KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK SZARVASON ÉS KÖRNYÉKÉN

4/1    Szarvas - Békésszentandrás - (Öcsöd) - Duzzasztó - Szarvas



Körtúra: távolság 17 km, ebbõl földút 3 km.
Menetidõ: gyalog 4 óra, kerékpárral 2 óra.

Megjegyzés: a leírás öcsödi irányú túraváltozatot is tartalmaz!


Túránkat Szarvas központjából a felszabadulási szobortól indítjuk. A szoborral szemben látható a római katolikus templom.

    A templom 1807-1812 között épült copf stílusban. A mûemlék jellegû épület egyhajós, a szentély két oldalán sekrestyével és oratóriummal. A hajóban a torony mögött kórus és orgona áll. A feltevések szerint oltárképe a spanyol Murillo vagy valamely tanítványának alkotása, és hadizsákmányként került elõbb Olaszországba, majd innen a Bolza-család adományaként Szarvasra.

A templomtól Ny-ra fekszik az Árpád-szálló és étterem, majd a város nevét szimbolizáló gímszarvasszobor. Mellette található a borostyánnal benõtt Tessedik-akácfa, amely még évtizedekkel ezelõtt kipusztult. Közelében látható az egykori Mitrovszky-kastély.

    A kastély 1830 körül épült. Mûemlék, klasszicista stílusú. A város 1854-ben vásárolta meg, s benne mûködött a tanácsháza 1972-ig. Az épület ma a könyvtár, a zeneiskola és a földhivatal céljait szolgálja.

    A város nevérõl annyit említünk, hogy legkorábban Anonymus: Gesta Hungarorum (A magyarok tetteirõl) címû, az 1200. év körül keletkezett krónikában fordul elõ Cervino monte, azaz Szarvas-halom néven. - Túráink során ismerhetjük meg a város és környékének nevezetességeit és intézményeit. Szarvason jelenleg a következõ mûemlékek találhatók: a volt Mitrovszky-kastély, az evangélikus ótemplom, a múzeum épülete, Tessedik Sámuel és feleségének síremléke és a szárazmalom. A mûemlék jellegû épületek közül megtekintésre ajánlható a volt Bolza-kastély, a római katolikus templom és a nevezetes arborétum - mint természetvédelmi terület. A kutatási, oktatási és közmûvelõdési intézmények közül figyelmet érdemel az Öntözési Kutató Intézet, a Halászati Intézet, a Haltenyésztési Kutató Intézet, a mezõgazdasági fõiskolai kar, az óvónõképzõ intézet, a mûvelõdési központ stb.

A Szabadság úton Békésszentandrás irányába haladva jobb kéz felõl az óvónõ képzõ intézet mellett haladunk el, majd a Vajda Péter utca sarkán Szarvas „második központjába” jutunk.

    Az egykori Bolza-kastély 1810 körül épült klasszicista stílusban. A mûemlék jellegû épület keleti és nyugati timpanonjában a Bolza- és a Batthyány-család címere látható. Az 1,6 ha- os kastélypark természetvédelmi terület. A kastély nyugati homlokzata elõtt álló szoborcsoportot - amely a Romulust és Remust szoptató anyafarkast ábrázolja - Bolza Pál (1861-1947) állította 1911-ben családja olasz eredetének jelképeként. Közelében helyezkedik el a Ceres istennõ szobra, amely az 1891-ben létesült elsõ szarvasi artézi kutat díszítette. Mellette látható dr. Gruber Ferenc neves fûnemesítõ mellszobra. - Az épület ma az Öntõzési Kutató Intézet központja. Az 1950-ben megszervezett intézet kutatási témái a következõk: talajerõ-gazdálkodás, növénynemesítés (rizs, lucerna, fûfélék), gyepgazdálkodás, az öntözés biológiai, mûszaki és gazdaságossági vonatkozásai, a növények vízgazdálkodása.

