KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK GYULA-BÉKÉSCSABA-BÉKÉS KÖRNYÉKÉN

2/7    Békés - Tarhos - Szilasi-híd - Kétág - Határ-ér - Bélmegyer -
Fáspuszta - Bélmegyer - Hosszú-fok (Bodoki Múzeum)- Békés



Körtúra: távolsága 51 km, ebbõl földút 17 km.
Menetidõ: gyalog 13 óra, kerékpárral 5 óra.

Megjegyzés: túránk a Békéstõl északra elterülõ, vizekben és erdõkben
aránylag gazdagabb, változatos terepet tárja föl. Három lényeges látnivalóra
összpontosít: a tarhosi kastélyparkra, Fás-pusztára és a Hosszú-foki
Bodoki Károly Múzeumra. Figyelem! A zárójelbe tett távolsági adatok
mindig az elõzõ adattól való távolságot jelzik!


Kiindulópontunk az Élõvíz-csatorna mellett levõ békési piac, ahol még sok érdekes kézmûves holmit is láthatunk. Kisebb piac szinte mindennap van, de hetipiackor, kedden és pénteken kirakodnak a kosárfonók, cserepesek, faárusok is.

    Békés a megye névadó települése, neve magyar eredetû személynév, amelynek ellentéte is megtalálható "Heves" megye nevében. A középkorban megyeszékhely is volt, a hódoltság alatt a törökök palánkvárat építettek a két Körös összefolyásánál. A XVI. században a magyarországi kálvinizmus egyik központja, ahol Szegedi Kiss István, a neves reformátor, már 1552-ben egyházközséget és gimnáziumot szervez. Az állandó háborúk miatt nem tudta lakosságát megtartani, népe többször is elvándorol, s csak a XVIII. század elején tér vissza, ill. települ újra a város a Kunságból és a Hajdúságból. Vasútvonalat csak 1883-ban kap, városi rangját pedig 1973-ban szerzi vissza. Békésen volt az 1978-as földrengés középpontja, amikor több ezer ház rongálódott meg. A város lakóinak száma 23000.

    A piactérrõl egy rövid utcán át a szép arányú, mûemléki környezetként védett Széchenyi térre érünk ki. Jobbra a városháza, balra a tér legrégibb profán épülete a XVIII. sz. végi ún. "Nagyház" (6. szám) áll, amely a Wenckheim-uradalom egyik központi épülete volt. Kéthajós csehsüvegboltozat-soros pincéje ma étterem. A magasföldszint boltozott szobákkal intézõi lak irodák, illetve birtokosi kastély céljára a épült. A lakrészek fölé egy, a tetõtérbe további két magtáremelet készült. Az épületeben ma a Jantyik Mátyás Múzeum székel.

    A Széchenyi tér 4. számú telken épült 1885-ben Benedicty József pesti építész tervei szerint az ún. "Bérház", amelyben a város kiadható üzlethelyiségeket, vendéglõt, az emeleten pedig rendkívül díszes és nagyméretû báltermet, szalonokat és vendégszobákat alakított ki. A neoreneszánsz eklektikus épület a pesti Tudományos Akadémia épületének hatását mutatja. A bálteremben a Magyar Nemzeti Galéria XIX. sz-i anyagából összeállított tárlat látható, többek között id. Markó Károly, Munkácsy Mihály, Jantyik Mátyás és Orlai Petrics Soma képei. Ugyancsak a bérházban kapott helyet a Veress Endre emlékszoba is. Veress Endre (1868-1953) békési születésû kiváló történettudós. 1938-ban õ állította össze Gyula oklevéltárát. Mint levéltári kutató és történetíró elsõsorban a kelet-európai népek történetének volt kiváló ismerõje. Erdély múltjának és a magyar-román történeti kapcsolatoknak egyik legjobb kutatója volt. Jantyik Mátyás (1864-1903) jeles festõmûvész, aki szintén Békésen született. Mesterei közé olyan kiváló mûvészek tartoztak, mint Székely Bertalan, Munkácsy Mihály és Lotz Károly, egy darabig párizsi tanulmányokat is folytatott. Ezt követõen Budapesten és szülõvárosában lakott és alkotott. Éveken át dolgozott a "Vasárnapi Újság"-nak, ezek a grafikák a mindennapi élet értékes dokumentumai. Megrendelésre több nagyméretû történelmi tárgyú festményt készített, ezeknél azonban értékesebbek alföldi ihletésû táj- és életképei. Korai halála megakadályozta tehetsége teljes kibontakoztatásában. (KF)

