KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A KIS-SÁRRÉTBEN ÉS DÉL-BIHARBAN

6/1    Szeghalom- Halas-puszta- Péter András kriptája- Sebes-Körös- Várhely- Foki-híd- Szeghalom




Körtúra: távolság 21 km, ebbõl földút 10 km.
Menetidõ: gyalog 5 óra, kerékpárral 2 óra.

Megjegyzés: a Szeghalom-Nagy-tanyai kijáró közötti szakaszon a 8/1. sz. túra
szemben halad! (Útvonalváltozatokat a szöveg közben ismertetjük.)


Túránkat a szeghalmi Kossuth téren kezdjük.

    Ez a hely a város régi magja, mûemlékileg védett terület. A református templom -a korábbi fa- és paticstemplom helyén- a város névadó halmán épült 1784. évben. A tornya tíz év múlva készült el. 1827-ben görögkereszt alakúra bõvítették, és boltozattal látták el. A középsõ kupola alatti négyszögû téren kívül a kereszt száraiban pillérsorokon karzatok ülnek. a karzataljak pillérerdõt alkotnak, és ez sajátos fényeivel színpadias hátteret ad a bent tartózkodóknak.

    A Kossuth téren a református templom D-i oldalán négy, épület védett együttest alkot. A 3-as számú barokk oromzatú klasszicista kántorházban és tõle balra a háromszintes, oldalán íves lopott tornácú, gyülekezeti magtárban székel ideiglenesen a Sárréti Múzeum gazdag anyagával. Az 5. számú telken a református parókia áll népies romantikus homlokzatával, udvarán közel 200 éves tujafával és házikós lábon álló galambdúccal.

    A paplak épületét számos történelmi személy lakta, illetve látogatta. Lelkész volt itt Ángyán János neves tanügyi és egyházi író, Csokonai barátja, osztályársa. Tildy Zoltán másfél évtizedig volt lelkész Szeghalomban, majd 1946-ban köztársasági elnökké választották. Móricz Zsigmond 1935-ben járt itt, és több sárréti témájú riportot írt.

    A parókia szomszédságában álló nádfedeles épület néprajzi gyûjteménynek ad majd helyet.

    A megyében egyedülálló a XIX. század második felében épült lépcsõs gúla formájú katolikus fa harangtorony. A fatornyok könnyû anyaguk miatt szélesebbek lefelé, hogy a szél ne tudja felborítani.

    A torony egy 2,5 m magas földpiramison áll, amelybe 1800 körül kosárdongás borpincét vájtak, tetején magtár épült, amit 1869-ben katolikus templommá alakítottak.

Debrecen és Vésztó irányába az autóbuszok a Kossuth térrõl, illetve Békéscsaba-Szeged felé a közeli benzinkút mellõl indulnak.

A városközpontból a 47. számú fõúton Debrecen felé indulunk, a Berettyó töltése és hídja felé kanyarodó út bal kéz felõl hagyja el a Péter András Gimnáziumot. A hídon átérve már nem a 47. számú fõközlekedési úton, hanem a vele párhuzamosan folyó Ördög-árka (Ölyvös, Kutas-csatorna) gátján haladunk.

    Az Ördög-árkát a szarmaták emelték a germán törzsek elleni védelemre, nyomai ma is fellelhetõk.

    A Kutas-csatorna a Berettyó és Sebes-Körös közti, közel ezer km2-nyi területrõl a hazai és jelentékeny mértékben romániai részekrõl gyûjti össze és vezeti le a belvizeket. A csatorna 63 km hosszú, és 12 m3 víz szállítására képes másodpercenként. A folyó vízállásától függõen ezt a vízmennyiséget vagy a szivattyútelep segítségével, vagy a gravitációs zsilipen vezetik el.

A csatorna töltésének magaslatáról messzire láthatóan figyelhetjük a tájat, a természetet. A csatorna vizében fõleg ragadozók és csalihalak horgászhatók. Elõbb a Kutas szivattyútelepet (és annak zsilipjét) hagyjuk el, majd jobbról a vágóhidat, a szeszfõzdét és a transzformátorállomást.