    Szarvason a mezõgazdasági szakoktatás kezdetei Tessedik Sámuel (1742-1820) nevéhez fûzõdnek. Iskolája 1780-1806-ig mûködött - kisebb megszakítások kíséretében. Megszûnése után Szarvason csak 1927-ben nyílt meg a Középfokú Gazdasági Tanintézet, amely 1965-ig mûködött. Jogutódjaként 1961-ben alakult meg a Felsõfokú Mezõgazdasági Technikum kétéves, majd 1967-tõl hároméves tanulmányi idõvel, melynek sikeres letöltése után a hallgatók technikusi oklevélhez jutottak. Az intézmény 1970-ben vált a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezõgazdasági Fõiskolai Karává-hároméves tanulmányi idõvel. A hallgatóknak üzemmérnöki képesítést nyújt a következõ választható szakokban: növénytermesztés, öntözés-melioráció.

    A Tessedik Sámuel Múzeum 1951-ben kezdte meg mûködését. Elsõ állandó kiállítását 1954-ben nyitotta meg. Ezután többször volt kénytelen gyûjteményét költöztetni. Végleges elhelyezése és megnyitása 1976-ban történt a restaurált egykori Tessedik-iskolaépületben. Ebben rendezte meg 1979-ben a „Tessedik városa hajdan és ma” címû állandó kiállítását. Ennek részletes ismertetõje a helyszínen szerezhetõ be. Megtekintésre javasoljuk a múzeum idõszaki kiállításait is.

    Amint az evangélikus ótemplom falában elhelyezett szlovák, magyar és latin nyelvû táblákon olvasható, a templom 1786-88-ban épült Tessedik Sámuel kezdeményezésével és Kimnach Lajos pozsonyi építész tervei szerint. Mûemlék, barokk stílusú. Az épületben kétszintes, fából készült karzat látható. Oltárképe Andreas Zellinger mûve. Orgonája 1804-ben épült, majd a késõbbi idõkben átalakították.


VÁROSI SÉTA (4 km kitérõ)

    Mielõtt túránkat folytatnánk, tegyünk egy kitérõt a hazai talajjavítás és mezõgazdaság úttörõjének, Szarvas evangélikus lelkészének: Tessedik Sámuelnek emlékére.

    Munkássága kiterjedt a szociológiára, egészségügyre, a takarmány, és ipari növények elterjesztésére, az állattenyésztés fejlesztésére, az iparosításra, az Alföld fásítására, a rétgazdálkodásra és mindenek felett az elsõ hazai mezõgazdasági szakiskola alapítására.

    A Vajda Péter utcán továbbhaladva 200 m-nyire van a Vajda Péter Gimnázium épülete.

    Vajda Péter (1808-1846): tanár a pesti, majd a szarvasi gimnáziumban (1843-46). Jobbágycsaládból származott, a soproni líceumban, majd a gyõri akadémián tanult. Irodalmi munkásságát a sokoldalúság jellemezte. Írt verset és regényt, drámát és vígjátékot, természettudományi és pedagógiai tanulmányt - mindenkor az emberi haladásba vetett hittel. A Természettudományi Társulat elsõ titkára volt. „Erkölcsi beszédeiben” - melyeket a szarvasi ifjúságnak tartott 1843-ban - bátran fejtette ki nézeteit korának szociális, pedagógiai és természettudományi kérdéseirõl. Szarvason hunyt el, s az itteni ótemetõben nyugszik.

    A gimnázium melletti házban született Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) : publicista és politikus, a második világháború éveiben a magyar függetlenségért folytatott harc vezetõ egyénisége és vértanúja. Jogi tanulmányait Kolozsvárott, Lipcsében és Heidelbergben végezte. A második világháború idõszakában parlamenti felszólalásaiban és cikkeiben határozottan küzdött az országnak a háborúból való kilépése mellett. 1944-ben a nyilasok elfogták, majd Sopronkõhidára szállították, és ott kivégezték. A felszabadulás után hamvait Tarpán helyezték el.

    Folytatva utunkat néhány lépés után az úttörõház modern épületét látjuk. Elõkertjében díszlik a ritkaságnak számító télizöld tölgy (Quercus tumeri), melynek lombja enyhe teleken a fán marad. Az ifjúságiháztól kb. 0,5 km-re található az egykori Tessedik-major (XVIII. század, barokk eredetû, részben átalakított, mûemlék jellegû épület). Ennek kertjében Tessedik Sámuel különféle mezõgazdasági, erdészeti növényeket termesztett és szaporított, és az országban elsõként kísérletezett a szikes talaj meliorációjával.