    A tér keleti sarkán van az elsõ világháborús emlékmû, vele átellenben a mûemlék református templom. Eredetileg egy 1711-ben épült fatemplom állt itt, helyére építették 1734-ben a téglafalú barokk templomot. 1748-ban fából óra, és tûzfigyelõ tornyot építettek hozzá. Tornyát 1784-ben kapta. 1820-23-ig a korábbi falak fölhasználásával, a belsõben körben boltozott karzatokkal id. Czigler Antal vezetésével átépítették a templomot. 1850 és 1853 között a toronytestet a hajóval összeépítették, és elegáns portikuszt kapott. 1905-ben harmadik toronyemelettel, tûzfigyelõ õrszobával, kerengõerkéllyel és vörösréz fedésû barokkos toronysisakkal bõvítették. A mellette levõ parókia épületeit az 1820-as évek templomépítkezéseivel egy idõben emelték, falán Arany János és Karacs Teréz emléktáblája.

    A Széchenyi teret Ny-on a római katolikus Szentháromság templom zárja le (épült 1792-95). Harmonikus egységet alkotó berendezései közül kiemelkednek Orlai Petrics Soma stációképei, a copf fõoltárépítmény és a barokk, festett, aranyozott fa Madonna, szobor. A templom mellett egy szintén mûemlék jellegû vörös mészkõbõl készült feszület (1824) és egy, a város címerével díszített, szép köztéri díszkút. Délnyugat felé tekintve az Élõvíz-csatorna hídjának tengelyében pillantjuk meg a görög, macedón és örmény hívõk számára épített ortodox Szent Miklós templomot (épült 1788-95). Szép arányú épület, belsejében öttengelyes ikonosztáz épült (1790-95). A képek elsõrangú mester mûvei, keretezésûk a copf stílus naturális levél-virág koszorújából készült. Érdekessége, hogy itt száz évvel korábban alkalmazták a szecesszió motívumkincsét.

    A békési látnivalók között említjük még meg a Durkó utca 8. sz. alatti, 1866-ban épült gazdaházat, amely tájházként mûködik. Szintén megtekintésre érdemes az 1844-ben emelt oszlopos, rácsos elõtornácú klasszicista népi épület a Petõfi utca 41. sz. alatt. Ma iskolamúzeum, s egy polgáriasult iskolamesteri lakást is bemutat. (BMK)

A Széchenyi téren található a Dübögõ címet viselõ szálloda és étterem. A kerékpárosok figyelmébe ajánljuk az új mûszaki áruházat.

A térrõl a Rákóczi utcán jutunk el a Kettõs-Körös hídjához, közben átmegyünk a Fekete-Körös részben már fedett csatornává zsugorodott holtmedrén. Innen nem messzire egyesült a folyószabályozások elõtt a Fekete- és Fehér-Körös.

A közúti hídról a folyásirányba tekintve látjuk a "Nostra" gabonaraktárt. A jobb parti hídfõnél van a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Hajómenedéke. Nyári idõszakban körösi sétahajójáratok indulnak innen. A hídtól a folyón fölfelé 3 km-re van a Békési Duzzasztó, mi azonban egyenesen tovább megyünk Tarhosra (8,5 km).

    Ez a mindössze 1300 lelket számláló kisközség Békéshez tartozott, s csak 1954 óta önálló. Nevét valószínûleg egy honfoglalás kori törzsfõtõl kapta. Természetjárók számára legfõbb látnivalója a XIX. században épült Wenckheim-kastély és annak 23 hektáros arborétum értékû kertje, 1953-ban „szocreál” stílusú zenepavilon épült itt az 1946 óta mûködött híres tarhosi zeneiskola részére, ahol a kodályi zenepedagógiai elveket valósították meg. A park jelenleg elhanyagolt, de megtekintése így is ajánlható, hiszen az egykori tájképi kert sok idõs, 100 év körüli fát (vörös és piramistölgyek) és számos, a század elején telepített örökzöldet tartalmaz. Az épületben ma gyógypedagógiai intézet mûködik, a kert látogatását kérni kell. A parkban tett séta 2000 m. Ugyancsak Tarhoson mûködik a békési Mezõgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképzõ Intézet egyik egysége, amelynek udvarán régi öntözõgépekbõl összeállított szabadtéri kiállítás tekinthetõ meg.

