KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A BÉKÉS-CSANÁDI-LÖSZHÁTON

10/6 Orosháza - Nagyszénás - Kiscsákó - Kondoros (- Örménykút -) -
Csorvás - Monori tanyák - Orosháza



Körtúra: távolság 65 km (bõvítéssel 75 km), ebbõl 4 km földút.
Menetidõ: kerékpárral 6,5 óra (bõvítéssel 7,5 óra).


Orosházától Nagyszénásig lásd a 10/5. sz. túránál írtakat. Nagyszénáson az aszfaltúton még a régi általános iskola, vasútállomás és a katolikus templom elõtt jobbra fordulunk Kondoros felé. Az orosháza-szarvasi vasúton áthaladva bal oldalon elérjük a nagyszénási sportpályát, majd kb. 2 km után a település végét jelzõ táblát. Akácos között vezet utunk, majd három km után megérkezünk Kiscsákó egyik központjába, ahol bolt és kocsma is található. Itt van az a pont, ahol a nyugati rész Nagyszénáshoz, a délkeleti Csorváshoz az észak-keleti Kiscsákóhoz, de közigazgatásilag Orosházához tartozik. Újabb három kilométer közben áthaladunk a Dögös-Kákafoki-csatornán, majd a balra vezetõ országúton 1 km után megnézhetjük Kiscsákó jelenlegi központját, Gáspártelket, vagy ahogy tomyos kastélyáról nevezik: Tornyos-majort.

    Ifj. Geiszt Gáspár 1880 körül terveztette Ybl Miklóssal neoreneszánsz stílusban. A torony mögötti nagytermet kazettás famennyezettel és faburkolattal látták el.

Kondoros felé haladva jó vadászterületeken kerékpározunk keresztül, gyakran kerülnek elénk nyulak, foglyok, fácánok. 3 és fél kilométer után jobb oldalon szép nyárfás. Jó úton haladva kb.1 km után beérünk Geisztcsákóra, amely ma a kondorosi Egyesült Mgtsz 3. sz. kerülete.

    Fõ látnivaló a kis parkban álló romantikus kastély, melyet Batthyány László építtetett az 1850-es évek elején. Az építészeti részletekben gazdag, részben emeletes H alakú épület fõhomlokzatában korai öntöttvas oszlopos loggia készült. A tervezõ valószínûleg a család által Ikerváron is foglalkoztatott Ybl Miklós és Pollack Ágoston lehetett. Batthyány László eladta a birtokot a gyertyagyáros, majd sertéskereskedõ Geist Gáspár gyulai polgárnak, akihez Petõfi István, a költõ öccse szegõdött intézõnek. István a kastély mögötti romantikus intézõi lakban élt 1858-tól 1880-ig, haláláig. A parkban Geist, Ybl Miklóssal reprezentatív neoreneszánsz kupolás kápolnát építtetett 1865 körül, ami alatt családi kriptát alakítottak ki. Ybl tervezte a pesti Kálvin-téri Geist házat is 1863-64-ben.

    Érdekes a tanyamúzeum, ahol több cselédszobát úgy rendeztek be a népi használati tárgyakkal, kemencéket építve, katlanhelyeket, szabadkéményt kialakítva, ahogy az a II világháború elõtt idõkben volt. Az 1981-ben összeállt kis gyûjtemény néhány lelkes ember munkájának köszönhetõ, akik mozgósították a környéken élõ asszonyokat és férfiakat a berendezések összeszedegetésére.

A kis, de érdemes kitérõ után visszatérve utunkra két km megtétele után az 1875-ben alapított Kondorosra érkezünk. Balra a vasútállomás, majd kissé beljebb a strandfürdõ. Az utunkat keresztezõ Hõsök útján forduljunk jobbra, ahol azonnal megtaláljuk a híres kondorosi csárdát (Hõsök u. 23.).

    A Dél-Alföld pusztai csárdai közül Békés megyében a legjelentõsebb a kondorosi csárda Feltehetõleg a XVIII. század közepén épült. A lakott helytõl távol álló csárda az év egy részében járhatatlan, hét irányból összefutó utakon közlekedõ utazóknak adott menedéket, ételt, italt, szállást. A környezõ pusztai legelõ pedig a csárdához érkezõk lovainak, marháinak legeltetésére, szénával való ellátására szolgált. Hírét annak is köszönhette, hogy sok betyár is megfordult itt. A XIX. század ötvenes éveiben a csárdával szemben épült pandúrlaktanyát jórészt a betyárok szemmel tartására építették.

