KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A HÁRMAS-KÖRÖS KÖRNYÉKÉN

3/4 Gyoma - Csergettyû - Templom zug - Endrõd - Fûzfás-zug - Gyoma



Körtúra: távolság 13 km, ebbõl földút 13 km.
Menetidõ: gyalog 4 óra, kerékpárral 2,5 óra.

Megjegyzés: a Hármas-Körös középsõ szakaszának
legkönnyebben megközelíthetõ, igen szép vízparti kirándulóhelye.


Kirándulásunk egy igen kellemes kiindulási pontja lehet az Erzsébet-liget, ahonnan csupán pár száz méterre találjuk a gyomai közúti hidat.

    A 15 hektáros Erzsébet-ligetben jól felszerelt sporttelepet, kellemes kertvendéglõket és remek kis gyógy- és strandfürdõt találunk. Pompás öreg tölgyek, kõrisfák, gesztenyefák árnyékolják a sétautakat. A fürdõt 1958-ban létesítették.

A közúti hídon mielõtt átmegyünk a Hármas-Körös túlsó partjára, a bal oldali terület neve Alsó-Révlapos, mígjobb fele a volt Felsõ-Révlapos. Ezek ma már nagyrészt beépített területek. Valamikor itt járt át a révhajó a Körösön. A túlsó oldal neve is ez volt.

    Az elsõ hidat 1794-ben építették itt, az természetesen még fahíd volt. A híd mellett van a 4. sz. szabadkikötõ. A turistahajó rendszeres beállítása szükségessé teszi egy kisebb, korszerû kikötõ kiépítését itt.

A hídon átmenve az út egyenesen Dévaványára visz, jobbra Körösladányba. Balra is van egy keskeny, igen rossz állapotú üzemi mûút, de ez csak egy gazdasági központig megy. (Régebben erre haladt a mezõtúri „országút".) A híd után mi térjünk le balra, a Körös árvédelmi gátján folytassuk gyalogos túránkat, ÉNy-felé, folyásirányban.

    A Hármas-Körös (vagy ahogy régebben nevezték Egyesült-Körös, megint másképp Élõ-Körös) Gyoma és Endrõd közt gyönyörû tájképi részleteket kínál a látogatónak. A folyó nyugodt folyású, a medre széles, a víztükör átlagban 100 méter, a víz mélysége eléggé egyenletesen 5 méter. A hullámtér mindkét oldalon széles, átlagban kb. 600 méternyi a folyó és a védgát közt. Ligetes erdõk, fasorok váltakoznak rétekkel, kaszálókkal, szántóföldekkel és a holtágak keresztezõdései teszik vadregényessé a tájat. A gáton haladva a jobb kéz felõl esõ terület a Csergettyûi-lapos. Hévizi Sándor szerint „A csikósok, amikor a Köröshöz hajtották itatni a lovakat, csörgettek, csergettek az ostorukkal, s a terület innen kapta a nevét".

Mintegy másfél kilométer után jobbra a gát oldalában meglátjuk a csergettyúi gátõrházat. Kb. 300 méterrel továbbhaladva balra egy lejárót találunk az ártérbe, itt menjünk le a földúton, amely nekivezet a Hármas-Körösnek.

    Mielõtt letérnénk a gátról, jobb oldalon látjuk a Német-zugi-holtág nagy ívét, ahol a horgászok igen jó fogásokat csinálnak. Német-zug eredetileg azonos volt a túloldalon levõ mai Beseny-szeggel is, de ez ma már Gyoma beépített területe.

A gátról lemenve látjuk a holtág élõvíz felé esõ szakaszát, amelyet dúsan borít a sulyom nevû vízinövény levélzete. Tüskés, horgas burkolatú termését valamikor emberi fogyasztásra használták. Ezen az elmocsarasodott szakaszon igen sok vízimadarat, kiskócsagot, szürkegémet, törpegémet, vízityúkot figyelhetünk meg, és teknõsbékákat is.

Ötszáz méter után elérjük a folyót, ahol jobbra (folyásirányba) kanyarodjunk, és ott folytatjuk utunkat a továbbiakban egészen az endrõdi közúti hídig.

