TURISTAUTAK BÉKÉSCSABA-GYULA-BÉKÉS KÖRNYÉKÉN


SZANAZUG - FALUHELY - PAPHOLT-ERDŐ - DOBOZ
(piros sáv)    6,2 km  -  1 óra 40 p

 
Kellemes erdei szakasz, néhol erdőirtásokkal. Az útvonal érinti az egykori Szana falu helyét, valamint a Fekete-Körös 1850 előtti kanyargós erdei medrét. Az itteni erdőben egyébként lépten-nyomon az egykori meder lefűzödött, jól kivehető kanyarulataival lehet találkozni.
A szakaszon halad a Mályvád teljesítménytúra útvonala.

 
SZANAZUG (Dobozi oldal, autóbusz megálló)
- Kapcsolódó turistautak:
Szanazug - Remete - Városerdő
Szanazug - Faluhelyi erdő Ifjúsági tábor - Szanazug (körsétaút)
j. nélk.
Szanazug - Madárfoki erdő (lezárt Vadaspark!) - Remete - Városerdő
j. nélk.
Szanazug - Német-nyilas - Póstelek

 
 
A Fekete- és Fehér-Körös összefolyásánál épült Szanazug a középkori Szanna falu nevét őrzi. Az Árpád-kori település maradványait a mai összefolyástól nem messze, a Fekete-Körös egyik fattyúága melletti dombon találták meg. A gyulai váruradalomhoz tartozott, erdők vették körül, lakói halászatból, szénégetésből és méhészkedésből éltek.1596-ban elpusztították a törökök tatár segédcsapatai, de neve a XIX. századi árvízvédekezési munkáknak köszönhetöen fennmaradt. A dobozi oldalon bolt, kemping, büfé és étterem van. Nyaranta buszjárat köti össze Békéscsabával. Jó idő esetén tömegesen járnak ide a közeli városokból az üdülnivágyók.

A településrész központjából, a buszfordulótól Doboz felé indulunk a műúton. A buszfordulónál információs tábla van térképpel, mellette kút és étterem. Az egykori bolt után nem sokkal jobbra fordulva érünk be az erdőbe a Dalerd Rt. üdülőjénél (0,4 km). A házakat elhagyva jobbról irtásföld, balról szép tölgyeserdő kísér, irányunk ÉK-i. Az első nyiladékon balra 20 méteres kitérővel találjuk Papp László erdész emlékművét, előtte két padot (0,6 km).
 

Papp László (1916-2001) Dobozon született. Gyerekkorában cselédfiúként szolgált, majd az erdészeti tudományok kiváló tudósa lett. Kiemelkedő személyisége előtt tisztelegve készült fából faragott síremléke, melyen Kányádi Sándor sorai olvashatók: "Kívánhat-é ember többet: derékaljnak szülőföldet, s két cserefa tömött árnyát szemfedőnek".


Egyenesen menve tovább a következő keresztnyiladéknál gyorsan növő fiatalos erdőbe érünk (0,8 km), amely 100 m után átadja helyét a korosabb fáknak (0,9 km). Alig 50 m után derékszögben balra fordulunk egy kis ösvényre ÉNy felé (0,95 km).

Korábban az eredeti útvonal itt egyenesen ment tovább, majd a Fekete-Körös egykori medrét (Fekete-ér) elérve egy lassú balkanyarral ÉNy-ra fordulva, majd a lefűzött holtmedreknél kis töltésen haladva jutott ki az Ifjúsági tábor mögötti útra (a jelenlegi helytől 150 m-re ÉK-re). Ezt a részt a 2001-ben létesített Vadaskert kerítése zárja el, mint ahogy a piros körsétaút jelzés eredeti útvonalát is. Ez utóbbi jel az akkor még szárazon lévő Körös-mederben haladt, a híres Burok-völgyet megszégyenítő mennyiségű bedőlt faág között, majd visszatért a régi pirosra.


