KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


ÁTALÁNOS INFORMÁCIÓK

ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK A KÖRÖS-SÁRRÉT VIDÉKÉN



Bugár-Mészáros Károly


Ez a terület, amelyrõl a kiadvány szól, igen egységes építészetében és történeti múltjában. Jellemzõje az õskori monumentális, az ókori gigantikus építészet. A rendkívüli módon elpusztult, egy kivételével (Gyula vára) épen nem maradt a középkori építészet. A reneszánsz és török idõbõl szintén egy-két emlék van csak. Gazdag a terület kastélyokban, kúriákban és történeti kertekben. Építészetileg kiemelkedõ értékûek nagyméretû protestáns templomai, figyelemre méltóak az ortodox templomok és ikonosztázaik, a katolikus templomok viszont nem jelentõsek. A századforduló építészetében és az enteriõrök tekintetében van látnivaló. A fa építészete különösen a ligeti pavilonok és az elõvárosi építészetben fontos fejezet. A mezõgazdasági építészetben országos jelentõségû mûemlékek vannak itt. A népi és népi ipari építészet, a tanyák, csárdák jelentõs meghatározói a Körös-Sárrét vidékének. A terület mûemléki feltárása nem fejezõdött be még. További értékek felbukkanása várható a régészeti kutatások nyomán a föld alól. A külterületen levõ majorok további szép istállókat, magtárakat és kúriákat rejthetnek. A szõlõskertek pinceépítészete kutatatlan. A csárdák felkutatása, beazonosítása, építészeti feldolgozása és védetté nyilvánítása folyamatban van. A temetõk értékeinek feltárása: faragott fejfák, sírkövek és kripták további rejtett értékekkel biztatnak.

Az újkõkor (neolitikum i. e. 2800-2500) vége és a rézkor (i. e. 2500-1900) idején területünkön monumentális sírépítészet folyt. A sík vidék arculatát jellemzõ halmok ekkor épültek, az egyiptomi piramisépítészettel azonos gondolkodás eredményeként, azok kortársaként. Azt még nem vizsgálták, hogy eredetileg gúlák voltak-e vagy gömbsüvegek, esetleg kúp formájúak. A mi földanyagú piramisainkból a Körös-Sárrét vidékén több százat ismerünk, leginkább a teljesen sík vidékeken készültek, mert ott érvényesültek igazán, a terület D-i dombos-hullámos, magasabban fekvõ részein számuk rohamosan ritkul, illetve nincs is. Füzesgyarmat külterületén az Ó-Berettyó vagy Kun-ér mentén jól megfigyelhetõk a törvényszerûségek. A sûrû erdõ borította sík területek ereinek mentén sûrûsödnek a halmok, az ér kanyarulatainak külsõ ívein az iránytöréseknél, ahol a meder mindkét irányból ellenõrizhetõ, oda épültek legtöbbször. A látszólag öncélú óriási építmény az õsök erejével felvértezett stratégiai magaslattá lép elõ, olyannyira, hogy az 1783-as I. országos katonai felmérés a jó kilátópontokat gondosan jelölte és számba vette. Vidékünkön a halmok fél méter magastól 8-10 m magasságig és 100 m átmérõjûig fordulnak elõ. Az egyik legnagyobb halom a Szeghalom külterületén található 8 m magas és 100 m átmérõjû Balkán-halom, szintén ott a 6 m magas és 80 m átmérõjû Dió-halom vagy a 10 m körüli magasságú, több tagból álló kunszentmártoni Köttön-halom.

