KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK GYULA-BÉKÉSCSABA-BÉKÉS KÖRNYÉKÉN

2/5 Gyula - Tanyamúzeum (Szabadka) - Kétegyháza - Elek - Gyula



Körtúra: távolság: 40 km, végig burkolt úton.
Menetidõ: gyalog 10 óra, kerékpárral 4 óra.

Megjegyzés: ez a túra tipikus alföldi tanyás vidéken vezet, nélkülözi a
különleges tájképi látványosságokat. Fõ célja a híres békési mezõgazdálkodás
két emlékhelyének a szabadkai tanyamúzeumnak és a kétegyházi mezõgazdasági
gépfejlõdés-történeti gyûjteménynek a megtekintése. Figyelem! A zárójelbe
tett távolsági adatok mindig az elõzõ adattól való távolságot jelzik!


A Szupermarkettõl most délnyugati irányban indulunk el a Vértanúk útján. Az elsõ útkeresztezõdésnél, a Bartók Béla utca sarkán áll egy szerény emlékkõ Bartók gyulai népdalgyûjtõ útja emlékére.

A Bárdos-híd után az út kettéágazik, jobbra Békéscsaba felé vezet a 44-es fõútvonal, balra DNy-nak pedig Szabadkígyós, Kétegyháza, illetve Elek felé. Ez utóbbit választjuk, s miután bal kézrõl elhagyjuk a városi sporttelepet, a másik oldalon a Gyulai Húskombinát következik. Hazánk egyik legnagyobb húsipari létesítménye, ahol évente 550000 sertés és 25000 szarvasmarha kerül a vágóhídra. Alapításáról a 2/4 sz. túrában szóltunk.

Közvetlenül az üzem után van a szabadkígyósi útelágazás (800 m) itt közelíthetõ meg a Munkácsy Termelõszövetkezet központi irodája, és erre megy tovább a 2/6 sz. túra útvonala.

Mi egyenesen tovább megyünk, az út egy nagy kanyarral DK felé fordul, és kisvártatva ismét kettéválik (2,4 km). Egyik ága DK-i irányban tovább fut Elek és Lõkösháza felé, a másik - a mi útvonalunk - pedig Kétegyházának, DNy-ra kanyarodik. Hosszabb karikázás következik Gyula Szentbenedek és Józsefbenedek nevû határrészein át. Valaha tanyákkal sûrûn beépült terület volt ez, hasonló a Dél-Alföld hatalmas tanyavilágának többi részéhez. Nevezetessége, hogy Bartók Béla népdalgyújtó útjának kezdetén itt élõktõl vett fonográfhengerre több szép dalt, pl. az alábbit:

          "Szánt a babám csicsereg-csörög sej-haj a járom
          Szánt a babám a benedeki határon
          Száraz a föld, a hármas eke nem állja,
          Szép a babám Benedeken sej-haj nincs párja."

A Békéscsabai Állami Gazdaság gyulai kerületének központjában van a Benedeki fogadó, ahol nemcsak étel-ital, de olcsó szállás is kapható. Az út mellett a kétegyházi felfogó csatorna mély árka fut, partján km hosszú orgonabokor-sövény, amely virágzáskor különösen kellemessé teszi ezt az útszakaszt. A 9-es kilométerkõvel szemben bekötõ út indul É felé, a gyulai Munkácsy Mezõgazdasági Termelõszövetkezet Szabadkai-majorjába (3 km).

