KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK GYULA-BÉKÉSCSABA-BÉKÉS KÖRNYÉKÉN

2/10    Békéscsaba - bányatavak - Szabadkígyós - Békéscsaba



Távolság: 12 km, ebbõl földút 10 km.
Menetidõ: gyalog 3 óra, kerékpárral 1 óra.

Megjegyzés: ez a túraleírás a Békéscsabától D-re húzódó tanyavilágot és a
Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet központi részét mutatja be. A menetidõt
a kastély megtekintése hosszabbítja meg a hasonló távolságú utakhoz képest.


Túránkat a békéscsabai vasútállomás elõl kezdjük. A turisták piros jelzéssel látták el ezt az útvonalat. (azóta zöld - V.Zs.1999.)

    Békéscsabán 1858. október 25-én nyitották meg az elsõ vasútvonalat, s itt épült fel az elsõ „indóház” a korábbi községi alvégi szénáskert helyén. Azóta jócskán átalakult a környék.

Ha szemben állunk a pályaudvarral, hátunk mögött a városközpontba vezetõ Andrássy út, balra pedig az elsõ utca a Temetõ sor. A Temetõ soron menjünk el a nagy vasúti felüljáró hídig, ez kb. 150 lépésre van jobb kéz irányában. Közben elhaladunk az újonnan épült autóbusz-pályaudvar mellett is. A hídon átmenve 200 méter után elérjük az Orosházi útból nyíló Fiumei utat, mely balról lesz. Itt csak a bal oldal, az út K-i oldala van lakóházakkal beépítve, jobb oldalon a téglagyár épületei, majd a bányatavak láthatók. A téglagyár kerítése itt is teljes hosszában, kb. 1 km hosszan, hibás cserepekbõl készült, bár ma már ez is igen hiányos.

    A mai egybefüggõ, nagy kiterjedésû téglagyár eredetileg két szakaszban, konkurensként jött létre. (1891-ben ,„a Such” és 1908-ban „a Bohn”-ahogy a csabaiak nevezik.)

A Fiumei úton mintegy kilométert haladva elérünk a Kereki utcához, ahol jobbra fordulva bemegyünk a bányatavak területére. Az egykor agyagbányászásra használt gödrök feltöltõdtek talaj- és csapadékvízzel, s így mély vizû mesterséges tavak jöttek létre. A partját keskeny nádas szegélyezi, utána azonban rendkívül meredek, mély és hideg vizû mindegyik tó!

    Jelenleg még tilos és életveszélyes a fürdés! A tavat horgászásra használják. A város távlati terveiben az szerepel, hogy egy olyan zöldövezeti területet építenének itt ki, amely lehetõséget ad a fürdésre, csónakázásra, vitorlázásra és horgászásra egyaránt. Ennek a kezdeti lépései már megtörténtek.

Ny-i irányban áthaladtunk a tavak közt, a Wagner utca és a Kereki dûlõ találkozási pontjáig. A legszélsõ bányató mellett megy a Kereki dúló D felé, Kígyós (Szabadkígyós) irányába. Erre a pontra úgy is elérkezhetünk, hogy nem a Fiumei úton és a tavak közt jövünk, hanem a vasúti hídról átjõve végighaladunk az Orosházi úton, amely Jamina fõutcája, majd kb. másfél km után befordulunk balra a Wagner utcába, s ezen a hosszú utcán elérkezünk a dúló kiindulásáig.

    Említettünk az elõbb egy nevet, melyet meg kell magyarázni, s ez: Jamina. Az „igazi” csabaiak ma is így hívják ezt a városrészt, amely 1900-tól hivatalosan Erzsébethely nevet kapott a szeretett királyné halála után. Jamina területén 1769-ben kerteket mérettek ki, ezek lettek az ószõlõk, késõbb a jaminai szõlõk „minthogy a' téglavetõ gödrökön túl esnek. Jamina annyit tesz tótul, mint gödör” -írta Haán Lajos a múlt században.

A Kereki dûlõn haladunk Kígyós irányába régi tanyák közt, melyek közül nem egyet korszerûsítettek a legutóbbi években. Elhaladunk az egykori kereki iskola elõtt, amely egy útkeresztezõdés elõtt van bal oldalon, ma még megvan az iskolatábla, de a tanítás itt megszûnt. Ezt a vidéket nevezik Kerekinek, Kereknek, Kerekegyházának, Kerek-Kígyósnak egyaránt, de mostanában inkább az elsõ és az utóbbi nevét használják.

    A régi okmányok szerint valamikor Kerekegyháza nevû falu volt itt is- mint a megyében többfelé -, s nevét kerek formájú kis templomáról kaphatta. 1870-ben Haán szerint: "Valami régi épületnek, templomnak vagy klastromnak fundamentomai még most is meglátszanak egy kerekegyházi tanyán”. Érdekessége e helynek még, hogy 1463-ban Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta az itteni falut.


A szabadkígyósi Wenckheim-kastély és parkja, tervezte Ybl Miklós

Fotó: Bugár-Mészáros K.


