KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A HÁRMAS-KÖRÖS KÖRNYÉKÉN

3/5    Gyoma - Poczos kert - Torzsási holtág - Dan-zug -
Félhalmi holtág - Összefolyás - Harcsás-zug -
Paprév-zug - Köröstarcsa - (Összefolyás) - Körösladány -
Félhalmi-zug - Kecsegés-zug - Siratói holtág - Gyoma



Változat: Köröstarcsáról a Kettõs-Körös mentén az összefolyásig
- innen a Sebes-Körös mentén Körösladányig - onnan a fenti
útvonalon Gyomáig.

Körtúra: távolság 56 km, ebbõl földút 45 km.
Menetidõ: gyalog 2 napos, kerékpárral 1 napos túra.


Induljunk ki Gyomáról, az Erzsébet-ligettõl (ennek leírását lásd a 3/4. sz. túránál). Természetesen Köröstarcsáról és Körösladányból is elindulhatunk a körtúrára, akkor annak megfelelõen kell értelmezni e túraleírást.

Ne menjünk el a Hármas-Körös hídjáig, hanem térjünk jobbra, K-i irányba a gáton vezetõ földútra, a folyásiránnyal szemben. Egy kilométer után elérünk a gyomai gátõrházig, amely a mentett oldalon van, jobb kéz irányában. Mögötte látjuk a várost, és elõtte a kerteket. Innen tovább haladva jobbról egészen a gát tövéig húzódnak le a kertek, ez az úgynevezett Poczos-kert.

    Nevét állítólag az egykor ott tanyázó sok pocoktól kapta. Egyes térképek c-vel, mások cz-vel írják e nevet... A kertekbe a gát felõli kapukon volt a bejárás, látni a gunyhókat, az egyszerû szerszámos kamrákat, de egyre több a kõház, sót az eredeti kert egy jelentõs része már a belterülethez tartozik.

A védgáton haladva balról szép nagyméretû fehér nyárfákat látunk, és az ártéri erdõ gazdag növényzetét. Itt meglehetõsen széles az ártér, a töltés és a folyó közt sok szántó van. Régebben ezek legelõk voltak.

A 74-es töltéskilométerkõ után elérjük a Torzsási-holtágat. Halászok használják ezt a vízterületet, a partközelben mindenütt láthatjuk a varsák leszúrt karóit. Régebben ezt a helyet Tengeris-zugnak is nevezték.

Pesty Frigyes (1823-1889) akadémiai levelezõ tag kezdeményezésére a helytartótanács 1864-ben utasítást adott az akkori Magyarország összes helységének, hogy gyûjtsék össze a határukban ismert földrajzi neveket és a hozzájuk fûzõdõ hagyományokat.

    Pesty szerint nevét elõbb a tengerirõl (kukoricáról), késõbb az itt termesztett káposzta torzsájáról kapta. A 75-ös töltéskilométer oszlopnál lejáró út visz a Köröshöz, de a gát aljában is igen jó nyári úton haladhatunk. Nagyon szép vidék. A Torzsási-holtág és a védgát találkozásánál látunk jobbra egy századforduló idejébõl származó szép öreg, palatetõs tanyaházat. Ez az Ilona-telep, amit egy Debreceni nevû nagygazda feleségérõl, Szeretõ Ilonáról neveztek el. Mögötte húzódik a tsz gyümölcsöse, amit nemrég 15 évre bérbe adtak a tagoknak. Az öreg tanyaházon kovácsoltvas erkély és üvegezett veranda van, igen hangulatos és tájba illõ, ahogy körbeöleli a gyümölcsös.

Ezután a gát nagy kanyart ír le balra, s az ártér itt még szélesebbé válik. Egy km-rel arrébb elérünk a Torzsási-holtág másik részéhez, elõtte van egy szép fehérre meszelt tanya, amit lakója után Kis-tanyának neveznek. Itt látjuk jobbra a torzsási szivornyát.