    Az 1740 körül épült csárda-vendégfogadó-postaállomás épületegyüttese kerített udvarban a fõépületbõl, fedett-nyitott lóállásból, gémeskútból és az illetményföld terményét befogadó magtárból állt. Az 1910-es évek elfalazásai és eléépítései miatt „elveszettnek" hitt öreg csárda 1985-re ismét visszanyerte régi formáját, mûrészletei a falkutatások során ismét napvilágra kerültek. A fõépület É-D-i tájolású, nyugatra nézõ ívpillérsoros tornácával, kontyolt nádfedelével ismét látható lesz. É-i végében famennyezetû búbos kemencés étterem, mellette boltozott, háromtûzhelyû konyha, utána volt a búbos kemencés famennyezetes szoba, a csárdalak, mellette egy egyszerûbb kályhafülkés vendégszoba, a csárda déli végében tehetõsebb utasok számára két kályhafülkés-cserépkályhás vendégszobát rendeztek be régen. A tetõtérben látható a három vendégszoba ívekkel egyesített kéménye, a konyha fölött van a betyárok rejtekkamrája és korommentes kéménycsúzdája is. A csárda alatt egy kisebb boltozott pincében volt a pálinka, és a nagyobbikban a bort tárolták. A gazdasági udvar a K-i oldalon volt, Ny-on a magtár még ma is áll, laknak benne.

A csárdával szemben a községháza, két emléktáblával: az egyiket 1975-ben a település alapításának 100. évfordulójára, a helyi Mladonyiczki Pál (1909-1944) emlékére helyezték el. A tanácsháza elõtt láthatjuk a Hõsök szobrát, az új iskolacentrum udvarán Petõfi Sándor öccse, István sírkövét.

A Hõsök terén továbbhaladva a katolikus templom (1883), a szomszédos utca sarkán van az evangélikus templom (1904).


Az egykori Geist-birtok tájháznak berendezett cselédlakása Kondoroson

Fotó: Boross L.


Útvonal-kibõvítés:

    A vállalkozó kedvûek - és akik itt nem akarnak megmártózni a kondorosi strand vizében - nekivághatnak az összességében nagy távolság miatt csak feltételesen beiktatott Kondoros- Örménykút tanya (5-5 km) szakasznak. Induljunk Gyomaendrõd felé. A települést elhagyva a 16. és a 15. kilométert jelzõ kõ között . az autóbuszmegálló és a külterületi postafiókok melletti dûlõúton (földút!) balra induljunk a Bakulya-szélmalom felé (Örménykút VII. ker., Tanya 201.), amit kb. két km után érünk el.

      A szélmalmot a jelenlegi tanyatulajdonos Bakulya András (1915-) nagyapja építette 1870 körül. A fából készített malom holland típusú, csonka kúp alakú építmény, ferde szélkereke két pár örlõkõ részére adta áttételekkel a forgómozgást, és így napi 90 mázsa gabonát õrölt meg. 1914-1939-ig állt, majd akkor a tulajdonos 9 hold földjének árából rendbe hozatta, 1947-ig mûködött.

    A szélmalom megtekintése után visszatérünk az aszfaltútra. Ha elmegyünk a Gyomaendrõdre vezetõ úton az elágazásig, onnan pontosan 6 km még a Szarvas felé vezetõ úton Örménykút. A rendezett település 1952-ben alakult önálló községgé.

      A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete által végzett ásatások a közelmúltban Örménykútra irányították a figyelmet. A község központjában és attól délnyugatra X-XI. századi településeket találtak. Félig földbe ásott lakóházak, gabonásvermek, árkok maradványait tárják fel. Ezekbõl a honfoglalás kori idõk embereinek mindennapi életét próbálják rekonstruálni. A mûvelõdési ház és a víztorony mellett hasonló korú két fazekas kemencét, ugyanitt egy VII. századi avar temetõt is feltárnak. Találtak egy szarmata sírt a III-IV. századból. A csak nyáron folyó ásatások leleteibõl a helyszínen semmi sem látható, az ásatások nem nyilvánosak. A leletek tudományos feldolgozás után a szarvasi múzeumba kerülnek.

A község megtekintése után visszafordulunk, és kitérõnket a Kondorosig megtett úton fejezzük be. Kondoroson a 44-es fõútvonalról jobbra fordulunk Csorvás felé. Elhagyva a községet végig szép nyárfák között haladunk rossz, aszfaltozott úton. Kerékpárunk kereke gyakran riasztja meg az útszélen elbúvó kis foglyokat. Mindenütt jó termõföld vesz körül bennünket, forgalom alig van. Az út csak az utolsó kilométereken lesz jobb.12 km után térünk a jobbra Csorvás felé vezetõ mûútra, majd újabb két km után álljunk meg az 1858-ban alapított Csorvás központjában.

    A szépen rendezett nagyközség központjában levõ teret az evangélikus, a katolikus és református templom szegélyezi. A mûvelõdési központ és könyvtár falán Bartók Béla emléktábla. A zeneszerzõ szülei 1880-ban Csorváson kötöttek házasságot.

Csorvásról elindulva Orosháza felé még álljunk meg a jobb oldalon 7, 5 km-re fekvõ Erdõs Tóth Sándor tanyájánál.

    A tanya kb.1870-ben épült vert falból. Erdõs Tóth Sándor (1899-) egész életét itt élte le, már édesanyja is itt született. A tanyát 1979-ben védetté és mûemlék jellegû építménnyé nyilvánította az Országos Mûemléki Felügyelõség. A tanyához tartozó istálló, ól, góré, kút mellett az udvaron az elmúlt század földmûvelésének, tanyai életének eszközeit és szerszámait láthatjuk. Külön helyiségben tûzoltómúzeum van. Az orosházi tûzoltóság 1874-es alakulásától kezdve lóvontatású tûzoltókocsik, fecskendõk, lajtok, emlékzászlók, írott emlékek láthatók itt.

