KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK GYULA-BÉKÉSCSABA-BÉKÉS KÖRNYÉKÉN

2/6   Gyula - Szabadkígyós - Békéscsaba, Lencsési ltp - Vesze - Gyula




Körtúra: távolság 41 km, végig burkolt úton.
Menetidõ: gyalog 10 óra, kerékpárral 4 óra.

Megjegyzés: E túra fõ célja a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet és a hozzá
tartozó festõi szépségû kastély és tájképi kert megtekintése egy Gyuláról
kiinduló túrával. Figyelem! A zárójelbe tett távolsági adatok mindig az elõzõ
adattól való távolságot jelzik!


Gyuláról a Szupermarket elõl indulunk. A 2/5. sz. túrában leírtakhoz hasonlóan (Vértanúk útja, Bárdos-híd, húskombinát) egészen a Szabadkígyóst mutató útjelzõ tábláig, tovább egyenesen a 2/5. túra folytatódik. Itt balról a városi kertészet, jobbról a húskombinát marad el, majd a körtöltést keresztezve DK-nek fordulunk. Szemben látjuk a koleratemetõ bejáratát és kápolnáját. Az út déli oldalán volt a gyulai téglagyár, épületeibõl már nem sok áll, de egykori bányatavait a Gyulai Dolgozók Horgászegyesület vette birtokába. Az erre vonatkozó tudnivalókról részletesen szólunk a programinformációk között.

Nem sokkal ez után, az út jobb szélén feszület, mellette dûlõút ágazik el. Ez a Lencsési földút vége, amelyen Békéscsaba központja 12 km távolságra van, ebbõl 9 km földút, majd a békéscsabai Kisz-tábortól a Lencsési lakótelepen keresztül burkolt út. De most Kígyós a fõ cél, s tovább megyünk az aszfalton. Északi oldalon a Munkácsy Tsz. gépmûhelyét látjuk, majd nyílt terepen, hatalmas szikes legelõk között fut az út. Észak felé a Tavasz-rét, délre pedig az Ebédlesõ-szik terpeszkedik. Mindkét oldal része annak a nagy egybefüggõ gyepterületnek, amelyet Kétegyháza-Szabadkígyós és Gyula között az országút és a vasútvonal mesterségesen szabdal föl.

Jókora pusztai út után egy vasúti sorompóhoz érünk (12 km). Ez a pest-szolnok-aradi vasútvonal 1858-ban épült, s már ekkor közvetlen vasúti összeköttetést jelentett e vidék számára egészen Bécsig. A vasút után jobbra közúti elágazás Békéscsaba felé. Már innen látjuk a dombra épült Szent Anna kápolnát, amelyet Wenckheim József Antal építtetett 1844-ben, szép klasszicista stílusban. A kertjében levõ kriptát Ybl Miklós tervezte. Ugyancsak az õ tervei alapján emelték a kissé beljebb esõ uradalmi magtárt is. Itt volt az egykori nagybirtok gazdasági központja. Dél felé fordulva kitárul elõttünk a Kígyósi-puszta, amelynek csaknem 4000 hektárja Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet néven védett terület - (1997-tõl a Körös-Maros Nemzeti Park része ! - V.Zs.). A pusztában való túrázást elsõsorban gyalogosan, vagy ha mód van rá, lóháton vagy szekérrel javasoljuk, különösen érvényes ez csapadékosabb idõszakban, amikor az útviszonyok a szokottnál is rosszabbak.


Szabadkígyós klasszicista stílusú római katolikus temploma
1844-bõl, egy 3000 éves földpiramison

Fotó: Bugár-Mészáros K.


A vegyesbolt és a kocsma után házak közé érünk, ahol jobb kéz felé nehezen észrevehetõ útelágazás (3 km) visz a kastélyhoz. Itt egy nagyon szép 34 holdas, arborétum értékû angolpark közepén áll az Ybl Miklós tervei alapján romantikus, neoreneszánsz stílusban épült kastély (1875-79), amely épségben vészelte át a háborút és az azt követõ esztendõket. A kastély körül és a parkban tett séta után visszatérünk az országútra, majd kelet felé a békéscsabai útelágazáshoz (4 km).

    A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet, a kastély és a park részletes leírását, az építõirõl és lakóiról szóló tudnivalókat a 2/9. sz. túra szövegében találjuk meg. Mind a kastélykert, mind a tájvédelmi körzet szabadon látogatható, de a természetvédelmi elõírásokat be kell tartani!