    A Hármas-Körös felé nézve gyönyörû panoráma tárul elénk! Érdemes egy rövid idõre megállni itt. Balra kb. 50 méter széles a holtág, sásszegély övezi és füzes az augusztusi napfényben lilán fodrozódó vizet pedig a békalencse zöld foltjai borítják. Öreg szürke nyárfák adják a keretet, a távolban pedig jegenyefák sora és a parti fehér nyárfák ezüstzöldje világít... A botolófûzeket a ligeti szõlõ levélzuhatagja borítja be, és mindenfelé madarakat látunk és nyulakat, a Fattyasi-határ felé nézve pedig õzeket.

A 78-as tkm-nél egy ösvény vezet a vízhez, itt már csak kb. 50 méter szeles a hullámtér. Öreg, kidõlt, halott mamutokhoz hasonló fûzfatörzsek hevernek szerteszéjjel, és néhány nagyméretû fehér nyár. Az említett tkm-kõ elõtt 100 méterre a Körös partján van egy hatalmas fehér nyár, törzskörmérete 2,5 méter. Kitûnõ pihenõhely ez is, ráadásul itt egy keskeny ösvényen is haladhatunk közvetlenül a folyóparton.

Pár száz méter után elérkezünk az egykori Bába-szigeti gátõrház helyéhez. Itt az egyik telefonpóznán évtizedes, lakott gólyafészket látunk.

    Bába-sziget, hogy mirõl kapta nevét, nem tudjuk de árvízkor ez a vidék nem került víz alá. A helybeliek szerint azért lett ez a neve, mert bábáskodott, segített az itteni embereken? Jobbra szántóföldek vannak, és már messzirõl látjuk a közeli Dan-zugi-holtág közeli ágát, s mellette a horgászok kalyibáit, lakókocsijait, személyautóit. Látogatott vidék, jó horgászhely.

Elmegyünk egy jegenyefás tanya mellett, majd elérkezünk a holtághoz.

    Balra, a Hármas-Körös felé itt is különösen szép ártéri tájban szemlélõdhetünk! Itt látjuk a Dan-zugi szivornyát is.

Továbbhaladva jobb kéz felõl rövidesen látni lehet a köröstarcsai templomtornyot.

Közel egy km-t menve a Dan-zugi-holtág „kiágazása" után, elérjük a Félhalmi-holtágat. Jobbról egy kiserdõ van, azon túl a Körös-vidéki Sporthorgász Egyesület tanyája, mögötte pedig a békéscsabai téglagyári horgászoké. Itt találunk egy III. osztályú söntést is, amely az idõjárástól függõen március derekától november 7-ig tart nyitva, hétfõ kivételével.

    Nagyon kellemes vidék, mindenfelé jó horgászhelyekkel. A kubikgödrökben régen - míg szabad volt - rendszeresen borítóztak a környékbeli tanyasiak.

    A horgásztanyáktól két dûlõút is vezet Csárdaszállásra, ami kb. 8 km hosszú út a szántók és rizsföldek között.

    Két egymás közeli holtágról és zugaikról volt szó, melyeknek még nem említettük néveredetét. Dan-zug egy Dancs nevû tiszttartóról kapta a nevét, míg Félhalom középkori falunév eredetû, mely a csárdaszállási határban ma is meglevõ halomtól kapta a nevét - ahogy Hévízi Sándor írja dolgozatában. A horgásztanya közelében egy beton villanyoszlop tetején újból megfigyelhetünk egy gólyafészket, s fészkelési idõben távcsõvel mindennapi életüket is.

A gáton továbbhaladva újabb két km után elérjük a félhalmi gátõrházat, majd ettõl egy km-re a Kettõs- és Sebes-Körösök összefolyását. Széles ártér, igen szép tájképi részletekkel! Feltétlenül menjünk le a folyópartra. Továbbmenve ezt követi a Harcsás-zug, amelyik már köröstarcsai határ. Innen a Kettös-Körös mentén haladunk.

    A köröstarcsai jegyzõ 1864-ben ezt írta e helyrõl beszámolva: Harcsás-zug arról nevezetes, hogy a harcsa halaknak e zug melletti Körös kanyarulatba állandó tanyájuk volt, csupán harcsa halakat e helyen igen nagy mennyiségben lehetett kihalászni, - de a víz szabályozás által már ez is elenyészett.

