KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A HÁRMAS-KÖRÖS KÖRNYÉKÉN

3/1 Gyoma - Peres - Nagylapos - Endrõd - Gyoma



Körtúra: távolság 41 km, ebbõl földút 14 km.
Menetidõ: gyalog 10 óra, kerékpárral 4 óra.

Megjegyzés: a túra elsõdlegesen a Körös-Maros Nemzeti Park
egy szakaszát mutatja be. A könnyebb tájékozódás kedvéért
Gyomaendrõd két egybekapcsolt községének nevét többnyire
önállóan használjuk.
Figyelem! A zárójelbe tett távolsági adatok mindig az elõzõ
adattól való távolságot jelzik!


Kiindulópontunk Gyomán a Kossuth Lajos utca 16. szám. Ez az 1925-ben, neobarokk stílusban épült, mûemlék jellegû villa a Kner-ház. Ma rendkívül érdekes nyomdaipari múzeum van benne, amely a Kner családnak állít emléket.

    Kner Izidor 1882-ben alapította gyomai nyomdáját. Az üzem gyors fölemelkedését annak felismerése eredményezte, hogy akkoriban hiányoztak a jó közigazgatási nyomtatványok, ízléses étlapok, meghívók, értesítések stb. A századfordulón már az egész országnak szállít. A nyomtatványok készítésében a mûvészi igény már ekkor érvényre jutott. Fia Kner Imre, külföldi tanulmányai után hazatérve európai rangra emelte a nyomdát. Nagy szerepe volt ebben annak, hogy a régi magyar könyvnyomtatás hagyományaihoz nyúlt vissza. Az így kialakított saját, kiforrott „klasszikus" stílusa hozta meg számára a nemzetközi sikert. A Kner család kapcsolatot tartott kora szellemi életének legjelesebb képviselõivel. Házuk amolyan kis kultúrközpont volt, megfordult itt a két világháború között Fülep Lajos, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Kodály Zoltán. Ortutay Gyula stb. Kner Izidor 1935-ben meghalt, Kner Imrét 1944-ben elhurcolták, koncentrációs táborban ölték meg. Fia Kner Mihály 1945-ben önként vált meg az élettõl. A családi ház 1970 óta az ország egyetlen nyomdaipari múzeumának otthona.

Innen csak néhány lépés a község fõtere, a Szabadság tér, ahol szép templomkert közepén áll a mûemlék jellegû, copf stílusú református templom (épült: 1790). Tornyával szemben a tanácsháza, keleti oldalán a piac. A téren található a Körös-szálló és étterem (helyi nevén a "Holler"), valamint élelmiszerbolt, fotó- és látszerészeticikk-bolt, presszó és könyvesbolt is. ÉK-i irányba, a Hármas-Körös hídja felé haladva átmegyünk a Révlaposi-holtágon, amely körülöleli a jobb kéz felõl esõ községi ligetet. Öreg fái, patinás kioszk-épülete, romantikus holtág partja kellemes pihenõhellyé teszik ezt a parkot. Hozzá kapcsolódik a joggal népszerû gyógyvizû fürdõ és a Halászcsárda is.

Pilléreken álló, öttagú, acélszerkezetû híd íveli át a Hármas-Köröst. A hullámtér szélessége 600 m, a mederben a víztükör 80, nyáron a duzzasztott víz mélysége 4-5 m. A hídon átmenve a jobb parti hídfõnél (2 km), a folyás irányába fordulva, rátérünk az árvédelmi töltésre. Innen kezdve, amint azt a magyar természetvédelem nagykócsagot ábrázolójelvény ével ellátott ovális tábla is jelzi, 15,5 km hosszon természetvédelmi területen haladunk, egészen a peresi bekötõútig.

    A Körös-vidék nagy kiterjedésû síkság, amelynek jelentõs részét egykor víz borította. A most szemünk elé táruló kellemes természeti környezet a hatalmas méretû XIX. századi vízrendezési munkálatok nyomán jött létre. A mocsarak lecsapolása és a folyók szabályozása után keletkezett másodlagos folyóártéri tájforma a magyar természetvédelem egyedülálló sajátsága. Az itt található táji és természeti értékek, valamint vízépítészeti emlékek megõrzése érdekében hozta létre Békés és Szolnok megye 1979-ben a Körös-völgyi Természetvédelmi Területet (a kilencvenes évek közepétõl nemzeti park! V.Zs.). A védettség a Hármas-Körös Csárdaszállástól (a Kettõs-Körös és a Sebes-Körös összefolyásától) Kunszentmártonig terjedõ hullámtéri szakaszára vonatkozik. Ez a csaknem 70 km hosszú és átlagosan 7-800 m szélességû zöld sáv 5100 hektárnyi területével hazánk legnagyobb megyei kezelésben levõ védett területe.

