KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK GYULA-BÉKÉSCSABA-BÉKÉS KÖRNYÉKÉN

2/2 Gyula - Gyulavári - Solymos - Városerdõ- Szanazug - Gyula



Körtúra: távolsága 31 km, ebbõl földút 15 km.
Menetidõ: gyalog 8 óra, kerékpárral 3 óra.

Megjegyzés: e túra útvonala a Solymos-majorig megegyezik
a 2/1. számúéval. Innen a Mályvádi erdõk déli oldalán, majd
a két Körös töltésén az összefolyás érintésével rövidebb úton
tér vissza Gyulára. Figyelem! A zárójelbe tett távolsági adatok
mindig az elõzõ adattól való távolságot jelzik!


Solymos után, mielõtt az út Dénesmajor felé fordulna, egy bal kéz felõli kis erdõfolt mellett fölmegyünk a Mályvádi Árvízi Tározó töltésére. A Gyulától idáig megtett út 12,5 km. A gátról jól belátható az erdõkkel, fákkal tarkított sík terep. A burkolat nélküli gátkoronán ÉNy felé haladva a "víz felõli oldalt" anyaggödrök kísérik, amelyek az év nagyobb részében egybefüggõ vízállásos területet képeznek. A csend és a háborítatlanság gazdag élõvilágot csalogat ide, ne zavarjuk hát a természetet, amely tapintatunkat itt ritka élõlények látványával honorálhatja (feketególya, kiskócsag, szürkegém, dámvad stb.). A nagyjából ÉNy-i irányba húzódó töltés elõbb szántók között fut majd egy erdõ sarkához ér, kis idõ múlva Körös-erdõnél keresztezi a Sitkai-csatornát, ahol már a másik oldalon is erdõk vannak. Erdõk között érünk el a gyula-sarkadi vasútvonalhoz, ahol a tározó töltése É-nak törve a vasúti töltéshez simul.

A vasúti hídnál (6,3 km) a Fekete-Körös és a tározó töltésének szögében van az erdõ menti gátõrház. Balra a Körös töltésére kanyarodva a közúti hídig (Remete) ismét a 2/1. sz. túra útvonalán haladunk (a túlparton a József A. Tüdõkórház, az innensõn a városerdei üdülõtelep). A hídon nem megyünk át, hanem a bal parti töltésen megyünk tovább egészen Szanazugig, a Fekete-Körös összefolyásáig (5,7 km). A földnyelven megállva és a Kettõs-Körös vizére tekintve szerencsés esetben szemléletes magyarázatot kapunk a „fehér” és a „fekete” jelzõre. A Fehér-Körös a dombvidéki vízgyûjtõrõl fehér színû hordalékot sodor magával, ezért vize - különösen áradáskor - élesen elválik a Fekete-Körösétõl.

A Fehér-Körös jobb parti töltésén fölfelé, DK-i irányba haladva kevésbé változatos terepet látunk. A Körös itt nyílegyenes ásott mederben folyik, létrehozásának történetét a 2/1. sz. túraleírásban olvashatjuk. A vasúti híd és az érdekes alakú közúti híd (4,4 km) között száraz idõszakban sekély, csak térdig, combig érõ a víz. Könnyen fölvehetünk a folyó fenekérõl egy marék homokot, amely durvább a Fekete-Körös homokjánál, s a régi idõkben aranyat is mostak belõle. Ezt Arany János Édua címû költeményében meg is örökítette:

"Habja ezüst, habja fodor,
Fövény helyett aranyt sodor;"


Öreg tölgyek a Bánya-réten

Fotó: Fehér M.


Itt a hídon át ráfordulunk Gyula felé a sarkadi útra. Rögtön jobb kéz felõl van a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság ár- és belvízvédelmi készenléti szolgálatának telepe. 40 személyes összkomfortos szálláshelye árvízmentes idõszakban turistaszállóként mûködik. Máriafalva kertes házait elhagyva rövid kaptatóval érünk föl a gyulai körtöltés tetejére, elõtte jobb kéz felõl szovjet katonai, majd görögkeleti temetõt látunk. A körgát tetején Ny felé, a Pece-tó (Erkel-tó) partján betonút (helyi nevén Sima gát vagy Csókos út) vezet a vasútállomáshoz. Mi azonban egyenesen a Nagyváradi úton megyünk be a városba. Jobbról az Újvárost, balról a Miklósvárost (Nagyrománváros) hagyjuk el majd egy éles kanyarral Gyula történelmi városrészébe érünk.

Az Erkel Múzeummal és a Dürer kiállítóteremmel szemben levõ múlt századi polgárházakon két 48-as vonatkozású emléktábla is van Jókai Mór, Pfiffner Paulina). A Dürer terem mellett a város legrégebbi, 1802-ben épült hídján, az ún. Kishídon juthatunk a kastélykertbe (vár, kastély, várfürdõ, csónakázótó). Tovább a Kossuth Lajos utcán több jeles épület is sorakozik. A szoborsétánnyal (Munkácsy, Dürer, Bartók, Ady) szembeni diákotthont Ybl Miklós tervezte (1875). A Groza parkban görögkeleti templom (épült 1808) szép ikonosztázzal. A nagyváradi püspök egykori gyulai rezidenciájában turistaszálló, udvarán pizzaevõ van. 7. szám alatt szép klasszicista mûemlék épület a volt zsandárlaktanya. Az út kettéágazásánál a kissé balra tartó Városház utcán megyünk tovább. A saroképület jobb kéz felõl a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság székháza (26 sz.), kissé arrébb a túloldalon (13. sz.) a régi városháza romantikus épülete (épült 1860), ma városi könyvtár. A szépen kialakított Szabadság téren van a belvárosi római katolikus templom (épült 1775, mûemlék), ahonnan egy kanyarral már csak ugrás a Kapus-híd. Ennek az 1815-ben épült, a Fehér-Körös holtmedrét, az Élõvíz-csatornát átívelõ hídnak két, egyenként 12 m nyílású téglaboltozata van, amely ma hazánk legnagyobb tégla bolthajtása. A hídról jobbra leereszkedve rövidesen kiindulóhelyünkön vagyunk (3,3 km).



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 2/3 Gyula - Gyulavári - Városerdõ - Remete - Bánom - Gyula
Elõzõ túra : 2/1 Gyula - Dénesmajor - Városerdõ - Szanazug - Doboz - Gerla - Gyula
Következõ fejezet: Túrák a Hármas-Körös környékén
Elõzõ fejezet: Vízi túrák a Körösökön



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.