KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK GYULA-BÉKÉSCSABA-BÉKÉS KÖRNYÉKÉN

2/8    Békés - Kétága - Bodoki Múzeum - Petõfi emlékmû - Békés



Körtúra: távolsága 39 km, ebbõl földút 20 km.
Menetidõ: gyalog 9 óra, kerékpárral 4 óra.

Megjegyzés: útvonala a kétági tiltóig megegyezik a 2/7. sz. túráéval, innen
azonban nem megy Bélmegyerre, hanem egyenesen a Bodoki Múzeumnak
tart. Figyelem! A zárójelbe tett távolsági adatok mindig az elõzõ adattól való
távolságot jelzik!


A kétági tiltón (14,7 km) átmegyünk a túlsó partra majd itt földúton a Hosszúfoki-fõcsatorna jobb parti töltésén indulunk a Kettõs-Körös felé. Az 1980-as nagy árvízkor ennek a töltésnek a megerõsítésével sikerült megakadályozni a kiömlött víz továbbterjedését Körösladány felé. A Hosszú-foki-csatorna torkolatánál van a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum (8,6 km), amelyet a 2/7. sz. túraleírásban ismertettünk. Innen aszfaltozott töltéskoronán követjük a Körös kanyarulatait, egészen a mezõberényi közúti híd jobb parti hídfõjéig (2 km). A folyón lefelé nem messze volt a középkori Kereki község, amelynek emlékét a hasonló nevû berényi határrész õrzi. Burkolt út csak a közeli majorba vezet, a földút viszont a 9 km-re levõ 47-es fõútvonal Köröstarcsa és Körösladány közötti szakaszába köt be. Menjünk át a hídon a túlsó oldalra, a bal parti hídfõnél a töltéskoronán emlékmû hirdeti:

    "Itt volt a régi rév, ahol 1849. július 18-án Petõfi Sándor átkelt a Körösön, hogy Bem tábornok erdélyi seregéhez csatlakozzék A költõ két hét múlva halott volt, helyezzünk néhány szálat a talapzatra a Körös-part vadvirágaiból! Itt állt a révház is egészen 1879-ig, amikor fahidat vertek a Körös fölé. A jelenlegi vashíd 1901-ben készült.


A Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Hosszúfokon

Fotó: Galbács Z.


DNy-i irányba már aszfaltozott országút vezet az 5 km-re levõ Mezõberénybe. Mi azonban válasszuk a gazdagabb természeti látnivalókat kínáló bal parti töltést. A folyásiránnyal szemben haladva sorra hagyjuk el a levágott s egyre halványuló morotvákat: Nagy-zug (az alsó végén szivattyútelep), Határ-zug (a Békés-Mezõberény közötti határt jelöli), Görög-zug, Krisztina-zug. Az Élõvíz-csatorna tehát a régi Fehér-Körös medre, közvetlenül Békés alatt csatlakozik vissza a Kettõs-Körösbe. 1882-ben épült, téglából falazott torkolati zsilipje a Körös-vidék legrégebbi ilyen létesítményeinek egyike. A továbbiakban két szivattyútelepet is látunk: egy villamos, majd pedig egy gõzgép-meghajtásút. Az utóbbi 1900-ban épült, ipartörténeti emlék. Utolsó üzemét 1982-ben "Vaskor" címmel filmre vették. A telepet a szomszédos gátõrházban lakó õr kérésre bemutatja. A kazánok, a gépházban a gõzgépek és a szivattyúk, valamint a kovácsmûhely eredeti állapotában látható. A már említett gabonaraktárnál pillantást vethetünk a Hajómenedék (épült 1945-ben) bejáratára, majd a közúti hídról jobbra fordulva jutunk vissza kiindulási helyünkre (13 km). (KF)



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 2/9 Békéscsaba - Bandika-fa - Nagyrét tanyavilága- Békéscsaba
Elõzõ túra : 2/7 Békés - Tarhos - Bélmegyer - (Fáspuszta) - Bodoki Múzeum - Békés
Következõ fejezet: Túrák a Hármas-Körös környékén
Elõzõ fejezet: Vízi túrák a Körösökön



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.