Az építmény tömegére jellemzõ, hogy az 1910-ben útépítéshez sajnálatosan elhordott 8 m magas és 60 m átmérõjû sárrétudvari Balázs-halom anyagát 3000 szekérrel vitték el. A halom elhordása azonban lehetõvé tette az alaptemetkezés feltárását: 310 x 260 cm-es színes csíkos szõnyeg alatt a sírgödörben prémbe burkolt, felhúzott lábú, vörösre festett, melléklet nélküli csontváz került elõ. Más források fatrónon ülõ, prémbe burkolt, fakamrával körülvett alakról számolnak be. Talán összefüggés lehet az ülõ testhelyzet, a vörös festés és a Vésztõ-Csolt-monostorrom melletti lelõhelyen talált, és ott látható korai tiszai kultúrából (i. e. 2700 körül) való házi istenfigura ülõ helyzetével és élénkvörös agyagszínével. Az elhunyt nemzetségfõ felveszi az átistenülés helyzetét. Az utóbbi idõkben több ilyen istenszobor töredéke került elõ, amelynek elsõ és legérdekesebb lelete az 1956-ban talált szegvár-tûzkövesi sarlós isten, õ Kronosz õse, aki sarlójával az eget a földtõl elválasztva, megteremti a világot. Ezeknek a szobroknak alkatra, méretre másuk és kortársuk az athéni múzeum küklád szobrai és más Földközi-tengeri kerámia szobrok. A halmokat a késõbbi korok is temetkezésre használták. A halmokat és magaslatokat veszélyezteti a mezõgazdasági üzemi föld- és vízrendezés, amikor ezeket az "épületeket" és kultúrrétegeket mélyedések kitöltésére akarják elhordani, tehát társadalmi védelmük fokozottan szükséges.

Az ókor elején, a korai bronzkorban, az úgynevezett ottományi és a hatvani kultúra idejébõl (i. e. 1800-1600 körül) térségünkben több tíz földvár épült. Ezek a várak kör, ellipszis, négyszögû, ötszögû formát mutatnak, átmérõjük 30-60-80 m között mozog. A várat vizesárok vette körül, a sánc külsõ széle több méter magas, rönkfával megerõsített, függõlegeshez közelálló földmû falból áll. Ekkor kezdõdik az intenzív fakitermelés az Alföldön. Mára az árkok a sánc anyagából feltöltõdtek, sokszor csak avatott szem észleli azokat. Több földvárról kimutatható, hogy a népvándorlás korában és az Árpád-korban õrhelyként használták.

Az ókor gigantikus építészeti alkotása az Orosháza határában, a várostól 12 km-re DK-re Pusztaföldvár mellett levõ úgynevezett Nagytatársánc földvár. A kettõs sánc (árok-sánc-árok-sánc) szerkezetû erõd az Õs-Maros hajdani DNy-ÉK irányú medrétõl ÉNy-ra, szalmakazalívre emlékeztetõ vonalvezetéssel épült. A sánc hossza 3050 m, átmérõje 1800 m, Banner János ásatásai szerint valemely i. e. 500 és 300 között itt élt nép, talán a kelták építették, vagy ellenük épült, mint a térség fõvárosa, s a teljes állatállomány védelmét is szolgálhatta. A kettõs sánc árkában a hajdani sáncok anyaga adja a mai feltöltést, tehát 5-6 m magas falat kellett képezni, közel függõlegesen, amit csak egymás mellé sorolt cölöpökkel képezhettek ki. A felhasznált faanyagjelentõs erdõirtást okozhatott.

Az Õs-Maros másik oldalán a belsõvárszerû Kistatársánc egészíti ki a gigantikus építészeti együttest. Az Orosháza belterületének déli részén szintén kettõs sáncú földvár õrzõdött meg.

Az eddigi nagy építmények eltörpülnek az ókor legnagyobb építészeti-mérnöki alkotása mellett, amely Csörsz-árok és Ördög-árok néven ismert, és a területünkön áthalad.

Soproni Sándor szerint 322-332 között, a rómaiak ösztönzésére, a szarmaták építették a dákok ellen. A védmû Dunakeszinél indul, a hegyek lábánál több vonalban K felé Miskolcig halad, és É-i támadás ellen készült, ott D felé fordul, és az erdélyi hegyek lábánál hármas vonalban az Al-Dunáig, Kevi váráig halad, K-i támadás ellen készítették. A szkíta ifjak és amazon harcoslányok egymásra találásából alakult nép óriási szervezettségû munkával 10 év alatt kb.1 650 000 m hosszú erõdítést épített. A rómaiakra jellemzõ módon, amint a Traianus és Marcus Aurelius oszlopa is mutatja, a hadjáratoknál nem csatajelenetekkel, hanem utak, hidak, erõdök mérnöki alkotásával dicsekedtek leginkább. Az É-D-i vonulat körösnagyharsányi szakaszán az árok 210 cm mély volt. Ha a mai 140 cm magas sáncra "rátesszük" az árok 160 cm-es feltöltõdését, akkor 510 cm-es szintkülönbség jön létre, ami másutt 7-8 m is lehetett. A terület D-i részének feladása, 352 után további 150 000 m-es K-Ny-i sáncot és árkot építettek a szarmaták, a Tiszától a Körösök fölötti Szelevénytõl Dévaványa, Szeghalom alatt Berekböszörményig. A magas erõdfal akkorjó ellenálló, ha közel függõleges, tehát fa cölöpsorral megerõsített falat képeztek. Az összesen 1 800 000 m hosszú erõdhöz óriási mennyiségû fára volt szükség, ami magyarázatul is szolgálhat az alföldi szikes puszták eredetére. Hasonló helyzet alakult ki, mint a velenceiek nyomán a kopár dalmát szigeteken vagy a görög hajóépítõk után a kopár görög szigeteken. A hatalmas mû oltalmát a szarmaták csupán 378-ig élvezték, mikor is fel kellett adniuk állásaikat.

