KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK GYULA-BÉKÉSCSABA-BÉKÉS KÖRNYÉKÉN

2/15    Gyula - Városerdõ   ()



Egykoron sárga sáv jelzés volt.
Az útvonal jelenlegi jelzéseirõl itt olvashatsz.

Távolság: 8 km
Menetidõ: gyalog 2 óra


Gyula fürdõváros 32 000 lakossal. Neve a honfoglaló magyarság katonai vezetõjének, a „Gyulá”-nak nevét õrzi. 1214-ben említik elõször az oklevelek. A város elsõ felvirágzása Károly Róbert nevéhez fûzõdik. Gyula központtal uradalmat létesített, amely a város további fejlõdésének meghatározójává vált.

A XV. században Maróthi János macsói bán a birtok ura. Õ kezdte építeni a várat. A Maróthi család kihalása után az uradalom Mátyás királyra szállt, aki 1482-ben fiának Corvin Jánosnak adományozta a többi Hunyadi birtokkal együtt. 1404-ben Gyula városi rangot kapott, melyet Mátyás is megerõsített. A várbirtok és a városi rang eredményezte, hogy a megyeszékhely Békésrõl átkerült Gyulára, s ott is maradt 1950-ig.

1566-ban a török elfoglalta a várat, és Gyula szandzsákság székhelye lett. A török kiûzetése után a megyényi területet Harruckern János György birtokolta. Itt a vár szomszédságában építtette fel a birtok központját jelentõ kastélyát. A XVIII. században magyarok mellett németek és románok is települtek le itt. A XVIII. századi fejlõdés során Gyula a megye központjává vált. Itt volt a legteljesebb a céhes ipar kifejlõdése legerõteljesebb a városiasodás. Megépültek az elsõ, ma is meglevõ középületek.

    A XIX. század Gyula kulturális fejlõdését is magával hozta. Erkel Ferenc zeneszerzõ, Pálffy Albert író, Karácsonyi János történetíró a város szülöttei. A megyei kórház 1846-ban épült. 1849-ben a világosi fegyverletétel után a cári csapatok itt gyûjtötték össze az elfogott honvédtiszteket, s a kastély udvarán adták át augusztus 22-én az osztrákoknak. A XIX. század második felében Gyula gazdasági vezetõ szerepének jórészét elvesztette. A vasút építkezésekor csak szárnyvonalat kapott. Néhány ipari vállalkozás Gyulán is keletkezett, közülük a harisnyagyár a legmaradandóbb. Az elsõ világháború utáni határmegvonással Gyula elvesztette vonzáskörzete zömét, ipara-kereskedelme hosszú ideig stagnált. 1959-ben -sikeres fúrás után- 2000 m mélységbõl gyógyhatású víz tört fel. A mezõgazdaság és ipar arányos fejlesztése mellett a város fõ erõit a gyógyfürdõ, az idegenforgalom, kommunális ellátás fejlesztésére fordította, két évtized alatt nemzetközileg ismert fürdõhellyé vált.

    A várossal csaknem egybe épült Gyulavárit 1977-ben egyesítették Gyulával, így ma Gyula határváros, nemzetközi határátkelõhely.

Utunk kiinduló pontja a 22 ha kiterjedésû természetvédelmi területen fekvõ vár, kastély és fürdõ.

    A várban 1964 óta a Gyulai Várszínház nyári elõadásai kulturális életünk jelentõs eseményei. Az 1833-ban épült lovardából átalakított fürdõ úszómedencéjével, 39 kádas tisztasági fürdõvel várja látogatóit. A külsõ fürdõterületen gyógymedencék, úszómedencék, valamint nemzetkõzi versenyek megrendezésére alkalmas uszoda is található. 1968-ban adták át a megyei kórház gyógyászati részlegét, sokrétû fizikoterápiás és balneológiai kezelési lehetõséggel. A SZOT-üdülõ csatlakozik a gyógyító- és fürdõkomplexumhoz, s így télen is fedett helyen közelíthetik meg az üdülõk ezeket.

    A 15 ha-os park árnyas fái között az üdülõk és fürdõzõk gyakran napi 10000 látogatója pihenhet, gyógyíthatja magát. A várfürdõ látogatóinak száma eléri az évi 1 millió fõt. A fürdõ területén védõrács mögött található az „Erkel-fa”. A gyulai születésû mester ennek az öreg mezei-juharfának akkor még meglevõ lombjai alatt komponálta a „Bánk bán"-t és „Brankovics György" címû operájának egy részét.

Visszatérve indulópontunkhoz a várfürdõ fedett uszodájától jobbról a Szot-üdülõt érintjük, bal oldalon a csónakázótó és mellette a várlátható. Egyenesen továbbhaladva a Tiborc utcához érünk - emlékezhetünk itt Bánk bán jobbágyára -, egy kis közön szemben a Kétmalom utcába érünk. Ezen egyenesen haladva a várost védõ körgátra megyünk fel. Itt balra fordulunk s a város zöldövezetéhez tartozó Kisökörjárási-erdõt hagyjuk el, a rámpán haladva a Fehér-Körös partig érünk, közben mindkét oldalon fiatal tölgyerdõ teszi kellemessé az utat a kb. 1500 m-es távon, közben kissé balra fordul a rámpa.

A Fehér-Körös közúti hídját elérve a bal parton, áthaladunk a hídon a jobb partra, s itt igen enyhén jobbra tartunk a dûlõútra. Ezen a dûlõúton kb. 1000 m-t megyünk, majd balra fordulva a Toldi dûlõre amin egyenesen haladva elérjük az erdõt. Nem megyünk be az erdõbe hanem az erdõ szélén balra fordulunk, s 600-700 m-re elérjük a vasúti töltést. Átmegyünk a töltésen, s a városerdõben még 300 m utunk végcélja a városerdei tornapark.

Vasúti felszállás lehetséges az erdõ szelén haladva a Városerdõ megállóhelyen vagy a Fekete-Körös partján jobbra a vasúti hídig, ezen átmenve a József Szanatórium megállóhelyen szállhatunk fel a vonatra Gyula felé.


A gyulai vár

Fotó: Bugár-Mészáros K.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra
Elõzõ túra : 2/14
Békés - Dánfok - Dobozi híd - Marói-erdõ - Póstelek
Következõ fejezet: Túrák a Hármas-Körös környékén
Elõzõ fejezet: Vízi túrák a Körösökön



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.