A csabai útelágazástól visszamehetünk Gyulára (16,4 km), de ha elég kedvet érzünk magunkban, akkor Békéscsabát is programunkba iktathatjuk, hiszen a megyeszékhely már nincs messze ide. Elõbb szántók, rétek, majd hétvégi kertek és házak között érjük el a város déli részének ipari létesítményeit (cserépgyár, hûtõház stb.). A Kétegyházi út a Bartók Béla úti forgalomirányító lámpánál (7 km) ér be a városba. Balra temetõ és a jaminai közúti felüljáró, mi jobbra fordulunk, s a Bartók B. úton megyünk egészen a Nemzeti Bank épületéig. Itt ismét jobbra a Dózsa György, a Corvin majd a Lencsési út vezet a város délkeleti részén levõ Lencsési lakótelepre. A házak mögött deli irányban egy agrártörténeti szempontból jelentõs létesítmény van az ország egyik korai, 1902-ben épített öntözött mûrétje. A Lencsési út mellett látható öreg tölgyek is a mûréthez tartoztak. A rét, amelynek megmaradt része még ma is mûködik, fáival, csatornáival nyáron is üde zöld gyepjével kellemes környezeti kiegészítõje a lakótelepnek. Mielõtt az Élõvíz-csatorna kis hídján átmennénk, jobb kéz felõl van a KISZ-tábor kapuja, ennek a ligetes területnek a keleti felén csatlakozik be a túránk elején említett Lencsési földút. A hídtól csak néhány perc a Gyulára vivõ 44-es fõútvonal (5 km).

Ha kedvünk tartja, látogassuk meg az út mellett létesített Gabonamúzeumot, amely vissza Békéscsaba felé kb. 800 m-re van innen. Ez a kis szabadtéri múzeum egyelõre egy szélmalomból, egy tanyából és egy színbõl áll. A mûködõképes szélmalom teljes fölszerelésével került ide, a tanya egy molnárlakást mutat be, míg a színben idõszakos kiállításokat rendeznek. Nyitva tartási ideje 10-16 óráig. (Hétfõn zárva.)

    Békéscsaba rövid történetét, nevezetességeit szintén a békéscsabai kiindulóhellyel megírt 2/9. sz. túraleírásban olvashatjuk.

Gyula és Békéscsaba között, a két város területének határán egy kettõs útkanyarban van Vesze, vizek és utak találkozásának, elágazásának helye.

    Nevét egy õsi halászati mód, a rekesztõhalászat "vejsze" nevû eszközétõl vette. Egy-egy nádból font s a mederfenékre rögzített labirintusszerû építmény volt, amelybõl a hal nem talált kiutat. Veszének hívták azt a középkori falut, amely itt állt, s a törökdúlás pusztította el. A csárdán levõ „Veszely” kiírás tehát hibás. A csárda után a régi útõrház elõtt évszázados tölgyek, szemben velük hatalmas acéloszlop, a Tanácsköztársaság-emlékmû. 1919-ben a megszálló román katonák itt végezték ki a gyulai direktórium négy tagját. Vesze vízrajzi szempontból is érdekes hely. Az oszlop mögött van az ún. Veszei szifon, ez a mûtárgy a kígyósi szikes legelõkrõl érkezõ rossz minõségû vizet átbújtatja az Élõvíz-csatorna alatt, és a Gerlai-holtágba viszi. Ily módon a szennyezett víz elkerüli Békéscsabát. A Fehér-Körös holtmedrébõl, itt a csárda mögött ágazik ki az Élõvíz-csatorna, amelyet a XVIII. század utolsó negyedében ástak, hogy Csabát összekössék az "élõ" Körössel. A Fehér-Körös eredeti medre az innen északi irányba folyó Gerlai-holtág, amely Békésnél ömlik a Kettõs-Körösbe. A veszei kanyarból déli irányba futó út a Fényesi-szõlõk nevû tanyavilágot köti be a forgalomba. A híd elõtt északnak kanyarodó útról közvetlenül elérhetõ Póstelek, Békés, Gerla és Doboz.

Gyulára a 44-es fõútvonal visz, délre Bicere nevû határrész terül el, észak felé a pósteleki erdõk látszanak. Nemsokára elhagyjuk a pósteleki bejárót, ahol csatlakozunk a 2/1. sz. túra útvonalához, majd János-zugnál keresztezzük a vasútvonalat (1500 m). Ez az ún. alföld-fiumei vasútvonal 1871-ben épült, s az adriai tengeri kikötõt kötötte össze az Alfölddel, illetve Nagyváradon keresztül Erdéllyel. Gyula belterületét a körtöltésnél (8 km) érjük el, ahonnan még 2100 m a városközpont. A Póstelek-Gyula közötti szakaszra vonatkozókat lásd még a 2/1. sz. túránál.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 2/7 Békés - Tarhos - Bélmegyer - (Fáspuszta) - Bodoki Múzeum - Békés
Elõzõ túra : 2/5 Gyula - Tanyamúzeum (Szabadka) - Kétegyháza - Elek - Gyula
Következõ fejezet: Túrák a Hármas-Körös környékén
Elõzõ fejezet: Vízi túrák a Körösökön



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.