A honfoglaló magyarok is építettek földvárakat, amelyek a bronzkoriak méreteihez hasonlítottak. A középkor szinte minden szakaszának templomai és lakóházai vizsgálhatók régészetileg a területen. Sok olyan település van, amely csak egy rövid ideig élt, és utána elhagyták. Így például Doboz határában a Holt-Fehér-Körös mentén kora Árpád-kori falu háztípusait vizsgálhatta Kovalovszky Júlia régész. Másutt a tatárjárás vetett véget az életnek, ott a XIII. századi állapotok vizsgálhatók. Vannak a XIV. századi békeidõkben elnéptelenedett falvak. Késõbb a törökök megérkezése az 1550-es években vágta el a Ny-i részeken az életet, és ekkor stratégiai okokból várakat és templomokat bontottak el a gyulai várvédõk. Másutt a 15 éves háború pusztított az 1590-es években, utána az 1660 körüli tatárdúlás és Várad elfoglalása, majd a török kiûzése semmisített meg falvakat és templomokat. A települések száma az 1700 körüli rác betörések és a Rákóczi szabadságharc nyomán tovább fogyott. Ennek ellenére tudjuk, hogy maradtak középkori templomok, amelyeket tudtak használni az ÉK-i részeken, és sajnálatos módon a türelmi rendelet templomépítõ lázában kicsinek bizonyulva az óriás falvak részére, elbontották azokat. Lebontotta középkori templomát Dévaványa, Füzesgyarmat, Körösladány, Vésztõ, Zsadány, Sarkad és Endrõd lakossága. Más falvak nem népesültek újra, mint Fancsika, Mezõberénynél Kereki, Gyománál Ege; beköltözött a nagyközségbe, és templomát elbontotta vagy sorsára hagyta.

Végezetül maradtak a régészetileg feltárt alapfalak szerte a megyében, amelyek mutatják, hogy az 1000 körül, s talán elõbb is jelentõs templomépítészet volt a területen, egyedül Biharugra református temploma rejtheti Ugramonostora maradványait, sajnos nem túl nagy magasságig. A románkor torzó emléke még a herpályi templom romja és a Csolt-monostor romkertje.

A gótikában a feltárások tanúsága szerint megtoldották, átépítették a korábbi templomokat, mint például Kopáncson. Szerencsés véletlen, hogy a kor egyetlen és reprezentatív alkotása, a gyulai vár fennmaradt, de elpusztult Csongrád, Békés, Gerla, Sarkad, Bajom, Apaj vára meg a kis Peckes vár is. Hasonlóan Megyer, Vésztõ és Ladány udvarházai. Említések szólnak a középkori vízimalmokról is, amelyekbõl szintén egy sem maradt.

A reneszánsz egyetlen képviselõje az 1660-ig töröktõl mentes Nagykereki kastélya-vára, Bocskai István székhelye.

A reneszánsz gyulai emléke már katonai, azaz a rondella és a várfalak meg néhány faragvány a kõtárban.

A török idõkbõl csak a szamárhátíves ülõfülkéjû kaputorony maradt meg Gyulán, amely most a kastélyba van belefoglalva.