Hamarosan elérjük a Szeghalmi .ÁIlami Gazdaság hereford szarvasmarhatelepét.

    Itt szabadon, rideg állattenyésztési módon tenyésztik ezt az amerikai fajtát, mint valamikor a magyar szürke szarvasmarhát. Elég vad természete miatt nem tanácsos a dróton belül kerülni, a gulyás is lóháton közlekedik a területén.

Ez a szabadtéri szarvasmarhatelep Halas-pusztáig húzódik, ahol az üzemegység bejárójánál (47-es fõút 76-os km-nél) megpihenhetünk a Puszta csárdában, Szeghalomtól 4 km.

    A korábbi mezõgazdasági szakiskola épületét a Szeghalmi Állami Gazdaság vendégfogadónak alakította át, amely egyetlen a Debrecen és Szeged közötti fõút külterületi szakaszán.

    A fogadó szolgáltatásait a gyakorlati tudnivalók szállásinformációi között mutatjuk be, ajánljuk a pihenni vágyóknak és a túráik során megérkezett vendégek számára. (Lásd még: 8/1. sz. túránál írtakat!)

A túrát közúton folytatjuk Csökmõ irányába a Nagy-tanya bejáróig (1,5 km), ahol a burkolt bekötõ úton D-re (jobbra) térve érjük el az egykori Péter András-birtok központját. Ma baromfitenyésztés folyik a "parasztnábob" kastélyának helyén.

    Péter András (1840-1916) törzsökös szeghalmi család sarja, földbirtokos, közéleti személyiség. Birtokát a vízszabályozások után a D'Orsay családtól vásárolta, melyet végrendeletileg egy Szeghalmon létesítendõ -ma is a nevét viselõ- középiskola felállítására és fenntartására adományozott.

Innen D-i irányába hagyjuk el a tanyát, vigyázzunk, hogy balról a második útvonalon haladjunk a Sebes-Körös irányába vezetõ, Halas-pusztai árvízvédelmi szükségtározó töltésén.

A Nagy-tanyától 2 km-t gyalogolunk D-re a töltésen, míg elérünk ahhoz a kis erdõhöz, melynek a felénk esõ oldalán kell befordulnunk a mauzóleumhoz, vagyis Péter András kriptájához. Szépen gondozott park veszi körül a halmon álló épületet. Lépcsõsoron lehet fölmenni a kripta bejáratához. és ha a gimnáziumtól engedélyt és kulcsot kapunk, úgy belülrõl is megtekinthetjük, ahogyan itt Szeghalmon mondják "a kriptájt”.

    Az 1906-os eklektikus épület alsó fertályában találhatjuk a falba épített üregeket. ahová a Péter rokonság néhány tagja és a gimnázium elsõ igazgatója - Nagy Miklós - földi maradványait elhelyezték. A felsõ szinten kis kiállítás fogadja a látogatót. A középkori Torda nevû község és templomhely, valamint a Péter család történetét ismerhetjük meg.


Útvonalváltozat a Sebes-Körösig, a Nagy-tanya megkerülésével:

    A Puszta csárdától D-i irányba kiindulva - két sor lakóház között - fölkapunk a szükségtározó töltésére. K-re (balra) fordulva a töltést követjük. 2 km után D-i irányt veszünk föl. Itt csatlakozik a Nagy-tanya felõl érkezõ út. A kriptához letérés a Kis-erdõnél!


A kripta megtekintése után a szükségtározó töltésén, továbbra is D-re folytatjuk az utunkat. Két kilométert megtéve a Sebes-Körös folyó jobb oldali védtöltésére érünk (24,2 töltéskilométer szelvény!).


Útvonalváltozat Újirázon keresztül Szeghalomba:

    A Sebes-Körös folyó mentén - a lokalizációs töltésrõl érkezve bal felé kanyarodva- K-i irányban, a vízfolyással szemben 7 km utat megtéve a nyílegyenes töltésen Újirázba vezetõ mûúthoz érkezünk, ahonnan autóbusszal is visszajuthatunk Szeghalomra, Csökmõ érintésével.