Az ösvény a fák között egy ponton (1,2 km) tesz egy kettős kanyart, először jobbra, majd balra. Újabb 200 m múlva kicsivel jártabb erdei nyiladékra érünk, amelynél jobbra, ÉK-nek fordulunk. (Bal kéz felé magaslest látunk a távolban - 1,4 km). Száraz kis erdei holtmeder keresztezése után (1,5 km) balra fordulunk a Vadaskert kerítésén lévő kaput elérve (1,6 km).

Talán az út legszebb erdőrészénél vagyunk. Mindkét oldalt koros fák, egy helyen pedig kis erdei tisztást mellőzünk (1,8 km), korhadt, romos vadetetővel. Újabb száraz holtágat keresztezünk (1,9 km), majd kiérünk az Ifjúsági tábor mögötti útra (2,0 km). Balra jutunk a táborhoz, jobbra a Vadaspark kapuja látszik. 

Egyenesen, ÉNy felé folytatjuk a szűk gyalogösvényen. Ez a Faluhelyi-erdő, mivel itt volt Szanna falu a középkorban. Az egykori település helye azon az apró kiemelkedésen lehetett, amit az erdő széléhez közeledve vehetünk észre a jelzett úton, a jobbrafordulás előtti métereken (2,1 km). Reméljük, egyszer méltó módon meg lesz jelölve örökségünk eltemetett kis darabja.
 
Jobbra fordulunk tehát enyhén járt földútra (balra az út az Ifjúsági tábort kerüli meg). Az erdő széle itt szinte karnyújtásnyira van tőlünk. Kiérünk egy irtásföldre (2,2 km), melyen nagyjából egyenesen keresztülmegyünk az úton (ne zavarjon meg a szántókhoz kivezető leágazás 60 m után balra). A bokrok mögött már jól látni Doboz szélső házait. Újra az erdőbe érve (2,4 km) egy kis töltésen átmenve keresztezzük az újraélesztett, vízzel borított holtmedret (2,5 km), amely Dobozon áthalad, miközben biztosítja az itteni tölgyesek vízigényét.

Újabb irtáson vágunk át keresztben (2,6-2,9 km) a gyenge úton, nagyjából É felé. Erre a téglalap alakú tisztásra az egyik sarok közelében érünk ki, és az átlósan lévő sarok közelébe kell átjutnunk. A végén még az erdőszélen is megyünk 30-40 m-t, csak utána fordulunk a fák közé jobbra. Az erdei csatorna éles kanyarral kerüli meg ezt az erdőrészt balra, kicsivel odébb.

Egyenes nyiladékon haladunk ÉK felé. Töltés ér mellénk balról, majd jobbra újabb irtásföld kezdődik (3,1 km). Ezen a ponton a gáton túl egy ősöreg, rég elpusztult, de még álló fa korhadtan is tiszteletet parancsoló törzsét találjuk (bal kéz fele, 10 m-re). Ha ez a fa mesélni tudna... 



A jel balra, a kis töltésre kanyarodik a fák közé. Néhol bedőlt ágakat kell kerülgetni, majd fokozatos balkanyarral ÉNy-ra fordulva elérjük a Dobozt megkerülő 20 kV-os távvezeték nyiladékát (3,3 km). Előttünk hatalmas erdőirtás. Jobbra, a vezeték melletti halvány kis útra fordulunk, ÉK-nek. Elérjük az irtásföld sarkát egyenesen jobbra a szeméttelep kezdődik (3,6 km). Itt élesen balra fordulunk, Ny felé, az irtásföld szélén vezető útra. Ez a Papholt-erdő, amely éppen felújítás alatt áll.
 

Ez az irány egyenesen bevezet Doboz község széléhez, ám az utóbbi időben az út egyes részeit benőtték a bokrok (más részei pedig az erdőirtás miatt váltak követhetetlenné). Ahol a fák megmaradtak, ott meghagytuk az eredeti jeleket is, ki tudja hogy alakul a felnövekvő erdő úthálózata a későbbiekben.