Ilyen gondolatokkal járva határunkat így válik "kézzelfoghatóvá” régi történelmünk egy-egy kis darabkája, így ismerjük meg szülõföldünket. Gondozott házikertek és sokszor hangos kutyaugatás közt érünk a dûlõút végére, pontosabban oda, ahol jobbra haladva a kastélypark mellé fut az út. A Kereki dûlõ vége felé, ahol megritkulnak a tanyaházak, és egyre több és nagyobb kiterjedésû a tsz-föld, látni a szabadkígyósi kastélypark hatalmas sziluettjét és a kiemelkedõ kastélytornyot. A park mellett elhaladva beérünk a Kastély utcába. Itt is bemehetünk egy oldalbejárón, de célszerûbb kimenni az országútra, ahol balra fordulva mintegy 300 méter után eljutunk a park mostani fõbejáratához. Megéri a látvány, hogy errõl menjünk be elõször a kastélyhoz!

    Ez a park és közvetlen környezete a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet központi része, kedvelt kirándulóhely az utóbbi évtizedben egyre inkább. A park szigorúan védett terület, de miután a kastélyépületben iskola mûködik (mezõgazdasági és élelmiszeripari szakiskola) a helyi szokások és elõírások figyelembevételével látogatható. A park 1949-tõl védett terület. A tájvédelmi körzet 1977 nyarán jött létre 3785 hektáron, ebbõl 32 ha a park. A parkba keskeny mûút vezet, de gépkocsival ne hajtsunk be! Elõször a tanári lakások közt haladunk, majd balról látjuk az új telepítésû parkot (ezt a részt a II. világháború után kitermelték), ez már a felújítási munkák eredménye. Hatalmas termetû, 5-5,5 méter derékméretû kocsányos tölgyek, kõrisfák, gyertyánok és gesztenyefák közt jutunk a fõépülethez. A kastély elõtt franciakertet alakítottak ki bukszusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol, vagyis tájképi kert terül el. Mielõtt besétálnánk balra a fõépület elé, jobbról megpillantjuk az évszázados fehér nyárfákat, mögötte pedig a fekvõ 8-as alakú mesterséges tavat, melynek partján a megye leghatalmasabb termetû mocsárciprusait láthatjuk. A tó "összefûzõdésénél” kis híd vezet át a víz felett, ettõl jobbra van a „három grácia”, a három legszebb együttálló mocsárciprus.

    Ha a mûúton végigsétálunk, feltûnik elõttünk a kastély, balról a fõépület, jobbról a melléképület, ami középen egy híddal van összekötve. A kastélyt 1875-1879 közt építették, ekkor alakították ki a parkot is. A tervezõ Ybl Miklós volt, õ vezette az építési munkálatokat is. Az építtetõk a kor egyik leggazdagabb földesurai; gróf Wenckheim Frigyes és felesége, gróf Wenckheim Krisztina voltak. A régi kígyósi földszintes kastély a majoron túl, a római katolikus templom mögött volt. Ma is megvan, de a sokszoros átépítések miatt szinte felismerhetetlen.

    A korabeli családi „Emlék-Album” ezt írja az Ybl Miklós tervezte kastélyról: „Az ókígyósi az 1879. évi június 18-án nyittatott meg, mely Ybl Miklós terve után építtetett közel másfél millió költségen. Általános vélemény, hogy az országnak stílszerûség, kényelem és fejedelmi pompára nézve legszebb kastélya. A csabai és aradi útvonal mentén egy természetes magaslatról uralkodik a síkság felett, 35 öl magas tornyával, hármas csúcsban végzõdõ tetõjével, obeliszkjeivel s apró tornyocskáival gyönyörû látványt nyújt. Az egész renaissanse stylusban épült s belsõ berendezése is a stylnak megfelelõ; remek fogadótermei, könyvtárszobája és ebédlõje úgy mint harmincz vendégszobája és melléképületei valóban csodálni való látványosságot képeznek”. Nehéz e szûkreszabott helyen többet írni róla, mindenképpen érdemes megnézni! Csak a kastélyépület leírása és története egy önálló dolgozatot is megtöltene. Az épület elõtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás (Zsigmondy Béla készítette), 1894-ben fúrták, 335 méter mély artézi kút ez. Sajnos, ma már nem mûködik, illetve a vízellátását idõnként vezetékes hálózatból biztosítják.

    A franciakert központi részén igen szép szökõkutas vízmedencét találunk, ettõl jobbra pedig a megye egyik legtestesebb platánfáját.

    A szakiskolaként mûködõ kastélyépületet idõnként, elõzetes bejelentkezés után vezetõvel meg lehet tekinteni.

Ha mindent megnéztünk és kipihentük eddigi fáradalmainkat, akkor vagy ugyanazon az úton menjünk vissza Békéscsabára, vagy a szabadkígyósi Kossuth térrõl induló autóbusszal a mûúton.

    Amikor kijöttünk a parkból, arra is lehetõségûnk van, hogy csatlakozzunk egy következõ túraútvonalhoz, melynek részletes leírása a 2/11. számú túraleírásnál található. Ugyancsak ott írunk a továbbiakban a tájvédelmi körzet egyéb nevezetességeirõl és a terület történetérõl.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 2/11 Békéscsaba - Szabadkígyós - a puszta - Újkígyós - Békéscsaba
Elõzõ túra : 2/9 Békéscsaba - Bandika-fa - Nagyrét tanyavilága- Békéscsaba
Következõ fejezet: Túrák a Hármas-Körös környékén
Elõzõ fejezet: Vízi túrák a Körösökön



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.