    Itt a szabadkai határban volt a középkori Boldogfalva. Nevét onnan vette, hogy a gyulai monostor egyházát Boldogasszony tiszteletére emelték. Ma távol a város és az országút zajától húzódik meg itt a Szabadkai-major. Legrégibb épülete, egy tanya, valaha egy gyulai parasztcsaládé volt (Schriffert-tanya). A név azt jelzi, hogy a XVIII. sz. elején Gyula újranépesítésében elzászi németek is részt vettek. Az épület a téeszesítés után iroda lett, majd ezt a szerepét elveszítve a Munkácsy Tsz egyik vezetõje ide kezdte gyûjteni a 15-20 holdas tanyás parasztgazdaságok eltûnõ emlékeit. Most szinte minden gazdálkodási eszköz, használati és dísztárgy megtalálható itt, ami egy középparaszti gazdaság tartozéka volt a XIX. sz. végétõl az 1950-es évekig. Külön érdekessége ennek a spontán módon szervezõdött gyûjteménynek, hogy nincsen raktára, minden darab ki van állítva, az adományozók nevének feltüntetésével. Az eddig összegyûjtött 2000 tárgy 13 helyiséget tölt meg. A vert falú, többször átalakított ház már csak részleteiben emlékeztet az eredetire, a környék azonban a legelõk közé ékelõdött szántóföldjeivel, messze világító magányos tanyáival, hamisítatlan tanyasi hangulatot áraszt. Feltétlenül érdemes megnézni a szomszéd lóistálló sportcélra tenyésztett magyar félvér csikóit is. A tanyamúzeumnak nincs állandó nyitva tartási ideje (1-2 év elteltével ezt is tervezik), de bejelentésre bármikor bemutatják. Ezt a Munkácsy Tsz központjában, Gyula, Siórét 2. szám alatt (megközelítésére leírásunk elején felhívtuk a figyelmet!) személyesen vagy a 463-032 (körzetszám 66) telefonszámon kell kérni.


A kétegyházi román ortodox templom késõ barokk ikonosztáza

Fotó: Bugár-Mészáros K.


Visszatérve a kétegyházi útra nemsokára jobbra törik az út, itt van a Gyula-Kétegyháza közötti községhatár. Kétegyháza elsõ házait elhagyva hirtelen DK-nek fordulunk, majd kisvártatva elérjük a Dózsa György utca elejét (4 km).

    Ha kedvünk tartja, megnézhetjük az ide fél km-re levõ faluközpontot, ahol egyedüli látványosság az 1779-ben, erõdtemplomszerûen dombra épült kis görögkeleti templom. Kétegyháza egyébként középkori falu, eredeti nevén Kétegyház, amely valószínûleg olyan helyet jelölt, ahol két egyház (azaz: templom) volt. A törökdúlás után 1724-ben települt újra román lakosokkal. A központtól nem esik messzire az 1983-ban megnyitott román tájház. Berendezése a századfordulói állapotokat jól tükrözõ, eredeti darabokból áll. A mûvelõdési házban történõ elõzetes jelentkezés után tekinthetõ meg.

Ma e vegyes lakosságú, 4800 lelket számláló község legfõbb látnivalója a volt Almássy-kastély. Ha a Dózsa György úton nem térünk be a központ felé, hanem egyenesen tovább megyünk, rövidesen a kastély bejárata elé érünk.

    Az épületet 1742-ben emeltette Andrássy Zsigmond. Késõbb az Almássyak vásárolták meg és Ybl Miklós tervei szerint átalakították neoreneszánsz stílusban (1859), a homlokzaton copf jegyek is találhatók. A volt istálló (most tárgyalóterem) architektúrájában régi mezõgazdasági építészetünk szép példája. A kert, amely valaha gondozott angolpark volt, most fölszabdalva, beépítve, nagyobbrészt elhanyagolt állapotban van. Idõs fái között nagy pusztítást végzett az 1979. évi rendkívüli szélvihar. Amiért elsõsorban érdemes ide betérni az az itt mûködõ Mezõgazdasági Szakmunkásképzõ és Munkástovábbképzõ Intézet által létesített mezõgazdasági gépfejlõdés-történeti gyûjtemény. A lelkes tanárok és diákjaik szorgalmas gyûjtõmunkájával kialakított agrártörténeti emlékhelynek ma már tekintélyes erõ- és munkagépparkja van. Legértékesebb darabjai a század elsõ éveiben kerültek ki svéd, német, amerikai és hazai gépgyárakból. Van itt 1910-ben gyártott Svenson-Esso meghajtógép Stockholmból. 1922-es Mc. Cormik vontató Chicagóból, budapesti Hoffer traktor 1924-bõl, Lanz-Bulldog Mannheimbõl (1952), de nem hiányoznak az 50-es évek „hõsei” sem: a zetorok, vladimirecek, DT-k és U- 28-asok sem. Közülük jó néhány egyedüli darab a világon. Külön érdekesség, hogy a kiállított gépek mind mûködõképesek.

