KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK GYULA-BÉKÉSCSABA-BÉKÉS KÖRNYÉKÉN

2/12    Békéscsaba- Póstelek- Dobozi híd- Szanazug- Városerdõ   ()



Egykoron kék sáv jelzés volt.
Az útvonal jelenlegi jelzéseirõl itt olvashatsz.

Távolság: 19 km
Menetidõ: gyalog 5 óra


    Békéscsaba 1918-ban kapott városi rangot, 1950 óta a megye székhelye. 1718-ban felvidéki szlovák családok telepedtek le itt. A XIX. század elsõ felében a megye legnépesebb településévé vált.

    A szajol-aradi vasútvonal megnyitása 1858-ban könnyebbé tette a mezõgazdasági termények eladását és elszállítását. Az 1871-ben megnyílt nagyváradi-szegedi vonal itt keresztezte a pesti vonalat, Csaba vasúti csomóponttá vált. A város a XIX. század második felében már vezetõ szerepet játszott a megye ipari, kereskedelmi, pénzügyi életében. A múlt század végéig hatalmas munkaerõ-felesleg halmozódott fel, ez lett az alapja a kibontakozó agrármozgalmaknak. Az 1891. május 2-3-i vérbe fojtott békéscsabai tûntetés az agrárszocialista mozgalmak elõfutára volt. A századforduló neves parasztvezére, Áchim L. András itt szervezte meg radikális reformokat követelõ parasztpártját. 1950 után a megyeszékhellyé válás tovább gyorsította a város fejlõdését. A lakosság létszáma 25 év alatt 42000-rõl 65000-re emelkedett. Felsõfokú központtá vált Szeged és Debrecen között.

A Derkovits sorra nézõ Ifjúsági ház modern vonalú épülete túránk kiinduló pontja.

    Az egykori névadó, Kulich Gyula gyermek- és ifjúkorát töltötte Békéscsabán. 1944-ben Dachauban érte a mártírhalál a kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetõjeként harcoló Kulichot. Varga Imre rá emlékeztetõ mûve közel a MÁV-állomáshoz, az Andrássy úton található.

A Gyula felé vezetõ út hídján átkelve az Élõvíz-csatorna jobb partján indulunk. A szoborsétány az 1970-es években alakult ki, s találkozunk azoknak szobraival, akik a város életében jelentõs szerepet játszottak vagy erõs volt a városhoz kötõdésük.

    Áchim L. András (Marton László), Lipták András munkásmozgalmi harcos (Kampl József), Haán Lajos, a város akadémiai tagságot elért történésze (Kiss Kovács Gyula), Munkácsy Mihály (Vilt Tibor), Gyóni Géza (Pátzai Pál), József Attila (Borsos Miklós), Móricz Zsigmond (Martsa István), Bartók Béla (Vigh Tamás), Kodály Zoltán (Schaár Erzsébet).

Az 1925-ben létesített Árpád fürdõt elhagyva a gyulai zsilipig érünk a töltésgáton, a túloldalon látható a József Attila-lakótelep. Az Élõvíz-csatorna töltésgátján tovább K-i irányban haladva jobbra látjuk a KISZ-tábort, majd az MSZMP oktatási igazgatóság épülettömbjét. Továbbra is a csatorna jobb partján haladva a Veszely csárdát érjük el.

    Neve a törö idõkben elpusztult Vesze falu emlékét õrzi. Közelében az 1979-ben emelt tanácsköztársasági emlékhely (Bohus Zoltán és Mengyán András alkotása). A Gyuláról 1919. április végén a román királyi hadsereg katonái által idáig kísért és agyonlõtt négy gyulai munkásvezetõ mártírhalálára emlékeztet.


A pósteleki kastély az 1930-as években

(reprodukció)


A csárda mögött az Élõvíz-csatorna jobb partján kb. 100 m-t megyünk, majd balra fordulunk a salakút melletti gyalogúton az erdõ sarkáig 500 m-t. Az erdõ sarkától az úton tovább haladva az elsõ nyiladékon balra fordulva, kb. 750 m után a 113. számú erdészeti jelnél balra betérünk az erdõbe. Ott széles nyiladékot találunk, 300 m után az ezt keresztezõ nyiladékon jobbra egyenesen haladunk 1000 m-t. Ekkor jobbra fordulunk, s beérkezünk a Mókus csárda mellett a pósteleki táborhelyre, kb. 150 m ez a távolság. A táborhelytõl balra vezetõ út mellett érkezünk a romkastélyhoz.