    A Vajda Péter utca végén jobbra fordulva rövidesen eljutunk az ótemetõ elsõ bejáratához. Ezen belépve szemben látjuk a Bolza-család egykori mauzóleumát (épült 1870-ben, romantikus stílusú, mûemlék jellegû, ma ravatalozó). Mellette elhaladva és jobbra fordulva érünk el Tessedik Sámuel és feleségének síremlékéhez (1821, klasszicista, Dunaiszky Lõrinc alkotása, mûemlék).


A szarvasi evangélikus ó- (Tessedik-) templom
kétszintes fakarzattal.

Fotó: Bugár-Mészáros K.


    A síremléken terítõvel letakart, kõbõl készült úrvacsorai kehely látható, amely az elhunytak szolgálatának végét és a gyászt szimbolizálja. Latin feliratának fordítása: „A legjobb szülõnek, Tessedik Sámuelnek, Szarvas egyháza 58 éven át volt lelkészének a felséges Isten akaratából, ki érdemei sokasága folytán Ausztria három császárának kegyelmébõl vált híressé, aki nem annyira magának vagy övéinek, mint népe jólétének élt sokáig és teljesen. Miután jámbor feleségét rövid idõ múlva követte, a kegyeletnek ezt az emlékmûvét megszomorodott fiai és leányai állították 1820. december 27. napján."

    A síremlék ellenkezõ oldalán levõ német nyelvû felirat a következõ méltatást tartalmazza: „Örök, drága emlékül a nagy tiszteletben álló anyának, Karolina Tessediknek, született nemes Lissovinyi, aki övéinek karjaiból elragadtatva itt találta meg szenvedései után végsõ nyugodalmát. Gyermekeitõl 1820. április 13-án."

Visszatérésre a Deák Ferenc utcát javasoljuk, amely a 44-es útba torkollik, s ezen Ny-felé haladva érjük el a Köröst és a kempinget. Átkelünk a szarvas-békésszentandrási holtág helyi nevén a Holt-Körös hídján és Ny-i irányban haladva a 44-es úton balról az Erzsébet-ligetet, a labdarúgópályát, majd a kempinget látjuk.

    A 12,8 ha-os Erzsébet-liget telepítése a Körös holtággá válása (1888) után kezdõdött meg. Ezt megelõzõen Fûzesnek, népkertnek nevezték. Mostani nevét az Erzsébet királyné iránti tiszteletbõl kapta a XIX. század végén. Közel egy évszázados fái, sétányai, valamint kellemes mikroklímája, vendéglátóegységei (halászcsárda, Liget vendéglõ) és nem utolsósorban Ruzicskay György neves festõmûvész alkotóháza várja a kirándulókat.

A hídtól 750 méterre ágazik: É-i irányba az arborétumhoz és a mezõtúri komphoz vezetõ út.

    A körtúránk ezen az úton vezet vissza a városba, a 4/2. számú túra erre indul a Hármas-Körös felé, a 4/3. pedig az arborétum felé!

Az útelágazástól 3,5 km hosszon haladunk a 44-es úton Békésszentandrás felé. Balra az Öntõzési Kutató Intézet egyik kísérleti telepét látjuk, amelyen a rizstermesztéssel kapcsolatos különféle agrotechnikai kutatások folynak. Jobbra a fajtakísérleti állomás területe látható.

    A szarvasi Fajtakísérleti Állomás az országos hálózat egyik intézménye. Feladata az, hogy a növénynemesítõk által elõállított új fajtajelölteket a köztermesztésben álló fajtákkal hasonlítsa össze, és tulajdonságaikat minõsítse.

A DNy-i kanyar után ismét a Holt-Körös közelébe jutunk, majd a régi békésszentandrási hídon átvágva a községbe kerülünk.