A Harcsás-zug másik ágát egy km-rel elhagyva eljutunk az Erdõ-zughoz, mely egykori közeli kiserdõrõl kapta a nevét. Ennek mindkét ágát elhagyva, újabb kilométer után elérkezünk a Német járói-holtághoz.

    Ennek már érdekesebb a története: az említett tarcsai jegyzõ szerint "nevét onnan vette, hogy török idõ alatt, a Szegedrõl Debrecen és Várad felé járó német katonaság - akkor itt közel rév nem lévén - az itteni gázlón szokott átjárni - nevezetes továbbá arról is, hogy Thököly idejében az e tájon hatalmaskodó felkelõk az itt átkelni akaró német katonaságot, az akkor e tájon létezett rétek és nádasokból megtámadván, mind levagdalták."

A Német járói-holtág mindkét ágát elhagyva jó kilométerrel, megérkezünk Köröstarcsa alá, Paprév-zughoz.

    "Paprév - a falu alatt - hajdan itt rév volt, - ezen paprév, valamint fentebb Paperdeje is oda látszik mutatni, hogy itt hajdan papok is birtokoltak; igazolni látszik ezt a' közel esõ Sz. János helly név is, hol monda szerint szentkép vólt felállítva." - írja a tarcsai jegyzõ 1864-ben.

Továbbmenve a Liget-alja nevû résznél, beérkezünk Köröstarcsára.

    A Tarcsa személynév eredetû, melyhez hozzájárult a Körös elõtag. A régészek kõkori emlékeket ástak ki határában, tehát régóta lakott hely. A Váradi Regestrum 1221-ben említi elõször nevét. Az 1400-as években igen jelentõs hely lehetett, hiszen még megyegyûlést is tartottak ott. A Veér nevû földbirtokos család az 1500-as években épített udvarházat Tarcsán. A török uralom alatt elpusztult a település, és csak az 1700-as évek elején települt újra. Vadvízország lévén a környék "szinte csak ollyanok szállottak elsóben oda, kiknek pákászat halászat s' madarásztahoz kedvûk 's hajlamuk vólt". Az 1700-as és az 1800-as években is többször pusztított lakosai közt a kolera és a pestis.
    Az elsõ hidat 1880-ban építették meg a Kettõs-Körösön. 1881-ben hatalmas árvíz pusztított el mindent.
    1944 októberében néhány napig repülõtérnek használták a visszavonuló németek a Csorda-legelõt, mígnem 6-án este szovjet páncélosok felszabadították a községet.
    Köröstarcsa napjainkban mintegy 4 ezer lakosú, gondozott település.

    A Kettõs-Körös partján fekvõ egykori halászfalu messzire ellátszó református templomát 1794-96 között a kecskeméti Fischer Ágoston építette. Tûzfigyelõ tornyát 1859-ben egy emelettel, az õrszobával toldották meg, és körfolyosóval látták el. Copf stílusban, két végén karzatos (fiú- és leánykarzat) belsõ terében a szószék a legmívesebb munka.
    A közeljövõben egy halászházat Tájháznak fognak berendezni. A falun átvezetõ út D-i oldalán egy üzemen kívüli századeleji gõzmalom van, teljesen ép, bonyolult szerkezetével. (BMK)


A Kettõs-Körös Köröstarcsánál

Fotó. Galbács Z.


A Kettõs-Körös hídján átmenve utunkat Körösladányba a mûúton vagy a Mérgesi víztározó gátján tehetjük meg. Ez kb. 11 km-es útszakasz.

A hídtól 2,5 km-re a körösladányi mûút jobb oldalán Gács-háton, a Büngösd-ér kanyarulatában van az egyik legszebb tanya a környéken. Az állatok rangja szerint sorolt istállókkal, ólakkal, végén galambdúccal, archaikus szérûskerttel.

Körösladányba a Sebes-Körös hídján átmenve érkezünk meg.

