályozások előtti Fehér-Körös Gyula-Békés közötti szakaszát, az Élővíz-csatornát. A duzzasztómű terveit a Gyulai Folyammérnöki Hivatal készítette. A tűsgát 21 darab, mederbe fektethető keretlábból, 11db tűtartó csőből és a rájuk támaszkodó 262 db, egyenként 3,35 m hosszú vörösfenyő gerendából, úgynevezett "tű"-ből állt. Maximális duzzasztása 2,79 m volt. 

Nagyobb árvizek esetén a tűk eltávolításával lehetett megnövelni az átbocsájtott víz mennyiségét. Télre a gátat elbontották (a tűket kiszedték, a tartókat pedig a mederfenékre hajtották le), amit tavasszal újra össze kellett rakni. Az összeszerelés és az elbontás nem volt egyszerű és veszélytelen művelet, hiszen egy munkásnak az igen erős sodrásban kellett állnia (erről egy tévéfilm is készült régebben)

Az évszázados szerkezet ritka ipari műemlék volt, de 1997-ben korszerűtlensége miatt lebontották, és helyét egy szintén nagyon érdekes műszaki megoldású "tömlős" gát vette át. Itt a víz magasságát a meder alján keresztben fekvő tömlő felfújásával illetve leeresztésével szabályozzák, ami a hagyományos táblás duzzasztók több hátrányát is kiküszöböli - ráadásul kezelése és fenntartása is jóval kevesebbe kerül. A régi tűsgát maradványát a gát mellett állították ki.

A Fehér-Körös bal oldali gátján továbbmenve, egy kisebb balkanyar után érjük el a gyulavári közúti hidat (a gát mellett a duzzasztótól házak állnak - 4,8 km). A hidat 2000 környékén magasították meg az akkori rekorddöntögető árvizek miatt. A folyón feljebb látható híd az egykori uradalmi kisvasút hídja volt, ma a határon álló szerkezet le van zárva. A közúti híd mellet indul el a 44-es főút a határállomáshoz (1 km). Átmenve a hídon már Gyulaváriba érünk. Közvetlenül a túloldali gátkorona mellett találjuk az 1956-os forradalom két mártírhalált halt hősének kopjafáját. 

A híd után fekvő Gyulavári hivatalosan Gyulához tartozik, mégis falusias jellegű település. Várit 1231-ben említik először. A középkorban a zarándi várhoz tartozott. A hódoltság ideje alatt a többi környékbeli helységhez hasonlóan elnéptelenedett. 1716-ban települt újra Érsemjénből . A boltnál balra fordulva érjük el a szépen felújított műemlék református templomot, ahol emléktábla őrzi a községben született Bay Zoltán emlékét. Ő volt az a magyar tudós, akinek először sikerült a Holdról visszavert radarsugarakat felfogni. A települést a gyulai vasútállomástól induló 4-es helyijárattal is megközelíthetjük.

A töltésről legyalogolva a falu főutcáján (Széchenyi u.) haladunk. Jobbra kis tó, mellette büfé. Kisvártatva balra a határőr laktanya pusztuló épületét mellőzzük egy enyhe jobbos kanyarban. A kiszélesedő Széchenyi téren 2004-ben emelték a honfoglaláskori Keszi törzs emlékére a Keszi nevű települések a tér közepén lévő emlékművet. (A Mályvádi-erdő egy részén állt Keszi falu, ennek emlékét őrzi a Keszi-erdő helynév). 

Gondozott házak közt menve (maradunk a jobbra tartó főúton) hamarosan elérjük a keresztező Illés utcát (6,0 km). Ez a rész a falu központja: itt van a kocsma, az ABC, és az új posta, kút, valamint a buszmegálló. Itt balra fordulva megyünk tovább a templom felé, de ez már a következő szakasz lesz.