    A község nevét egyházának védõszentje után kapta. A XV. században Hunyadi János birtoka volt, s ekkor mezõvárosi jogokkal rendelkezett. A XVI. század végén török fennhatóság alá került, majd megsemmisült. Újratelepítése a XVII. század elsõ évtizedeiben indult meg, de a század végén ismét lakatlanná vált. A XVIII. század elsõ évtizedeiben a falut alig 25 család lakta. Ebben az idõben (1735-ben) tõrt ki a békésszentandrási parasztlázadás. Vezetõje Vénessy Mihály volt, akinek nemrégen szobrot állítottak a község egyik terén. - Napjainkban a helység elsõsorban szõnyegszövésérõl ismert. Ennek kezdete a Hunyad megyébõl 1919-ben bevándorolt Farkas János jegyzõ és felesége nevéhez fûzõdik: a keleti szõnyegek szövését õk kezdték oktatni a békésszentandrási asszonyoknak 1922-ben. Viszonylag rögös múltja ellenére a hírneves szõnyegüzem ma is termel. Békésszentandrás középkori Szt. András-temploma rozoga állapotban 1733-ban még megvolt, 1746-ban a reformátusok visszaadták a katolikusoknak, az épület 1784-ben és 1868-ban a bõvítések és újjáépítések során teljesen átalakult.

    A református templomot a köröstarcsait és a füzesgyarmatit követõen 1803-1805 között a kecskeméti Fischer Ágoston építette. A magas ívû négy boltszakaszból álló elegáns belsõ tér két végén fiú- és leánykarzat áll. A késõ copf szószék finom, részletgazdag alkotás. Klasszicista házi orgonája 1844-ben készült.

    A XVIII. századi Rudnyánszky-kastély reneszánsz kastélyok alaprajzi és tömegalakítási örökségét mutatja udvari elõreugró aláhajtós csonka tornyával. Belsejében értékes belsõépítészeti részletek, ajtók, veretek õrzõdtek meg. A Bethlen u. 19. sz. alatti klasszicista Horváth-kúria ma turistaszállóként mûködik. Építészeti részletei: kõvázák, ajtók, veretek itt is megõrzõdtek. (BMK)

A községen 2 km hosszon vezetõ 44-es fõútról az Öcsöd felé esõ határban alvógát csatlakozik be. Utunkat ezen a gáton folytatjuk ÉK-i irányban. Bal kéz felõl a Siratói-holtmedret látjuk, amelynek partján az utóbbi években sok hétvégi ház épült. A töltés mellett vályogvetõ gödröket látunk.

    A vályog pelyvás sárból készített agyagtégla. Ma is hagyományos módon állítják elõ. Azaz a kiásott agyagot összevágják, majd vízzel jól lelocsolják. Az így nyert sarat behintik pelyvával vagy törekkel, és ezt bedolgozzák. Ezután a sarat megtapossák, majd vályogvetõ ládába csömöszölik, és ebbõl kiütik. Egyheti szikkadás után a vályogokat megfordítják, és még egy hétig szárítják. Végül gúlába rakják, elszállítják és lakóházak vagy gazdasági épületek falazásához használják fel.

600 méter út megtétele után a jobbra levõ rámpán keresztül az 1831. évi kolerajárvány temetõjéhez és emlékkeresztjéhez jutunk. Az aszfaltozott töltés ÉK-i irányban haladva csatlakozik a Hármas-Körös fõvédvonalához.




ÚTVONALVÁLTOZAT:

Hármas-Körös töltés - Sirató - Öcsöd- Békésszentandrás - (Szarvas).

Körtúra: távolság 18 km, ebbõl földút 9 km.
Menetidõ: gyalog 4 óra, kerékpárral 2 óra.

    Túránkat a vízfolyás szerinti irányban Öcsöd felé folytathatjuk. A töltésen haladva 1500 méter után elérjük a Siratói-holtág felsõ végét, majd további 150 méter után az alsót. Útközben galériaerdõk kísérnek, és D-i irányban látjuk a velünk párhuzamosan haladó lokalizációs töltést. A holtág alsó végétõl számítva 1000 méterre érjük el a Császár-zugot, majd a töltés ÉNy-i irányát követve további 1000 méterre az ún. Daru-kanyart. Közel Ny-i irányban haladva Öcsöd közelébe érünk. Tetszés szerint folytathatjuk utunkat az öcsödi hídig és gátõrházig (3 km), ahol a Falualjai-holtág megkapó képében gyönyörködhetünk.

