A jel a Kettős-Körös gátján halad, balra a sűrű erdőből néha kibukkan a kanyargós folyó. Balról a tározó területén mezőgazdasági földek, melyek egyhangúságát csak néha törik meg fár, vagy kisebb erdők. Az egykori tanyavilág mára eltűnt - csak egy-két ház dacol az idővel.

Átmegyünk a visszaeresztő műtárgyon (ahol a tározóba jutott vizet visszaengedik a Körösbe), majd a tározó megnyitási helyén (az itteni csövekbe rakják a robbanóanyagot a töltéssszakasz felrobbantásához, hogy a víz szabályozott körülmények közt önthessen ki a hullámtérből. Innen már nem vezett tovább a betonozott út. 

A gáton mintegy hat kilométert kell menni az összefolyásig, ahol a Kettős- és a Sebes-Körös egyesülésével elindul 86 km-es útjára a Hármas-Körös. Az összefolyásig a töltésköveken lévő számok csökkennek (a 0 km-ig), onnan már nőnek (a körösladányi híd a 8,6-os kőnél lesz). Az első szakasz nem túl látványos, csak az Ürmösháti részen és a folyók találkozása előtt a Simai-háton haladunk erdők közelében. A 0 km-nél szokott lenni a Körös 50 túra második ellenőrzőpontja.

Innen tovább a Sebes-Körös majdnem egyenes gátján kell haladni, amelyet a teljesítménytúra egyik korábbi résztvevője imígyen jellemzett: "A párhuzamos egyenesek látszólag a végtelenben találkoznak, de odaérve egy enyhe kanyar után az egész kezdődött előlről." 

A látni tudó szem azonban nem csak ezt érzékeli, hiszen a folyó felé tekintve, a dús aljnövényzetű hullámtérben gyakran látni szürkegémet, az ellenkező oldalon pedig a patkó alakban lefűződött holtágak úszó, lebegő növényzete a régmúlt vízivilágot idézi. Itt a csatornák keskeny nádszegélyeiben költenek a nádirigó és a nádiposzáták különböző fajai.

Igen látványos, ahogy a hátról mintegy kiterített térképen, úgy követhetjük a holtágak kanyargós medrét, melyet fák kísérnek. A második holtág neve Gerzson-zug, a harmadiké Bak-zug, a negyediké Mihály-zug. A Gerzson- és a Bak-zug közt csak az eltérő színű növényzet jelzi a Patkó-sziget valaha volt holtágának helyét. Még egy elmocsarasodott név nélküli ág után árjük el a Mérgesi árvizi szükségtározó töltését, majd rövidesen a 47-es főút hídját. (A híd melletti raktárépületeket már 2-3 km-ről láthatjuk.) 

Balra térve a hídon át Körösladány központjába jutunk, de ebben az irányban érjük el az Alföldi Kéktúra útvonalát is. A zöld jel kissé jobbra indul, majd balra tér le Újladány szélső háza előtt. Innen folytatjuk, de érdemes előtte a kulacsot a közeli kútnál megtölteni.