    A park az 1984-ben, januárban Békéscsaba városba beolvadt addigi Gerla község igazgatási területén fekszik. A központtól 2 km-re É-ra a Holt-Fehér-Körös ívében állt a középkori Gerla monostora, amelyet a XVI. század elsõ felében a ferencesek laktak.

    Az Ábrahámfiaknak megerõsített kastélyuk volt a XVI. századi Gerlán.

    A gróf Wenckheim család 1854-1860 között Ybl Miklós tervei szerint romantikus koraeklektikus kastélyt építtetett, amely aszimetrikus U. alakú udvarának középtengelyében 1869-ben kápolnát is építettek.

    Az udvart tiszafával ültették körbe, és parkot is telepítettek. A kastély mellé nagyméretû magtár épült. A kastélytól 2 km-re DNy-ra a Holt-Fehér-Körös ívében van a 4 m magas Vesze-halom a középkori falu helyén.

    A külterületen a romantikus kastélytól 4 km-re D-re épült 1906-1909 között gróf Széchenyi Antal és gróf Wenckheim Krisztina részére Póstelek neobarokk kastélya Sidok Viktor tervei szerint. Az épületet az 1940-es évek végén szedték szét, ma már csak alagsora áll. A park azonban rendkívül szép tájképi, dendrológiai kert, amely erdõben végzõdik.

    A park területe 10,2 ha. Mai rendeltetése, hogy Békéscsaba, Gyula és Békés kirándulni, pihenni vágyó lakosainak rendelkezésére álljon.

A kastély mögötti ösvényút a valamikori fõbejárathoz vezet. A kastély tisztásának északi sarkánál kijutunk egy útra, ahol kb. 150 m-t haladunk, majd balra fordulunk az úton, ahol 150 m-t megyünk a következõ útig. A fõ irányunk közben mindig kb. északi lesz a dobozi hídig, de a zegzugos úton figyeljük a kék jelzést az erdõben.

Itt jobbra fordulunk, és kb. 800 m után balra fordulunk, s kimegyünk az erdõ széléig. Ott egy nagy árkon áthatolva jobbra fordulunk, s kb. 250 m után elérünk egy erdei úthoz. Itt az úton jobbra fordulunk, bal kéz felõl a negyedik nyiladékon balra fordulunk, kb. 200 m-t haladunk. Itt elérkezünk egy erdei úthoz, jobbra fordulva kb. 1300 m-t haladunk egyenesen.

Ott sorompóhoz érünk, itt jobbra fordulunk és utunkat egyenesen folytatva kb. 800 m után elérjük a Kettõs-Körös gátját ját. Átmegyünk a dobozi közúti hídon, majd a Kettõs-Körös jobb parti töltésén jobbra fordulva érjük el a szanazugi üdülõtelepet azaz a Fehér- és Fekete-Körös összefolyását.

1855-ig Békés város belterületén egyesült a két folyó, 1857-tõl már az új mederben Szanazugnál. Utunkat a Fekete-Körös jobb parti töltésén folytatjuk a városerdei közúti hídig.

A közúti hídon Gyula felé átmegyünk a Fekete-Körös bal partjára. Onnan a bal parton a városerdei üdülõtelepet közelítjük meg. A mellette levõ erdõben találjuk a városerdei tornaparkot, ifjúsági kék útvonalunk végpontját. Vasúti felszállás lehetséges az erdõ szélén haladva a Városerdõ megállóhelyen, vagy a bal parton tovább menve a vasúti hídon át a József Szanatórium megállóhelyen.


A kastély romja Pósteleken

Fotó: Kiss Z.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 2/13 Gyula - Póstelek
Elõzõ túra : 2/11 Békéscsaba - Szabadkígyós - a puszta - Újkígyós - Békéscsaba
Következõ fejezet: Túrák a Hármas-Körös környékén
Elõzõ fejezet: Vízi túrák a Körösökön



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.