A sok fürdõ Gyulán és Szarvason a források szerint éppen elbontott középkori falusi templomok anyagából készült. Gyulán a fürdõbõl református templom, a mecset helyén és anyagából katolikus templom lett. A török idõkben készült összeírások, a defterek azonban szinte minden lakost a térségben név szerint összeírtak, így forrásértékük felbecsülhetetlen. Gyulán az 1870-es években török mintájú fúrdõ épült, az elherdált múlt visszaálmodására.


Zsúpfedeles nyitott szín Dombegyházon

Fotó: Bugár-Mészáros K.


1720-ban Harruckern János György udvari szállító nyerte el a térség falvainak zömét. A területre vallásszabadságot és 3 évi adómentességet ígérve magyar reformátusokat, szlovák és német evangélikusokat telepített. A nagy földterülettel rendelkezõ községek körül hamar kialakultak a külterületi szállások, tanyák, elõször földbe vájt lak fölött földfelszínre helyezett nádtetõvel épültek, késõbb ház formával, állatoknak rangsor szerint egymás melleti istállókkal, ólakkal és kis szérûskerttel.

A nagy távolságok (pl. 40 km a pusztában) áthidalására csárdákat telepítettek. Ezeket a birtokos építtette, ahol saját termékeit árusította, borait, pálinkáját ott mérte, majd késõbb évi fix bérért bérlõknek adták ki. Az épületek egy része XVIII. századi barokk emlék, amelyekben a konyha óriásira növekszik, és az lesz a fogyasztótér. Ott laktak a bérlõk és segítõi, még szálláshely is akadt. Nem egy épületben található rejtekhely is a betyárok számára, ezt a kondorosi csárda tervezõje a virtuozitásig fokozta.

Kezdetben a protestáns lakosság fa- és paticstemplomokat épít, mivel másra a törvény nem adott lehetõséget, ezeket azonban csak hírbõl ismerjük, mert a türelmi rendelet idején mind sorra elbontották, illetve szomszéd falunak eladták azokat, például Sarkadról Sarkadkeresztúrra szállították a fatornyot. A Harruckern család mellett részben õsbirtokosként, részben benõsülés alapján többjelentõs család között oszlik meg a terület. Gyulán a Harruckernek, Békésszentandráson a Rudnyánszkyak, Kétegyházán az Andrássyak, Geszten a Tiszák építettek kastélyt.

A türelmi rendelet pozitív hatása más vidékekkel szemben az, hogy óriás falvak részére 2000-3000 fõ befogadóképességû, sokszor több karzatos református és evangélikus templomok születését eredményezte. Ezek között körbe karzatos Békés református, Szarvas és Békéscsaba evangélikus nagytemploma, mindhárom lenyûgözõ hatású. Három oldalon karzatos Füzesgyarmat, Gyoma református, Mezõberény szlovák evangélikus és Tótkomlós evangélikus temploma.

Sajátos térhatásúak a két végükön karzatos, Köröstarcsa, Doboz református templomai, és különösen az ezekbõl a típusokból bõvített görögkereszt alaprajzú templomok, mint Szeghalom református, Orosháza nagy és Békéscsaba kis evangélikus temploma. Itt már építésznevek is szerepelnek, mint Fischer Ágoston és Boldizsár Kecskemétrõl, valamint a Gyulára települt id. Czigler Antal építõmesterek. A kifordított ívpillérsoros homlokzatú templomok sajátos együttese található területünkön.

A türelmi rendelet idején épültek az ortodox templomok is, amelyeket görög kereskedõk (Békés), szerbek (Battonya) és románok (Gyula, Kétegyháza) építettek. Ikonosztázaik, berendezésük, mobil ikonjaik, kegyszereik igen értékesek.

A katolikus templomok legkorábbi és értékes berendezésû képviselõje a kétegyházi kastélykápolna. Oltárképeivel és berendezésével Gyula fõ temploma a legértékesebb, építészetileg Endrõd és Békés temploma jelentõs.

II. József tevékenységének másik jelentõs emléke a mezõhegyesi Császári és Királyi Ménesintézet 1785-ös alapítása, ahol a gazdálkodás XVIIl. századi épületei mellett (szárazmalom, pekeráj) reprezentatív épületek születtek a helytartótanács által delegált pesti Jung József keze nyomán késõ copf és utána Hild János tervei szerint empire stílusban. Az empire stílus egyedi és kiváló alkotása a lökösházi Bréda-kastély, a szép fekvésû szarvasi Bolza-kastély, és belsõépítészetben Dévaványa katolikus templomának fõoltára.