    A község rövid története a következõ: a település nevét Nadan néven elõször 1220-ban említi oklevél. 1580-tól említik Körös Ladány névvel. A régészek régebbi településnyomokat is találtak határában, a Tisza-kultúra emlékeit Pap-halom, Kihi-sziget stb. határrészeken. 1220-1720-ig a Nadányi család birtokolta a települést és környékét, az 1400-as években kastélyt is építettek a faluban. 1720-tól báró Harruckern János György majd családja az új földbirtokosok, a XIX. századtól örökösödés révén pedig a Wenckheim család uralkodott a községen.

    Az újabb kastélyt korábbi épületrészek felhasználásával a báró Wenckheim család építette 1805-ben. A tervezõ id. Czigler Antal volt. A kastélyban az 1830-as években intarziás biedermeier ajtókereteket készítettek, amely valószínûleg a pesti Steinl Ferenc munkája, aki a Védegylet fontos szállítója, a kor leghíresebb hazai bútorasztalosa volt. A kastély mellett több XVIII. századi uradalmi épület áll, amelyek között kereshetjük az 1850-ben említett vendégfogadót és sörházat. Az egyik épület alatt 50 m hosszú, széles boltozott pince van. A kastély elõtt a park, a tájképi kert és a nyírt sövénybõl alakított labirintus maradványa látható. A kastélytól 2 km-re a dévaványai úttól jobbra áll a Wenckheim temetõkápolna. A kis remekmû 1830 körül épült, klasszicista stílusban. A kerek kupolás térhez oszlopos portikus csatlakozik. Valószínûleg a Pollack Mihály mûtermében dolgozó fiatal Ybl Miklós egyik elsõ munkája. Az épület a római Pantheon kicsinyített másának tekinthetõ.

    A faluban 1733-ban még állt a középkori templom szentélye, amit a reformátusok használtak. Helyén 1778-1784 között épült a mai református templom, ezt 1794-ben nagyobbították meg, valószínûleg ekkor épült a tornya is. (BMK)

Körösladánynak van egy nevezetes mondája, amit híres költõnk, Arany János verselt meg 1852-ben írt „A hamis tanú” c. költeményében. Az elsõ versszak így hangzik:

„Állj elõ, vén Márkus! vedd le a süveget,
Hadd süsse a napfény galamb-õsz fejedet;
Tartsd fel három ujjad: esküdjél az égre,
Atya, Fiú, Szent-Lélek hármas istenségre:
Hogy az a darab föld, amelyen most állasz
Nem tarcsai birtok, ladányi határ az."

E vers révén híressé vált határper 1728-ban folyt Köröstarcsa és Körösladány között. A furfangos gondolkozású Márkus János 60 éves gazda emlékét megõrizte a népi emlékezet. Érdemes végigolvasni Arany szép és hangulatos versét! Az egykori, vénséges vén határjelzõ fát nem is olyan régen kivágták... Jó lenne egy emlékfát ültetni a helyére. Napjainkban a ladányi hídlábnál levó jó konyhájú vendéglõ õrzi e hangulatos helyi legenda emlékét.

    Ebben a községben született 1830-ban Tüköry Lajos, az olasz szabadságharc hõse, Garibaldi harcostársa. Palermo elfoglalásánál halt meg. Emlékét egy tábla õrzi az általános iskola, az egykori kastélyépület falán. 1944. október 6-án egy magyar katona, Fogrács Imre az aláaknázott Körös-hidat úgy mentette meg a robbantástól, hogy az utolsó pillanatban elvágta a gyújtózsinórt. A Körös egyik nagy hídja, amit nem robbantottak fel.

    Körösladányban jó bevásárlási és étkezési lehetõsége van a turistának. Mielõtt továbbmegyünk, érdemes szétnézni a községben is!

Utunkat ott folytatjuk a Sebes-Körös jobb partján DNy-i irányban, ahol átjöttünk a folyó hídján (balra). A Sebes-Körös keskenyebb folyó mint ahol eddig jöttünk, az ártere is kisebb. A község után eléggé fátlan vidéken haladunk, de aztán itt is egyre erõteljesebbé válik a növényzet. Apróbb zugok (Lux-zug, Kisasszony-zug, Gulyás-zug) elhagyása után érkezünk a Folyáséri-fõcsatorna betorkollásához, majd a Folyáséri gátõrházhoz. Igen hangulatos, fás ártéri táj és nemcsak nyáron, de téli hózáporban is. A füzes galériaerdõ mögött - ahol a védgát egészen közel kerül a folyóhoz - ott vagyunk újra a torkolatnál - de a másik oldalon -, ahol a Sebes-Körös belefolyik a Kettõs-Körösbe.