Tarhost K felé hagyjuk el, majd a doboz-vésztói út torkolatánál É-nak fordulunk, s rövidesen a Gyepes-csatorna Szilasi-hídjához érünk (4,5 km).

A Gyepes-ér csaknem Körös-nagyságú folyóvíz volt. A szabályozások óta azonban vize a Fekete-Köröst táplálja, s ma csupán a Sarkad térségében keletkezõ belvizeket szállítja a Hosszú-foki-csatornán keresztül a Kettõs-Körösbe. Erdélyi József neves nagyszalontai születésû költõnk az ér nevét többször is megörökítette verseiben:


"Lecsapolták a Gyepest, -
régen lecsapolták;
üres medrét nem egy helytt,
már fel is szántották;
nekem mégis tele van
buzgó vízforrással;
üresen is tele van
dalos áradással."

(Az igazság)


A Gyepes bal partján földúton hamar eljuthatunk ahhoz a helyhez, ahol a Határ-érrel egyesül. Nagyon kellemes erdõs környezet, közvetlenül a csatornák összefolyása alatt kis zsilipen csordogál át a víz. Ez a Kétági tiltó, amely a vízszintet szabályozza a két csatornában alatta már Hosszú-foki-csatorna nevet visel a vízfolyás. A jobb parton lefelé a 2/8. sz. túra a megy. A zsilipen átmegyünk és a Határ-ér jobb partján érjük el a közúti hidat. A környezet változatos, erdõs. A mentett oldalon, Kárászmegyeren, a volt erdészházból a vésztõi Nagyközségi Tanács napközis óvodás tábort rendezett be, udvarán pihenésre alkalmas hatalmas nádtetõs színt építettek.


A tarhosi zenepavilon

Fotó: Boross L.


A hídnál északra, Vésztõ felé fordulunk, s ezen a már burkolt úton haladunk a bélmegyeri elágazásig, itt nyugatnak tartunk Bélmegyer irányába. A község széle (3600 m) elõtt jobb kéz felõl hatalmas fehér fûz áll az út szélén, védett fa, kerülete közel 6 méter. A község nyugati végén aszfaltozott út fordul északra (11 km), s vezet a fás pusztai kastélyhoz (4,5 km).

    Az egykor kiterjedt erdõségekkel borított vidék (talán a község neve is erre utal) még õriz valamit a táj õsi jellegébõl. Ez a tájforma az ártéri erdõk talajának elszikesedésével alakult ki, s valaha jóval nagyobb területet uralt az Alföldön. Ma Bélmegyeren kívül csak két hasonló erdõfolt található hazánkban a Hortobágy peremén. Elsõsorban növénytani szempontból értékes, hiszen több fajnak egyedüli lelõhelye az országban. Jelentõsége azonban tájképi szempontból sem csekélyebb. A szikes gyepet kökénnyel szegélyezett erdõfoltok szakítják meg. Öreg vadkörték és évszázados tölgyek állnak magukban vagy laza csoportokban. Különösen szép ez a táj áprilisban, a kökény és a körte virágzása idején. A háborítatlan körülmények gazdag állatvilágot alakítottak ki, sok ritka rovar-, madár- és emlõsfaj talál itt menedéket. Fás-puszta védett terület, a látogatásával kapcsolatos tudnivalókról helyben, az erdészházban értesülhetünk. A kastélyt, amelyben most nevelõotthon van, báró Wenckheim Béla építtette 1855-62 között Ybl Miklós tervei szerint. A romantikus stílusú kis kastélyépület 2 hektáros parkja egybeolvadt az erdõvel, s már csak néhány idõs, 100 év körüli fát õriz a kert eredeti állományából.