A tiszta stílusok mellett tovább él a copf az empire-rel keveredve, ez az irányzat id. Czigler Antal mûveinél követhetõ. Õ dolgozik a geszti Tisza-kastélyon, bõvíti a gyulai kastélyt, Gyulán megépíti a cukrászda épületét és a parókiát, több polgárház és református parókia (Békés) is mûvei közé sorolható. A vegyes stílus legmonumentálisabb szülötte a békéscsabai evangélikus nagytemplom.

A nagy templomépítési hullám után a figyelem az árvízveszély elhárítása és a folyószabályozások általi földnyerésre összpontosult a Körös-Sárrét vidékén. Ez a vállalkozás az ókori szarmata sáncépítés munkálataihoz hasonló, azt is felülmúló mérnöki és kivitelezõi teljesítmény volt. A folyók útjának megváltoztatása, a gátépítés, a zsilipek, szivattyúházak, gátõrházak építése lekötötte a térség anyagi, technikai erejének túlnyomó részét. Ezért az 1830-tól az 1890-es évekig tartó munka nem hagyta a klasszicizmus, a romantika és az eklektika stílusát, a más hasonló gondokkal nem küszködõ országrészeknél elõforduló mennyiségben és színvonalon megnyilvánulni.

A klasszicista stílus legelegánsabb emléke a szarvasi Mitrovszky-kastély több oszlopos-lizénás timpanonos oromzatával. A békéscsabai Beliczey és Omaszta kúriák kerek szoborfülkés elõszobáikkal, harmonikusabb homlokzataikkal e stílus legértékesebb emlékei.

A klasszicizmus kedves népies reprezentánsai az oszlopos elõtornácú épületek Békéscsabán, Békésen, Tótkomlóson és Endrõdön.

A templomépítészet gyöngyszemei a körösladányi oszlopos portikuszú kupolás, kerek temetõkápolna (Ybl) és a finom tömegû, értékes belsõ kiképzésû szabadkígyósi római katolikus templom (id. Czigler). Ide sorolhatjuk Mezõhegyes katolikus templomát is (Handler).

A klasszicizmus enteriõr stílusának jeles emlékei a Steinl Ferenc féle körösladányi intarziás kastélyajtók. Különleges érték az 1840-ben alapított gyulai cukrászda (Erkel tér 1. ) teljesen ép bútorzata, díszítõ falfestése és hiánytalanul megõrzött üzemi felszerelési tárgyai. A budai Ruszwurm mellett, amely kisebb, ez az ország másik mûködõ klasszicista cukrászdája. A cukrászda mellett nyílik 1985-ben (Jókai u. 4.) az ország elsõ polgári életmódtörténeti múzeuma, részben a klasszicizmus korából való belsõ terekkel.

A romantika egybeesik a Bach-korszakkal. A belsõ emigrációba kényszerülõ nemesség és fõnemesség a nyugalmas vadászerdõkben építtet kastélyokat. Az 1850-es évek elején Wenckheim Béla Bélmegyer-Fás-pusztán Ybl Miklóssal építtet neogót tornyos kastélyt. Batthyány László Csákón építtet kastélyt, valószínûleg szintén Ybllel. Kárászék Bélmegyer déli erdeiben építkeznek, a Nyékiek Dombegyház mellett építtetnek Gersterrel, akinek szerepe lehetett a mezõhegyesi temetõkápolnánál is. Békéscsaba és Gyula reprezentatív városházát emeltet. A vasút aradi vonala akkor készül. Két romantikus állomás, Mezõtúr és Mezõberényé még fennmaradt. A mezõgazdasági építészetben a dobozi diadalíves, zabsilós magtár és a csabacsüdi zabsilós magtár romantikus stílusú, mindkettõ Ybl munkája. A népi építészetben több szélmalom épült, a szárazmalmok is javában dolgoztak.

Az eklektika idején (1867-1905) a legreprezentatívabb épület a szabadkígyósi Wenckheim-kastély (Ybl), a Gyulai Megyei Bíróság és a dévaványai református templom. Kis remekmû a gáspárteleki Geist-kastély (Ybl) és a geistcsákói kápolna (Ybl), valamint a dobozi neoromán római katolikus templom és kriptaépítmény.