Ha nem akarunk az eddigi útvonalon visszatérni Gyulára, akkor egy kis kerülõvel Eleken át zárjuk be a kört. A kastély elõtt elvezetõ út éppen Elek felé hagyja el a községet (6 km).

    Elek õsi község, neve nem a ma is használatos Alexius-ból, hanem a X. századi magyar Velek személynévbõl származik. Ez az egykori Arad megyében levõ község sem kerülte el a vidék többi településének sorsát. Pusztulása után a XVIII. században Németországból hoztak ide telepeseket. Az alföldi viszonylatban szokatlanul sûrûn beépített utcák, a zárt négyszöget alkotó tér (Szabadság tér) közepén az 1796-ban emelt szép, barokk stílusú templommal nyugat-európai építkezési szokásokat tükröz. A falu határa kiváló kukoricatermõ föld. Erre alapozva az ügyesen gazdálkodó elekiek a két világháború közötti Magyarország egyik sertéstenyésztõ központjává fejlesztették a községet. Lakossága: 5800.

Elekrõl D-re 12 km-re fekszik Lõkösháza, ahol érdekes látnivaló az ún. Bréda-majorban álló kastély. A község széle elõtt 300 m-re, bal kéz felé, tehát K-re, egy kb. 600 m hosszú bekötõ út visz a majorba.

    Itt van a kastély, amelyet valószínûleg Vásárhelyi János, Arad vármegye alispánja épített 1810 körül. Az épület a magas kupolaterem köré szervezett, négyzet alaprajzú négy irányban szimmetrikus Palladió-féle vicenzai Villa Capra Rotunda (1554) hatására épült. A timpanonos, oszlopos portikusz mind a négy homlokzaton megépült, de különbözõ hangsúllyal. A kastély leghatásosabb tere a kétszintes, galériás kupolaterem, amelybõl angol módra két irányba nyílt a nõi és a férfilakosztály. A használhatóságot a tervezõ alárendelte a kompozíciónak, ezért 1922-ben, északi oldalát átalakították. Az épület alatt a fenti beosztásnak megfelelõ boltozott pince készült gazdasági célokra, és azt borpincének használták. Az egész kastélyépület zömök tömege, oszlopai, a kupolaterem kubista megfogalmazása: a négyzetalaprajz az empire építészet stílusjegyeit képviseli. (BMK)

A térrõl észak felé megy az út Gyulára. Jobbról-balról a megye vízjárta kötött talajú területeinél lazább, termékenyebb földek terülnek el az eleki határban. A volt farkashalmi iskola már Gyula területe, a vele szemközt induló dúló, a Siklói út, valaha fontos közút volt, a szomszédos Sikló községen át (Románia) Arad felé vezetett. Mielõtt a kétegyházi út kiágazását elérnénk, jobb kéz felõl nagy, bekerített nemesnyár-telepet látunk. Ez a szakmai körökben jól ismert gyulai nyárfás szennyvíztelep, ahol a város szennyvizét a nyárfasorok közötti árkokban szikkasztják el. Olyan jól mûködik, hogy a szigorú nemzetközi összehasonítást is kiállja, sõt annyira elfogadható viszonyok találhatók itt, hogy sok élõlény, õzek, nyulak, különbözõ madárfajok is élõhelyükül választják. Még néhány száz méter, s ismét zárul a kör, a kétegyházi útelágazástól már ismert útvonalon haladunk a város központjáig (14 km).


A lökösházi Bréda-kastély Palladió stílusában épült

Fotó: Bugár-Mészáros K.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 2/6 Gyula - Szabadkígyós - Békéscsaba, Lencsési ltp - Vesze - Gyula
Elõzõ túra : 2/4 Gyula - Szanazug- Dobozi híd- Gerla- Póstelek- Gyula
Következõ fejezet: Túrák a Hármas-Körös környékén
Elõzõ fejezet: Vízi túrák a Körösökön



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.