    Itt van a 0. töltéskilométerkõ, tudniillik a Tiszától a Hármas-Körös 85 km és 800 m idáig, a Sebes-Körös km-számozása pedig innen indul és 14. km-nél ér véget a körösladányi duzzasztó felett 1 km-rel, ahol a Berettyó ömlik belé. A Sebes-Körösnek ebbõl a szakaszából, aki útvonalunkat követte, 10 km-t tett meg eddig.

Továbbhaladva - most már újból a Hármas-Körös gátján, vagy a horgászösvényen - buja ártéri környezetben folytathatjuk utunkat. Az összefolyás után 5-600 méter széles ártérben mehetünk. 1,5-2 km-t haladva elérünk a tõlünk jobbra elterülõ Pap-halomhoz.

    Minden valószínûség szerint családnév eredetû ez a földrajzi név, de olvassuk el 1864-bõl a Körösladányi jegyzõ gyûjtését: "Ezen domb hajdan vízzel, réttel lévén körül véve ... egy felsõbb országokat beutazott lelkész télvíz idején erre utazván a' halmot körülkerített vízen akart ezen dombon levõ lakhoz eljutni, de czélját el nem érhette, mivel a vízbe belefúlt: ezen esemény folytán neveztetett ezen domb paphalálának, és neveztetik mai napon is." Ma is így nevezzük e tájat, ha nem is igaz ez a kis történet; de a tájhoz hozzátartoznak a mondák, a mesék és a hitek is - hát még ha évszázados papirosra írták azt...

Továbbmenve, kb. két km után érünk a Kecsegés-zughoz, amely a folyószabályozással ugyan megszûnt, de a neve szintén fennmaradt mint egykor olyan hely, ahol bõven lehetett kecsegét fogni. A folyó túloldalán levõ Félhalmi-holtágnál is így neveznek egy kis szakaszt még ma is. Itt már újból a gyomai határban járunk. A gáttól jobbra levõ szántók helyén valamikor legelõ volt, s azt Zöldlaposnak nevezték. A 79-es tkm-nél van a Zsófia-majori gátõrház.

    Ezt a közeli volt urasági majorságról, az egykori Zsófia-majorról nevezik így. A múlt századból maradt ránk ez a név is, amely ma tsz-tanya.

Fél km után érkezünk a Siratói-holtághoz, itt van a Sirató-zug is.

    Röviden csak Siratónak szokták mondani. A hagyomány szerint Ege lakói innen siratták falujuk pusztulását a tatárdúlás után - már aki megmenekült.

A holtágat elhagyva, jó két km után megérkezünk a gyomai közúti hídhoz. Balra bemehetünk Gyomára, jobbra Dévaványára visz az út. Visszaérkeztünk kiindulási állomáshelyünkhöz.

    Valamivel hosszabb lenne az utunk - és akkor szinte egyáltalán nem megyünk korszerû úton, ha az útváltozatot vesszük figyelembe. Ekkor Köröstarcsáról a Kettõs-Körös jobb partján folyásirányban elmegyünk az összefolyásig a csúcsba, onnan pedig a Sebes-Körös partján folyással szemben (8,5 km) a körösladányi közúti hídig. Ott átmenve az elõzõkben leírt útvonalon megyünk tovább. Ekkor szinte körbejárjuk nemcsak azt az Y alakú útvonalat, hanem a mérgesi szükségtározót is.


Tanya a a Büngösd partján, Köröstarcsa katárában

Fotó: Bugár-Mészáros K.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra
Elõzõ túra : 3/4
Gyoma - Csergettyû - Templom zug - Endrõd - Fûzfás-zug - Gyoma
Következõ fejezet: Szarvas és környéke
Elõzõ fejezet: Gyula, Békéscsaba, Békés környéke



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.