    Közvetlen a folyóparton haladva igen szép, keskeny szegélynövényzet van, elsõsorban fûzfák, az aljnövényzetben pedig rengeteg nagy szemû szeder, amely nyár végére érik be. A folyóparton haladva kb. másfél km után érjük el a vasúti hidat, de elõtte közvetlenül megint találkozunk a Német-zugi-holtág visszatérõ ágával. A hídon megy át a Békéscsaba-Budapest vasútvonal.

Átmegyünk a híd alatt, és a folyópart menti horgászösvényen, vagy az ártérben haladó dûlõúton megyünk tovább. Kimehetünk a gátra is ezen az úton, hogy ott menjünk az endrõdi közúti hídig. Mi a folyó menti ösvényt javasoljuk, az szebb, vadregényesebb. A parton sokszor találkozunk horgászokkal, hangulatos pihenõhelyekkel, ahol érdemes elüldögélni, és nézni a vizet és azt az életet, ami körülötte, fölötte mozog. Parti-és füstifecskék csapatai cikáznak a víz felett, a vízben pedig több kilós halak rabolnak, nagyokat csobban a víz... A túloldalon Gyomaendrõd terül el, de nem hallani annak zaját. A galériaerdõ fái pedig még a magasabb épületeket is eltakarják szemünk elõl. Háborítatlan nyugalomban sétálhatunk, csak a természet hangjait halljuk. Az ártér itt igen szeles, van ahol egy kilométer, nagyrészt szántóföldi mûvelés alatt áll. Mielõtt elérnénk a Templom-zugot, az innen É-nak esõ terület neve Kis-nyilas utalva az egykori területosztási szokásra.

A vasúti hídtól jó két kilométer után érjük el a Templom-zugot, annak holtágát, majd az endrõdi közúti hidat.

Az endrõdi hídon ha átmegyünk, mielõtt továbbhaladunk majd balra Gyoma irányába, nézzük meg a híd lábánál levõ nagy ismeretterjesztõ térképes táblát, amely a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület fõbb értékeit mutatja be. Ugyancsak bemehetünk ebédelni vagy frissítõt inni a száz méterre levõ Híd étterembe is.

Utunkat a Hármas-Körös bal partján folytatjuk visszafelé, most K-i irányba. Mehetünk a gáton is, akkor végig látjuk Gyomaendrõd települést, legelõször is a híd közelében levõ endrõdi gátõrházat. Menjünk le a híd mellett a folyóhoz, és ott a parton egy nagyon szép, idõs nyárfákkal árnyékolt szeles földúton haladhatunk kb. egy kilométert. Balról a folyó, jobbról a fûzes-nyárfás ártéri erdõ kísér. Egy kilométer után ösvényben folytatódik az út. Itt érjük el Fûzfás-zugot.

    Régebben ez volt Endrõd és Gyoma határterülete, nevét a sok fûzfáról kapta. Itt kaszáló is volt, ma már nagyrészt szántó az árterület a galériaerdõ kivételével. Ahol ritkábban állnak a fák, nagyszerû kilátásunk van a város templomtornyaira.

"Kiépített” horgászhelyek közt haladva elérjük újra a vasúti hidat, majd további két és fél km után a gyomai közúti hidat, s máris a kiindulási ponton vagyunk, az Erzsébet-ligetnél illetve a városban. Miután az Élõ-Körösben nem fürödhetünk, ha van idõnk, akkor látogassuk meg a strandfürdõt (legalábbis tavasztól nyárig), jólesik egy kis úszás a gyalogtúra után. Ezt a gyalogos körtúrát természetesen az endrõdi hídnál is elkezdhetjük. Ez egyrészt attól függ, hogy milyen irányból közelítettük meg (gépkocsival, csónakkal, autóbusszal) ezt a vidéket (a gyomai vasútállomásra vonattal érkezõk autóbusszal közelíthetik meg a Köröst akár az Erzsébet-ligetnél, akár a Hídfõ étteremnél leszállva). Másrészt, miután a Hármas-Körös folyása itt K-Ny-i irányú, és túránk is ezt a irányt követi, kiindulási helyünket befolyásolhatja a Nap állása is.


Merítõhálós halász

Fotó: Fehér M.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 3/5 Gyoma - Harcsás-zug - Köröstarcsa - Körösladány - Siratói holtág - Gyoma
Elõzõ túra : 3/3 Gyoma - Peres - Zsilinszki-major - Bóné zug - Endrõd - Gyoma
Következõ fejezet: Szarvas és környéke
Elõzõ fejezet: Gyula, Békéscsaba, Békés környéke



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.