    A XVI. században a helységet még Ecsednek nevezték, s csak a XVII. században fordul elõ az Öcsöd név. A helytörténeti irodalom szerint az elnevezés Ecsed nevû elsõ birtokosára vezethetõ vissza. A XVII. században kunok lakták. Amikor Gyula várát a törökök elfoglalták (1566), a falu elpusztult, és mint kun település nem támadt fel többé. A XVIII. század elsõ évtizedeiben szentandrási és halásztelki családok népesítették be. A Harang-zug nevû helyen elrejtett harangjukat kiásták, majd templomot építettek, és megvetették a mai Öcsöd alapjait. A lakosság elsõsorban pásztorkodással és halászattal foglalkozott. Megemlítjük, hogy a gyermek József Attila - a család nehéz anyagi körülményei miatt - 1910-12-ig Öcsödön élt, ahol paraszti nevelõszülõk fogadták be. Innen Pestre kerülve elvégezte az elemi iskolát és a polgári iskola három osztályát.

    A bal kéz felõl D-i irányból csatlakozó alvógáton -1500 méter hosszon - térhetünk vissza a 44-es fõközlekedési útra, s 5 km megtétele után Békésszentandrásra majd Szarvasra jutunk.




Eredeti túraútvonalunkat az alvógát csatlakozásánál folytatva a Hármas-Körös töltésén K-i irányban haladunk, jobb kéz felõl velünk közel párhuzamosan kanyarog a Szarvas-békésszentandrási holtág torkolati szakasza. 4-500 méter után a jobb oldalon levõ gátõrházhoz jutunk, amelynek szomszédságában áll a Békésszentandrás I. szivattyútelep. Ezután áthaladunk a holtág torkolati zsilipén, majd 300 méterre bal kéz felõl a lejáró rámpán juthatunk a hullámtérbe, ahol burkolt út vezet a Békésszentandrási Duzzasztóhoz.

A duzzasztótól visszatérve a töltésre, utunk rövidíthetõ.

    Letérve a töltésrõl DK-i irányban jól járható földúton, az egykori Túri-legelõn keresztül - a halastavakat is érintve - 2800 méternyi út után kijutunk a szarvas-mezõtúri útra. Az arborétum fõbejárata mellett elhaladva az út jobb oldalán az agrometeorológiai obszervatóriumot látjuk.

    Az obszervatóriumban a mezõgazdaság számára fontos adatgyûjtések folynak a csapadékról, hõmérsékletrõl, napsugárzásról, légnyomásról, széljárásról.

    Utunkat folytatva rövidesen a kempinghez, illetve a városba érünk.

Eredeti túránkat a duzzasztótól folytatva ÉK-i irányban nyílegyenesen a védtöltésen haladunk 2500 méter hosszan, az ún. ásott Körös partján, s elérjük a mezõtúri komphoz vezetõ utat. Itt érdemes megtekinteni a kompot, amelynek túlparti kezelõépülete múltat idézõ látványt nyújt. Az alkalomszerûen üzemelõ szarvas-békésszentandrási hajókikötõ a komptól 200 méterre felfelé található. Utunkat Szarvas felé mûúton folytatjuk, ahol jobb kéz felõl a Haltenyésztési Kutató Intézet ún. csillagtavait látjuk.

    Ezeket a tavakat oly módon halásszák le, hogy a csillagalakban épített tavakból a halak -fokozatos lecsapolás nyomán- egy központi gyûjtõbe kényszerülnek. ahonnan könnyen kiemelhetõk. A területen kutatási céllal pontyot, növényevõ halakat és külön tavakban harcsát tenyésztenek.

Bal kéz felõl a holtágnak az úttal határos kanyarulatát érintve az arborétumhoz ériünk. Innen néhány száz méternyire elérjük a 44-es fõközlekedési utat, ahonnan kempinghez jutunk, vagy a városba térhetünk vissza.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 4/2 Szarvas - komp - Halásztelek - Nagyállási-holtág - Szarvas
Elõzõ túra : Holtág A szarvas-békésszentandrási holtág bemutatása
Következõ fejezet: Tiszazugi túrák
Elõzõ fejezet: Túrák a Hármas-Körös környékén



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.