    A gátak közé szorított Körösök hullámterében. ha töredékesen is, de újraéledt a hajdani vízi világ. A növénytakaró jellegzetes elemei a ligetes állományban növõ fûzes-nyárfások, amelyek számos értékes állatfajnak (gémek, baglyok, kisemlõsök, teknõsök stb.) nyújtanak életteret. A Körösök emellett fontos szerepet töltenek be a Kárpát-medencei madárvonulásban. A védett terület szabadon látogatható, de gépjármûvel tilos a hullámtérbe hajtani, tilos továbbá a motorcsónak használata is. Tábortüzet rakni csak az erre a célra táblával megjelölt helyen szabad. Tilos az élõvilág háborítása. Kutatáshoz, fészkelõhelyek fényképezéséhez, növények és állatok gyûjtéséhez az illetékes megyei tanács engedélye szükséges. Felvilágosítást ad a kezelõ: Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, 5700, Gyula, Városház utca 26. Telefon: 463-264 Körzetszám: 66.

    Vigyázzunk a csendre és a tisztaságra, a növények és az állatok életére!

Az út a töltéskoronán egy darabig burkolt, majd lefut, és Túrkeve irányába elválik a töltéstõl. Túrkeve innen kb. 20 km-re van, de az útvonal nagyobb része földút. A folyó felé tekintve élvezhetjük a hullámtér és a gyomai tornyok kellemes látványát. A mentett oldalon elõször a csergettyûi gátõrházat, majd a Német-zugi-holtágat hagyjuk el. A szolnok-békéscsabai vasútvonalnál fénysorompó van. A vasúti híd után Kocsorhegy már a régi Endrõdhöz tartozott. Az endrõdi közúti híd a Templom-zugnál köti össze a folyó két partját. A zug neve arra utal, hogy itt állt a török hódoltság alatt elpusztult középkori falu temploma, amelynek falai a hullámtérben a múlt századi szabályozási munkálatok során semmisültek meg. A holtág alsó végénél a hullámtér felé tekintve a szabályozott folyóártéri táj talán legszebb arcát fordítja felénk: a hullámtéri fûzes - a víz, a híd és az endrõdi falukép együttese az emberkéz alkotta és a természetes környezet megkapó látványát nyújtja. (Tájképi pont.)

A táj továbbra is változatos, a Peresi-holtág felsõ végéig még három átmetszett folyókanyart látunk. A Soczó-zug, a Bóné-zug és a Kecskés-zug hangulatos zárt kertjeiben sok hétvégi és üdülõházat építettek az elmúlt években. Az alföldi folyószabályozásoknak szinte mintaterülete ez a szakasz, térképünkre tekintve ki is bogozhatjuk, hogy milyen cifra „vitézkötéseket” rajzolt itt a tájra a Körös.

    Illik itt néhány mondatot ejteni Huszár Mátyásról (1778-1843), korának kivételes tehetségû földmérõ és vízépítõ mérnökérõl. Mint a nagyváradi kerületi igazgatóság mérnöke 1818 és 1823 között õ készítette el a Körösök és a Berettyó térképészeti földmérését. A költségeket a sóalapból fedezték, de a kifizetések csak nehézkesen mentek. Ekkor keletkeztek a "mehet a sóhivatalba" és a hozzá hasonló szólások, amelyekkel azóta is illetik az elintézhetetlen hivatalos ügyeket. Huszár mérnöki pontosság tekintetében 50 évvel megelõzte korát, és a Körösök felmérésén kívül sok jelentõs földmérõ munka vezetõje volt. Az õ keze alatt szerezte szakmai gyakorlatát Vásárhelyi Pál, a magyar vízépítés legkiemelkedõbb alakja. Magyar hazafi magatartása miatt félreállították, és mindenki által elfeledve halt meg Nagyváradon. A tényleges szabályozásokat és az itt látható folyókanyar átmetszéseket is az õ térképei alapján tervezték.