Külön fejezete az eklektikának az a törekvés, hogy a városi külsõségeket elérni akaró nagyközségek reprezentatív szállodát és báltermet építtetnek. Ezek legszebbjei Békésen, Szarvason, Békéscsabán láthatók. Ugyanakkor a városházák is épülnek Békésen, Mezõberényben és Vésztõn. A fõterek ekkor igyekeznek városi arcot nyerni, de ez a törekvés az I. világháborúval derékba tört, így maradtak a terek befejezetlenül napjainkra.

A századfordulón jelentõs alkotások születtek az elõvárosi, fával szerkesztett épületek sorában. A legszebb a mezõhegyesi Hotel Centrál, az ország egyetlen fachwerkes szállodája, ugyanott a Vadász vendéglõ, ligeti pavilonok, víztorony, lovardaoromzat és -tetõ, vasútállomás stb. a község karakterét meghatározó mennyiségben terjedt el a stílus. Másutt: Békéscsabán, Gyopárosfürdõn és Gyomán ligeti vendéglõ és nyári szín- és táncház épült fachwerkkel. Kiemelkedõ kompozíciójú épület a szarvasi Erzsébet-liget oktogon fa bazilikája, mint nyári táncpavilon.

A történeti kertek sorában a barokk nyírt kertekrõl, hímes parterrõl Gyuláról maradt fenn ábrázolás. Körösladányban labirintust, Mezõberényben és Szabadkígyóson nyírt kompozíciókat találunk. Az angolkert remeke Gyula, Kétegyháza, Geszt, Doboz parkjai. A dendrológiai tájképi kertek hazai fejedelme a szarvasi Pepi-kert és párja Tiszakürtön, de ide sorolhatók még Szabadkígyós, Póstelek és Tarhos kertjei is. Ezekben a tisztások térfalai folt-, szín- és idõfaktorban látványra komponáltak.

Városligetek is ekkor települnek Békéscsabán, Szarvason, Gyomán, Gyulán, Mezõhegyesen, Köröstarcsán stb.

A békési Széchenyi tér 21. sz. református parókia kertjében az építés idejébõl (1820) fennmaradt négybástyás buxuskompozíció található.

A szecesszió (1906-1920) virágos korszakának legszebb emléke a gyulai Kossuth utcai általános iskola és a battonyai tornyos városháza. A népies irányzatot Mende Valér képviseli a gyulai Komló-szállóval, Battonyán a római katolikus iskola és tanítói lakások sorolhatók ide. Vésztõn a boronafalú Petrovszky-villa terveit Erdélybõl hozták. A népies stílus tündéri épületei a Faksz-házak Vésztõn.

A neobarokk korszak egyetlen védett épülete a gyomai Kozma Lajos-féle Kner-villa, a Nyomdaipari Múzeum.

A szocialista realista építészet elsõ szakaszának három legszebb alkotása a tarhosi zenepavilon, az orosházi gimnázium és a békéscsabai megyei pártszékház. A modern építészetbõl a békéscsabai klinkertégla burkolatú magasházat és a szarvasi városházát emelhetjük ki.

Napjainkban a fõterek, történeti kertek mûemléki környezetként védettek, ezért lehetõség nyílik arra, hogy az ott most épülõ házak szigorú elõírások szerint, építészetileg is rangosabbak lehessenek. Legjobb megépült példák: Békés pártháza, Gyulán a Szabadság téri új OTP lakóház, a fürdõben a kastély melletti kupolás ülõfürdõ. Mezõhegyesen sorra épülnek a helyi empire és fachwerkes hagyományokhoz illõ új épületek. Színvonalas magánházépítés van Gyulán, de Békéscsabán és Békésen is jó példákat találunk.

A szerves és antropomorf építészet hazai megteremtõje, Makovecz Imre is tervezett a megyében Gádorosra egy lakóházat, ez már felépült, és Gyulaváriba egy csárdát, ez terv maradt.

A népi épitészet modern remekmûve a Dévaványai Túzokrezervátum tanyacsoportja, utat mutat a tájba illõ korszerû építészet megteremtése felé.


Sárréti tanyabelsõ

Fehér M.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ rész: Társadalmi átalakulás 
Elõzõ rész:
Történet és népélet



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.