|
Az arborétum megközelítésének leírását
lásd a 4/1. és 4/2. sz. túrák kezdeti szakaszánál. |
A SZARVASI ARBORÉTUM BEMUTATÁSA
Bolza József (1780-1862) mint fiatal arisztokrata a bécsi udvarban szolgált testõrként. A schönbrunni császári kert olyan nagy hatást tett rá, hogy otthon a szarvasi birtok Anna-ligeti részén õ is parkot létesített. E munkájában felesége, Batthyány Anna támogatta. Az elsõ fák részben a vácrátóti Batthyány- birtokról, részben a schönbrunni palota kertjébõl kerültek ide. A grófot családja „Pepi”-nek becézte, a késõbbi utód, Bolza Pál (1864-1946) kegyeletes emlékezésül ezért adta az arborétumnak a "Pepi-kert" nevet. Bolza József két helyre is telepített ritka fákat: az Anna-ligetbe és a kert mai helyére is. Az arborétum létesítésének munkáját tulajdonképpen Bolza Pál teljesítette ki. Õ volt az, aki a Körös szabályozása után, a múlt század 80-as éveinek végén az Anna- ligeti fák legértékesebbjeit hatalmas földlabdákkal átvitette a mostani kertbe. Ezek ma a legidõsebb példányok. Olyan ritkaságszámba menõ fajok is voltak köztük, mint a mamutfenyõ és páfrányfenyõ. Az idõ haladtával idejének mind nagyobb részét kertjének szentelte, amelynek megalkotásában aktív tervezõ és irányító szerepet játszott. Gyûjteményét a világ minden sarkából gyarapította, majd halála elõtt a kertet az államra hagyta. Az arborétum mind az elsõ és a második világháborút, mind pedig az 50-es éveket nagyobb károsodás nélkül vészelte át. Jelenleg több mint 1600 fafaj és változat található meg benne, s kapcsolatai az egész világra kiterjednek. Legfontosabb tudományos feladata, hogy a fafajokat és -fajtákat kertészeti felhasználás szempontjából, valamint élettani és esztétikai tulajdonságaik alapján értékelje. Elsõsorban a szárazságtûrõ fajok szaporítása a cél. Az arborétum bejáratánál részletes útmutató és katalógus kapható legjobb ha ennek segítségével járjuk be a 85 kataszteri holdas kertet. Így könnyebben megtalálhatjuk az érdekességeket, mint pl. a japánok kedvelt szent fáját a páfrányfenyõt, a 60-80 m körméretû 90 éves nehéz szagú borókát, a télálló kaktuszokat vagy a kilátót, ahonnan megcsodálhatjuk a kert lenyûgözõ architektúráját. A kis füzet elvezet bennünket az oregoni hamisciprushoz és a hazájában 80-120 m magas, 10-15 m törzsátmérõjû s 1000-2000 évet is megérõ kaliforniai mamutfenyõhöz. Különös látvány az „Apostolok”-nak nevezett malonyai oszlopostuja-csoport (12 db van egy csoportban), vagy a légzõgyökereket nevelõ mocsárciprus. Sok szép örökzöldet is láthatunk, pl. a kolorádói, a szerb és a kaukázusi fenyõt, vagy az illatos fájú szürke virginiai borókát. Különösen szép a Pepi-kert az õszi lombszínezõdés idején. Varázslatosan szép ilyenkor a perzsiai varázsfa, de nem kevésbé gyönyörködtetõ látvány a mocsárciprusok rozsdabarnája vagy a japánkertek õszi hangulatát idézõ szabdalt levelû japánjuharok színes ruhája. Sétánk idején ne feledkezzünk meg arról, hogy az arborétum természetvédelmi terület! Tilos a fákat megrongálni, a virágokat, hajtásaikat és terméseiket letépni, a területet beszennyezni, illetve gépkocsival behajtani.
A szarvasi Arborétum Fotó: Boross L. |
|
Körös-Sárréti
Útikalauz (Kondoros, 1984) © Szerkesztette:
Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület.
1999.