A 160-as kilométert jelzõ táblánál elérjük a Monori tanyák központját, ahova hat felõl futnak össze az utak. A központban jobbról az egykori iskola mellett a híres monori csárda, amely ma már nem üzemel.

    A XIX. század elején épült vályogfalú, nádtetõs épület kb. a századfordulótól vegyeskereskedés, majd lakóház lett. A hagyomány szerint Rózsa Sándor is járt itt.

Bal oldalon vegyesbolt és kocsma. Ha bolt melletti dûlõúton letérünk a Bakó József utcára, a bal oldalon tucatnyi, utóbbi évtizedben épült tanya mellett haladunk el és kb. 2 km után elérkezünk az Orosházi tanyák vasútállomás szomszédságában levõ monori bányatóhoz, ahol engedéllyel horgászhatunk. A monori központból kis dûlõút visz jobbra, ahol van még egy érdekesebb látnivaló, a Holecska-féle tanya. (Belsõmonori tanyák 43.)

    A jellegzetes Orosháza környéki mûemlék jellegû bokortanya a múlt század végén épült, özv. Holecska Józsefné lakja.

Orosháza felé haladva utunkat szép akácos, kisebb erdõs foltok, nyárfák kísérik. A 162. kilométernél feltûnik az Üveggyár, majd a város széli üzemek: kõolajkutató, Autószerviz mellett haladunk el, majd elérkezünk a város iparát meghatározó Orosházi Üveggyárhoz (1963). Ha csoportunkkal a titkárságon elõre bejelentkezünk, fogadnak és vezetõt biztosítanak. A Szeged-Békéscsaba vasúton átjutva a Csorvási út sarkán jobbra az Orosházi Baromfiipari Vállalat konzervüzemét látjuk, majd a Szarvasi úton balra a vas-mûanyag ipari szövetkezetet. A jobbra fekvõ nagy telken volt egykoron a ma már betemetett Kis István-gödör, télen korcsolyázó, nyáron csónakázóhely. Az Arany János utcát keresztezve az orosházi születésû Székács József (1809-1876) mûfordítóról és egyházi íróról elnevezett utcán haladunk végig, majd a Dózsa György útra térünk. Ha balra fordulunk, néhány száz méter után az utca jobb oldalának utolsó elõtti épületében van a Darvas-emlékház. (Orosháza, Dózsa Gy. u. 74.)

    Darvas József (1912-1973): író, politikus, a népi írók mozgalmának kiemelkedõ alakja kétéves volt, mikor apja felépítette e házat. Darvas itt élt 15 éves koráig, majd ide járt haza özvegy édesanyjához a kiskunfélegyházi tanítóképzõbõl, s 1932-tõl haláláig a fõvárosból is. A felszabadulás elõtt írtjelentõsebb mûvei: Vízkereszttõl szilveszterig (1934), a szülõhelyérõl, Orosházáról szóló A legnagyobb magyar falu (1937), az Egy parasztcsalád története (1939), mind a parasztság osztályharcát ábrázolják. 1945-benjelent meg a Város az ingoványon, 1963-ban a Részeg esõ c. könyve.1947-1956-ig több miniszteri tárcát töltött be, 1959-tõl a Magyar Írók Szövetségének elnöke, 1972-tõl az Elnöki Tanács tagja. Két Kossuth-díjat és több magas kitüntetést kapott. Az emlékházat 1979-ben nyitották meg, ahol a Dumitrás család konyha- és szobaberendezése mellett a fiú Darvas József írói és közéleti pályafutásának dokumentumait is láthatjuk.

Visszafordulva és elhagyva a Székács József utcát a volt járási hivatal épületében a városi könyvtár, elõtte az 1891-es orosházi véres május 1. tiszteletére emelt emlékmû (1966), majd a Szántó Kovács Múzeum (1945) épülete következik a Nyolc nemzedék élete Orosházán c. állandó kiállításával. Jobbra a települést alapító (1744) õsök emlékét õrzõ Zombai utca. A Táncsics Gimnázium és Ipari Szakközépiskola (1953) déli szárnya mellett haladunk el a jobbra forduló fõútvonalon. A szemközt levõ iskolában tanult egy évig Darvas József ahol emléktábla van. A kis mûhelyekbõl és üzletekbõl álló jellegzetes bazársorral szemben elénk tûnik a gimnázium épülete, majd a fõútvonalon haladva Orosháza egyetlen mûemléke a Gyõry Vilmos téren álló evangélikus templom (1777-1830). Újabb balra fordulás után elérjük végcélunkat, a Hotel Alföldet.


A kiscsákói Geist Gáspár-kastély, tervezte Ybl Miklós

Fotó: Bugár-Mészáros K.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra
Elõzõ túra: 10/5
Orosháza - Nagyszénás - Gádoros- Gyopárosfürdõ - Orosháza
Következõ fejezet: A Békés Megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi GT
Elõzõ fejezet: Mezõhegyes és környéke



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.