Elindulunk tehát az irtás É-i szélén, majd a második balra lévő meghagyott fánál, 200 m után balra fordulunk az irtáson átlósan átvezető kanyargós ösvényre (az eredeti szabványos jel tovább mutat egyenesen, ezt egy balra mutató fehér nyíllal és egy "M" betűvel bíráltuk felül - 3,8 km). Kanyargunk tehát az irtáson át, néhány tuskóra szabályos piros jelet festettünk (főleg az elágazásoknál). Az átellenes sarok közelében (D-re itt is az erdei meder kanyarog) az út átvág az erdőhagyáson (4,3-4,4 km). Kiérve a nagyobb fák közül előttünk van Doboz. 

A fiatalos erdő szélén - egyenesen - továbbindulva haladunk a faluszéli házrom felé. Nehéz elhinni, de 1998-ig a mostani fiatalos erdő helyén (jobb kézre) volt az erdei tisztás, míg a másik oldalon (balra, ahol most semmi nincs, csak a letarolt susnyás) szép idős erdő volt... Jobbról véget ér a kiserdő (4,5 km), egyenesen haladunk a faluszéli nagy fák irányába. Eleinte még kétnyomos út vezet erre, majd a jól kivehető egykori folyókanyart elhagyva (4,8 km) egyenesen a halovány kis ösvényen folytatjuk. A romos ház előtti fán nagyobb jel irányít útba, ide kell kiérni. (Doboz felől a magányos hagyásfát és a kiserdő sarkát kell becélozni, nem a sorban meghagyott 3 fát.) 

Keresztezzük a Doboz községet övező körtöltést (5,0 km). Egyenesen haladunk végig a Sámson utcán, ahol kutat találunk, és egy régi iskolaépületet. A folyómeder után jobbra fordulunk a Lehel utcán (5,6 km), utána balra egy kis közbe, majd jobbra a Rákóczi utcába. Innen kis töréssel, szinte egyenesen folytatjuk az elágazásban, de figyeljük az oszlopokra és villanykarókra festett jeleket hogy követni tudjuk a kis utcák szövevényes hálózatát. Balra fordulva a Batthyányi utcán érjük el a református templom oldalát, amely előtt halad el a falu főútja. Itt ér véget a szakasz (6,2 km). Az egykori kastélyparkot és kápolnát az út túloldalán induló gyalogúton közelíthetjük meg. Szemben kutat találunk.

Doboz neve valószínűleg egy ismeretlen eredetű magyar személynévből származik. Azon ritka települések közé tartozik, ahol megalapozottan feltételezhető, hogy a lakosság törzse az Árpád-kortól fogva folyamatos. Őseik a király kondáit makkoltatták a környék roppant erdeiben, s valószínűleg ezek az erdők, mocsarak tették lehetővé a doboziak számára a történelem viharainak túlélését is. 

A tetszetős református templom elődjét a XVIII.sz. elején építették, paticsfala volt, majd később fatoronnyal bővítették. A jelenlegi kifelé fordított szerkezetű, ívpillérsoros homlokzatú templomot 1794 és 1798 között építették. Az épületet legutóbb az 1978-as földrengés után állították helyre. 


 
 
DOBOZ (Református templom)
- Kapcsolódó turistautak:
Doboz - Marói-erdő - Póstelek
(Doboz -) Marói-erdő - Fácános erdő - Sikkony
j. nélk.
Doboz - Sebes-foki erdő - Békés
j. nélk.
Doboz - Madár-foki erdő (lezárt vadaspark) - Remete - Városerdő
j. nélk.
Doboz - Sebes-foki erdő - Tarhos


Képek az útvonalról

(A képek 2003-2004-ben készültek)


 
 

Szanazug, buszforduló

Tölgyes út, az erdészeti üdülőnél letérve róla

Papp László erdész sírja

Párás őszi hangulat a kis tisztásnál

Kilátás Doboz felé a Faluhelyi erdő melletti irtáson

Valahogy így kanyaroghattak a Körösök az erdők mélyén 300 éve...

Távvezeték, ahol Ny-nak fordulunk

A romos ház a jellegzetes fával a falu szélén

Dobozra érve (Sámson utca)

A Körös régi medre Dobozon


Vissza a Turistakalauz nyitólapjához - Vissza a Mályvád túrához - a KVTE honlapra

© Gondozza Vidovenyecz Zsolt , a KVTE tagja. 2004. 08. 10.