Körösök Völgye Turista Egyesület - Békéscsaba

Jelzett turistautak Mezõberény környékén

PETÕFI EMLÉKTÚRA





Mezõberény - Boldishát - Petõfi emlékmû - Laposi kertek - Mezõberény   15 km



Minden év március 15-én a Mezõberényi Természetjárók koszorúzással egybekötött emléktúrát rendeznek a Kettõs Körös partján álló Petõfi emlékmûhöz.

Alábbiakban egy századeleji újságcikket idézünk:




A millenniumi és a Petõfi-emlékünnep

Mezõberény fennállása óta nem rendezett oly nagyszabású ünnepélyt, mint Magyarország ezeréves fennállása alkalmából és Petõfi halálának ötvenéves évfordulóján. Ez a két esemény nagyszerûsége és nagyjelentõségénél fogva megérdemli, hogy külön fejezetben emlékezzünk meg róla. Idõsebb emberek, akik ezeket az ünnepségeket látták, még ma is emlékeznek a nagyszabású eseményekre.

Az 1896-ik évi millenniumi emlékünnepek alkalmával a zászló díszben álló Mezõberénynek a lakossága kitörõ lelkesedéssel ünnepelte az ország ezer éves fennállását. A polgári és elemi iskolákban, valamint a templomokban, továbbá a községházán szép szónoklatok és szavalatok hangzottak el. Ez alkalommal különösen néhai Jeszenszky Károly volt evangelikus lelkész hatásos beszéde tûnt ki. A népünnepélyek egymást érték, ahol a község apraja-nagyja örömujjongva vett részt. Ilyen népünnepélyt tartottak románfalvi Fejérváry Coelesztin õméltósága húszholdas parkjában is, ahol lóversenyt, lovas mutatványokat rendeztek és ugyan ekkor szerepelt Mezõberényben elõször Kollár János ügyvéd kordély fogata is.

Az ezredéves jubileum emlékére létesítették községünk mai egyik legszebb díszét és büszkeségét: a népligetet.

A Budapesten rendezett országos kiállításra felküldött Békés-megyei madarakat mezõberényi ember tömte ki. A budapesti országos kiállításon néhai Horváth János akkori mezõberényi postamester egy külön sátorban állította ki és árusította községünk háziipari cikkeit.

Ezenkivül, hogy fejlett mezõgazdálkodásukról bizonyságot tegyenek, a mezõgazdasági vonatkozású országos kiállításon is résztvettek a mezõberényiek, mégpedig: Bakucz Tivadar õszi búzával; Horváth János sárga lófogú és amerikai fehér lófogú tengerivel, árpával és olasz cirokkal; Tóth János búzával; Valentinyi János árpával és takarmánymaggal; Ketcz Péter ezerforintos Medard nevû ménnel; Götcz Ádám Torontál nevû 800 frt. értékû ménnel; ifj. Lédig József 500-500 frt. értékû két kancával; Renner Péter 1300 frt-os Comtes, valamint Küzdõ nevû kancáival, amelyekkel díjakat nyert; Speck Márton 1000 frt-os Sárga kancájával.

Magyarország ezeréves fennállásának emlékünnepe alkalmából e nagy történelmi esemény megörökítésére a község emlékérmet veretett.

Három év mulva, vagyis 1899-ben a község ismét nagyszerû ünnepélyt rendezett, mégpedig Petõfi Sándor emlékezetére. Ugyanis Petõfi Sándor Mezõberénybõl indult el utolsó útjára, a segesvári csatába, ahová szekéren Csipkér Pál fuvaros szállította.

Baltha János elbeszélése szerint az õ nagyanyja mosta ki Petõfi ingét, mielõtt a segesvári csatába ment és véletlenül elcserélte Baltha nagyapjának ingével, tehát Petõfi Sándor Baltha János nagyapjának az ingével ment utolsó utjára.

1839-1849 júliusáig - Orlay Petrics Sámuelnél - ki anyai ágon másod unokatestvére volt - Petõfi többször megfordult Berényben. Orlay szülei Berényben laktak és hozzájuk jött Petõfi. 1842 augusztusában egy hónapot töltött itt. A községben megjelent vándorszínészek szinielõadásain szerepelt is. A báró Wenckheim család szõlõjében levõ borpincét is megtekintette. Mezõberényben több verset is írt.

Ugyancsak Berényben írta meg 1849-ben hét hónapos fia életrajzát is. Itt tartózkodása alatt a község akkori jegyzõjével, Bonyhay Benjáminnal is megismerkedett, aki késõbb azt a karosszéket, amelyben Orlay Petõfit lefestette, a budapesti Petõfi háznak adományozta. E festmény, egy másik karosszék és egy heverõ a Petõfi házban (Bajza-utca) láthatók, mint Petõfit Mezõberényhez fûzõ emléktárgyak.

Az a ház, amelyben Orlay lakott, ott állt, ahol a mai községháza van. Ezt a helyett a községháza falában elhelyezett Petõfi mellképét ábrázoló dombormûvel és márványtáblával jelölték meg, amelyen az alábbi felírás olvasható:

"Petõfi !

    Innen ragadott el a végzet,
    Harcok terén keresni dicsõséget,
    Innen távozva ért utól halálod
    S leltél halálban halhatatlanságot.

Kegyeletül: 1899. évi julius hó 30-án.
Békés-megyei Közmûvelõdési. Egyesület.

Ezen emlékmû leleplezése alkalmából nagy Petõfi-ünnepélyt rendezett a Békés-megyei Közmûvelõdési Egyesület és a község, amelyen Békés-megye közönsége nagy számban jelent meg. Ez a mezõberényi Petõfi ünnepély a budapesti és segesvári ünnepélyek után, a vidéki ünnepélyek között jelentõségét és lefolyását illetõleg az elsõ helyen állt. Mezõberényben ez alkalommal az utcákat és házakat zöld gallyakkal, virágokkal, lobogókkal díszítették fel.

A szebbnél-szebb fogatokkal érkezõ vendégeket bandériumok fogadták. Az egész Petõfi ünnepélyt rendezõ bizottság elnöke Horváth János postamester volt. A vármegyei vendégek a vasúttól a község fõterére Hegedûs Béla akkori joghallgató vezetésével díszes, 60 tagú lovasbandérium kíséretével vonultak be. A németajku evangélikusok templomában díszközgyûlés volt, ahol számos elõkelõség vett részt. A Petõfi ünnepélyen Szabolcska Mihály ez alkalomra írt ódáját szavalta el, amit azután sajátkezûleg írt bele a mezõberényi Petõfi albumba. Az ünnepély hajnalban kezdõdött és már éjfél volt, mire a nagy ünneplõ néptömeg szétoszlott.

Igy ünnepelte meg Mezõberény annak a Petõfinek emlékét, aki ;- mint saját maga írta, - itt "elvonultan a legnagyobb szeretet és barátság ölén" élt.


Lement a nap. De csillagok
Nem jöttenek. Sötét az ég
Közel s távolban semmi fény nincs,
Csak mécsvilágom s honszerelmem ég.

(Petõfi: A hazáról)






Vissza a Turistakalauzhoz - KVTE

© Gondozza Vidovenyecz Zsolt , a KVTE tagja. (99.05.25)