    Az összes megtett út: az újirázi hídig 17 km, ebbõl földúton 11 km. Újiráz-Szeghalom közúton 19 km.


A Sebes-Körös töltésén az eredeti túratervnek megfelelõen, vízfolyás szerint lefelé haladunk Ny-i irányba. Ha fegyelmezetten, nem zajosan közlekedünk, úgy sok szép természeti érdekességben lehet részünk. Számos vízimadár fészkel, tanyázik és vadászik erre. Távcsõvel már jó elõre feltérképezhetjük a folyó medrét, játszóját (hullámterét).

A töltésen 4 km-re elérjük a Vésztõ irányába közlekedõ vasútvonal hídját, melynek közelében a tordai gátõrházat találjuk, ahol rövid pihenõt tarthatunk. Errõl a hídról illõ annyit tudni, hogy 1944. október 6-án ezt nem robbantották föl az õrzõ magyar katonák, míg a többi mind elpusztult (a ladányi hidat kivéve), a környéken.

Innen rövidesen (másfél km) Várhelyre érkezünk.

    Avar földvár lehetett e helyen. melyet egyik oldalon a Körös vize, másutt földsáncok védtek. Anonymus is említi. hogy Árpád vitézeinek átkelését Mén Marót katonái itt megakadályozták. A régészek szerint a földvár a folyó túlsó partján állott, ahol kanyarodik a Körös: ott kellene keresni, ásatni. A szeghalmi tanács itt mûködteti nyári napközis táborát, a KISZ-bizottság pedig õsztõl nyárig tábori épületként hasznosítja. Mellette egy sport-parkerdõ található, a bejáratnál eligazító térképpel. Itt alkalmas játék- és sportolási lehetõséget talál a túrázó, valamint tûzrakó helyet is. Vizet a tábor területén kap.

Innen 2 km-s burkolt töltésen haladunk a Vésztõ-Szeghalom közötti közútig, a Foki-hídig. (Eddig megtett táv 17 km!)

A gyaloglást befejezni szándékozó turista a folyó túlpartján levõ buszmegállóban jármûre szállva térhet vissza É felé Szeghalomba (4 km), illetve déli irányban folytathatja az útját Vésztõre (10 km).

A túra a Foki-hídtól három változatban folytatható:

    a) változat: A már említett közúton Szeghalom felé. A Halas-pusztai szükségtározó területén áthaladva (Sebes-Körös - Berettyó köze) a romba dõlt tanyák az 1980. évi árvíz eseményeire emlékeztetnek. A vasutat keresztezve, régi temetõket érintve jutunk vissza a kiindulási pontunkhoz.

    b) változat: A túránkat a Sebes-Körös mentett tovább folytatjuk lefelé, majd a hídtól 3 km-t megtéve letérünk a gátról, a Kovács-halom érintésével a Berettyó bal partján, fölfelé haladva kerülünk be Szeghalomba. A Foki-hídtól megtett táv 6 km (látnivalókat a 6/2. sz. túra kezdeti szakasza ismerteti!).

    c) változat: Az elõzõ változattól annyiban tér el, hogy nem vágunk le a Kovácshalom felé, hanem végig a töltésen közlekedve- 9 km-t megtéve Fokközrõl - megyünk Szeghalomig.

Míg a Sebes-Körös partján haladunk, érdemes a folyó vízi életét figyelni. Erre már sok a horgászó, a víz partján pihenõ család. Fürdésre azonban ez a szakasz nem alkalmas, mert a ladányi duzzasztó megemelte a folyó szintjét. Két kilométer után kiszélesedik az ártér, és a gát átvált a Berettyó mellé. A Berettyó ártéri növényzetét az 1960-as évek végén letakarították, hogy, meggyorsítsák az áradások lefolyását. Így a látnivaló megcsappant.




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 6/2 Szeghalom- Korhán-halom- Fehér csárda- Balkány-halom- Töviskes- Szeghalom
Elõzõ túra
Következõ fejezet: Túrák a Hortobágy-Berettyó mentén
Elõzõ fejezet: Tiszazugi túrák



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.