A községbe visszatérve (4,5) jobbra, Ny felé megyünk tovább. Másfél km után megszûnik az útburkolat, s földút vezet a Büngösd-ér keresztezõdéséig. Itt térünk rá a Sárga gát nevû töltésre, amely egyúttal a Köröstarcsa és Bélmegyer közötti határ is. Nevét építõanyagának színétõl kapta, s a Büngösd-éren összegyûlõ víz levezetésére szolgáló csatorna töltése volt. Tehát a Sárga-gáton érjük el a Hosszúfoki-csatorna kettõs-körösi torkolatát (7 km), ahol a már használaton kívüli I. sz. szivattyútelep épülete ad helyet a Bodoki Károly Vízügyi Múzeumnak.

    Bodoki Károly (1814-1868) a Székelyföldrõl Gyulára származott, több jeles közéleti személyiséget adó Bodoki család egyik tagja. Felsõbb tanulmányait Debrecenben és Pesten cégezte, majd Széchenyi támogatásával bejárta Nyugat-Európát. Hazatérve Gyulán telepedett le, és már 24 éves korában Békés vármegye mérnökévé választották meg. 1847-ben az újonnan alakult Körösszabályozó Társulat osztálymérnöke lett, s ebben a tisztében tervezte és irányította haláláig szûkebb hazája vízépítési munkálatait. Õ készítette el a Körösök és a Berettyó vidékére vonatkozó egységes szabályozási tervet, majd 1856-tól õ felügyelte a kivitelezési munkálatokat is. A Bodokiak a város és a megye életében vezetõ szerepet játszottak, mérnöki hivatásuk pedig apáról fiúra szállt. Sírjuk Gyulán, a régi református temetõben van (2/4. sz. túra). A róla elnevezett múzeum, az 1898-ban épült szivattyúházban található. Ez a szivattyútelep emelte a Kettõs-Körösbe az 1856-ban épített Hosszúfoki-csatornába összegyûlt belvizeket. Utoljára 1971-ben mûködött, a múzeumot 1974-ben nyitotta meg a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. Állandó kiállítása a Körös-vidék vízszabályozásának történetét mutatja be, eredeti állapotában látható a gõzgép, a szivattyú és a kazán is. Udvarán muzeális értékû gépek és szivattyúk állnak.

A töltésen a folyásiránnyal szemben, Békés felé haladva még három szivattyútelepet látunk: a II. sz. 1900-ban, a III. sz. 1917-ben (ez még mûködõ gõzgép!), a IV. sz. pedig 1961-ben épült. A jobb parti védtöltés 102.725-ös szelvényében, Bodzás-zug térségében, szerény emlékkõ jelzi az 1980-as töltésszakadás emlékét.

    1980. július 28-án ezen a ponton szakadt el a Kettõs-Körös töltése. A 78 m széles szakadáson át kiömlõ 200 millió m3 víz csaknem 11 ezer hektár földet öntött el, jelentõs anyagi károkat okozva. Tarhos község pusztulását és a víz továbbterjedését Körösladány irányába csak az árvédekezõk emberfeletti erõfeszítésével, valamint a honvédség bevetésével és jelentõs számú közerõ mozgósításával lehetett megakadályozni. Azon a területen, amelyet a töltés tetejérõl É felé fordulva látunk, meglehetõsen sûrûn álltak a tanyák. A medrét változtató Körös ezt a tanyavilágot egyik napról a másikra- s úgy tûnik örökre-lesöpörte a tájról.

Ahol ligetesen kialakult füzesek vannak, leereszkedhetünk a hullámtérbe, a vízpartra. Könnyen találunk itt elidõzésre, pihenésre alkalmas helyet. A híd elõtt, a hajómenedéknél zárul a kör, s innen már ismert útvonalon jutunk vissza a város szívébe (10 km).


Fás-puszta virágzó vadkörtével

Fotó: Boross L.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 2/8 Békés - Kétága - Bodoki Múzeum - Petõfi emlékmû - Békés
Elõzõ túra : 2/6 Gyula - Szabadkígyós - Békéscsaba, Lencsési ltp - Vesze - Gyula
Következõ fejezet: Túrák a Hármas-Körös környékén
Elõzõ fejezet: Vízi túrák a Körösökön



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.