TURISTAUTAK BÉKÉSCSABA-GYULA-BÉKÉS KÖRNYÉKÉN


SOLYMOS - TÖRÖK-ERDŐ - KESZI-ERDŐ - MÁLYVÁD
(piros sáv)    5,7 km  -  1 óra 30 perc

 
Talán a megye legszebb erdei túraútvonalala, amely elvezet a Mályvádi-erdő mélyébe, az Őstölgyeshez. Az útvonal nem járható a víz elvonulásáig, ha a az Árvizi szükségtározó megnyitásra kerül (ilyen 1980 és 2004 között összesen csak kétszer volt). A szakaszon megy a Mályvád túra útvonala.

 
SOLYMOS, Árvizi tározó gátja
- Kapcsolódó turistautak:
Solymos - Pikó-rét - Gyulavári
j. nélk.
Solymos - Árvizi tározó töltése - Városerdő
j. nélk.
Solymos - Dénesmajor - Anti gátőrház

 
Solymosról a Gyulavári-Dénesmajor közti, nem túl forgalmas úton folytatjuk tovább Dénesmajor (K) felé. Pár száz métert haladunk a töltés oldalában, közben visszatér a kisvasút töltése. Elérjük a kiserdőt jobbra (0,7 km), majd elhaladunk a 6-os km kő mellett. 200 m után véget ér az erdő, és keresztút indul balra, a gáton át a mályvádi erdő felé (0,9 km). Ezen folytatjuk az Árvizi tározó területén.

Figyelem! Az egész erdő vadászterület, szeptembertől novemberig a vadászatok miatt életveszélyes, nem látogatható! Más kérdés, hogy ilyenkor a vadásztatónak két kötelessége lenne: 1. jelölni a vadászat területét (nem az egész erdőből kitiltani a látogatókat!), 2. Kerülőutat kijelölni a turistáknak. Ehhez képest a mi kis balkáni erdészetünk immár nem első alkalommal kaparta le a mályvádi erdő jelzéseit, így a jel helyett egyelőre csak a régi jelek maradványai követhetők a fákon. (Reméljük hamarosan ismét a fákon lesznek a vadonatúj jeleink...) A területtől keletre húzódik az államhatár, csak megfelelő tájékozódási képességgel és kizárólag nappal közlekedjünk! Véletlenül áttévedni azért nem lehet a határon, mert a keleti oldalon az erdő a határ előtt véget ér. 

A gát után bal kéz felé az erdő, jobbra szántóföldek vannak, 2 km-re pedig Dénesmajor háztetői látszanak jobb kéz felé. Keresztezzük a távvezetéket, majd gyenge földúton haladunk. Nemsokára beérünk a fák közé, az első keresztnyiladéknál (1,6 km) -ez a Török-erdő. A nyiladékok a Sitkáig tartó erdőségben szinte sakktáblaszerűen helyezkednek el, és jól lehet rajtuk mérni a távolságokat is. A főnyiladékok általában 400 méterenként vannak, néhol kisebb nyiladékok törik meg a rendet.

Lassan feltárulkozik előttünk a megye legnagyobb összefüggő erdeje, ahová évtizedeken át nem tehette be a lábát földi halandó. A Fekete-Körös a szabályozások előtt is erdővel sűrűn borított terepen folyt keresztül, egy-egy hagyásfa vagy kisebb erdőfolt még emlékeztet erre az időkre. Néhol még ott kanyarognak az elhagyott Körös-medrek, változatos élőhelyi viszonyokat teremtve sok ritka növény- és állatfajnak. Régen az erdők egy része grófi vadaskert volt, s most is kiváló vadászterület, ahol pl. hazánk dámvadállományának tekintélyes része él. 

A fák közt hamarosan sorompóhoz érünk (1,8 km), hamarosan kerítés indul jobbról (1,9 km), amely a következő nyiladéknál (2,1 km) ér véget. Szép szakaszon haladunk (kis árok a nyiladék közepén), ám a keresztező nyiladéknál jobbra kell fordulni (K-re - 2,6 km). A folytatásban nincs jól kijárt földút, ami a bringások helyzetét nehezíti. Balról a Gyulavári-erdei csatorna kanyarodik mellénk, mellette sokféle gombát lehet találni. Ezeket az erdei medreket 2000-től kezdték újra megtölteni vízzel, hogy a vízigényes tölgyesek életfeltételeit javítsák.

A keresztező nyiladéknál (3,0 km) bekerített erdei irtásföld indul jobbra, mely 200 m után véget ér a csatornával együtt. Kis nyárfás kísér jobbról, balról szép tölgyes. A keresztező nyiladéknál (jobbra előre bekerített irtásföld sarka) balra, É-nak fordulunk a magasles irányába (3,4 km). Ez az egyenes már az Őstölgyes mellé vezet. Nehéz nem észrevenni azt a rengeteg vadat (dámvad, őz), ami a fák között van.

A magaslest egy kis tisztásnál érjük el (3,8 km). A következő keresztnyiladék után (4,2 km) jobbról irtásföld húzódik bekerítve, majd a kerítés vége (4,4 km) után az elöntések idejére a vadak helyéül szolgáló magaslatot mellőzünk. Kis tisztáson megyünk át, majd újra a fák közé érünk. Ez a Keszi-erdő, amely az egykori Keszi község emlékét őrzi. 

A következő nyiladéknál (4,7 km) balra indul a bekerített irtásföld, majd a vége (5,0 km) után nem sokkal jobbra indul egy sarjadó bekerített erdőrész (5,2-5,4 km). Jobbra kisárok indul, egy darabon kíséri utunkat. Újabb magaslest elhagyva balról bekerített irtásföld indul (5,5 km), amelynek túlsó végénél ér véget a szakasz (5,7 km). Ez már a Mályvádi-erdő

Érdemes innen egy kis kitérőt tenni a piros kereszt jelzésen. Az eredeti irányhoz képest jobbra (K-re) fordulva 100 méter után a földúttól balra találjuk a Mályvádi Őstölgyes Természetvédelmi Területet, amely Magyarországon az ezredik védett érték. A jeles eseményt szépen faragott kopjafa, rajta három emléktábla örökíti meg. Sajnos a tölgyek elegendő víz híján száradnak, de így is tekintélyes méretűek.

Az emléktábla szövege: "Ebben az erdőben létesült hazánk ezredik természetvédelmi területe 1989-ben, az első természetvédelmi területünk, a Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánításának 50. évfordulóján."

A piros sáv jel balra fordul a kerítés mentén Ny felé, ezt a következő szakasz írja le. Ha egyenesen, É felé folytatnánk az utat, akkor a Fekete-Körös gátjához érünk ki. 


 
MÁLYVÁD, Őstölgyes
- Kapcsolódó turistautak:
Mályvád - Halas - Sitka - Városerdő
Kitérő az Őstölgyekhez (200 m)
j. nélk.
Anti gátőrház - (Mályvád) - Fekete-Körös gátja - Sitka - Városerdő


Képek az útvonalról

(Hamarosan!)


Az árvizi tározó töltése (a képen már nem látszanak Dénesmajor házai)

Jobbról kerítés mellett haladunk a Török-erdőben

Balra a tölgyesek számára vizet szállító erdei csatorna

Magasles a tisztás szélén

Tisztás a Keszi-erdőben 

Újabb erdőirtás mellett elhaladva

Az Őstölgyes szélén

Kopjafa az Őstölgyesben


Vissza a Turistakalauz nyitólapjához - Vissza a Mályvád túrához - a KVTE honlapra

© Gondozza Vidovenyecz Zsolt , a KVTE tagja. 2004. 08.23.