A Peresi-holtág felsõ végétõl egy kb. 4 km-s nyílegyenes folyószakasz következik, az úgynevezett „Túri-ásás”. Ezzel az átmetszéssel keletkezett a 27,5 km hosszú morotva. Hosszúságát tekintve ez hazánk második holtága. E ponton lépünk át Szolnok megyébe. A holtág alsó végénél levõ peresi gátõrház s mellette az 1902-ben épült gõzüzemû szivattyútelep épülete már Mezõtúr területén van (14,5 km).

    Ebben az esztétikus környezetben fekvõ, szép vörös téglás épületben rendezték be a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület bemutatóházát. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élõvilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az elsõ olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élõlényekbõl készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élõlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház. ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gõzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.


A peresi természetvédelmi bemutatóház

Fotó: Boross L.


Szép a szivattyútelep és a holtág idõs fákkal övezett környéke is. A hullámtérben, ha éppen nincs víz alatt, kellemes sétát tehetünk a Körösig és vissza a régi mezõtúri komp (már nem mûködik) bekötõ útjáig aszfaltozott út fut a töltéskoronán, itt a rámpán É felé letér és beköt a 46-os számú fõközlekedési útba (6,5 km). A töltésen tovább Ny felé az 5/1. számú túra folytatódik. Közben elhagyott folyómedreket érint, amelyek közül utoljára az út torkolatánál Ny-ra tekintve, a Berettyó õsi - ma Hídszegi-csatornának nevezett-holtágát láthatjuk. Vizébõl kis zöldség- és virágkertészeteket öntöznek. A fõútnál nagyméretû tájékoztató tábla mutatja Peres felé az irányt, balra pedig csak 2,5 km-re vagyunk Mezõtúr városközpontjától. A fõútvonal DK-i irányban Nagylaposig együtt fut a Budapest-Szolnok-Lökösháza villamosított vasútvonallal, majd egy éles kanyarral D-nek fordul. Ebben az útkönyökben fekszik a kis település: Nagylapos, szemközt vele népies berendezésû Birkacsárda, a vasúti pálya másik oldalán pedig a vasútállomás. Az endrõdi közúti hídnál zárjuk a hurkot, elõtte azonban még áthaladunk a Templom-zugi holtágon. A másik oldalon a hídról lefutó út a faluban balra kanyarodik, ebben a kanyarban van a "Hídfõ" étterem (más néven a Dombszögi csárda). Endrõd központjában vagyunk. A fõtéren áll az 1935-ös csendõrsortûz hét áldozatának emlékmûve (12,5 km), mögötte az 1799-1805 között épült copf stílusú római katolikus templom és az I. világháborúban elesettek szobra. A D-i irányba, Szarvas felé vezetõ út egyik keresztutcája a Sugár út, ahol a 20. szám alatt tájházat találunk (100 m). A ház homlokzatán évszám hirdeti, hogy az 1862. esztendõben építették. A község egyik módos családjának, a Hunya családnak adott otthont nemzedékeken keresztül. 1977 óta korhûen berendezve mutatja be a közép-alföldi paraszti lakáskultúra századfordulói állapotát. Érdekes gazdasági fölszerelései, használati eszközei, szép dísztárgyai miatt megéri a rövid kitérõt. Visszatérve a 46-os fõútvonalra K felé haladva jutunk át Gyomára. Ez az út teljes hosszában átkanyarog a két településen. Endrõd belterületét elhagyva a híres ENCI cipõgyárat látjuk. majd bal kéz felõl a Fûzfás-zugi-holtágat, amely egyúttal a régi határ volt Gyoma és Endrõd között. A vasúti keresztezõdést elhagyva jobbra az állomásra visz az út, mi azonban egyenesen tartunk a község központjába. Félúton megcsodálhatjuk Kner Izidor és Kner Imre 1982-ben avatott emlékmûvét, majd rövidesen ismét a fõtéren vagyunk (5 km). (KF)



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 3/2 Gyoma - Peres - Mezõtúr - Nagylapos - Gyoma
Elõzõ túra
Következõ fejezet: Szarvas és környéke
Elõzõ fejezet: Gyula, Békéscsaba, Békés környéke



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.