KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A KIS-SÁRRÉTBEN ÉS DÉL-BIHARBAN

6/2    Szeghalom- Korhán-halom- Fehér csárda- Balkány-halom- Szeghalom




Távolság oda-vissza 28 km.
Menetidõ: gyalog 6,5 óra, kerékpárral 3 óra.


A református templomtól (Kossuth tér) É-ra a városközpont felé haladunk, a bíróság sarkán balra fordulunk (Petõfi u.) az utcát keresztezõ Kinizsi utcán jobbra, majd a következõ sarkon balra, onnan egyenesen, át a vasúton (Szeghalom-Püspökladány), amikor Újtelepre, a város volt munkásnegyedébe jutunk.

    A vasúti sínek elõtti területen jobbra volt valaha a "Cigány-párizs", ahol kb. 200-an laktak embertelen körülmények között. Ezt a telepet 1981-ben szüntette meg a helyi vezetés, amikor a cigányságnak megfelelõ lakásokat juttattak a város különbözõ területein. Az újtelepi iskolát a vasúti sínek utáni tér túlsó végén találjuk. Tornyos, harangos épületét 1927-ben alapítványi összegbõl építette a református egyház, államsegéllyel.

    Móricz Zsigmond 1935-ben látogatta meg az akkori nyomortelepet, melyrõl Féja Géza, Szabó Pál, Tildy Zoltán, Csoór István és Móricz Zsigmond is írt. Móricz Zsigmond: A Sárrétrõl szóló rádió-elõadását -a korabeli hetilap szerint- 200 újtelepi lakos hallgatta meg.

Közel 4 kilométert haladtunk a Kossuth tértõl, mire kiértünk a városból. Itt még használhatjuk a telefont, vizet tartalékolhatunk, és az iskola környékén levõ vegyesboltban vásárolhatunk.

Akik a gyalogtúrát választották, azok húzódjanak az út szélére, mert itt eléggé nagy az autóforgalom. Valaha az út jobb oldalán keskeny nyomtávú vasút közlekedett (1948-1973) a kövezett út nélküli hatalmas határban. Ma már csak a helyét figyelhetjük meg.

A falu szélétõl fél km után egy gyümölcsös és egy- mezõgazdasági telep látható.

Kitérõ a Korhán-halomhoz:

    Ha a tanyán É-i irányban áthaladunk, és keresztezzük a Cigány-éri csatornát, 2 km-re a mûúttól egy bronzkori halmot találunk az Övcsatorna K-i partján.

    A Korhán-halom eredetileg erõdített hely volt, erre utal környezetéhez képest lemélyített. kör alakú, vízzel telt csatornája. Feltárása még nem történt meg!

Visszatérve a mûútra, átmegyünk az Öv-csatornán, és 2 km megtétele után egy tekintélyes magasságú halmot találunk, mely a mezõgazdasági mûvelés miatt sokat vesztett eredeti magasságából. Egyelõre ismeretlen rendeltetésû halom ez a kiemelkedõ hely, mert régészek még nem vallatták meg. Mellette földút vezet, és itt a sarkon valaha betyárcsárda állott, melyet tulajdonosáról Fehércsárdának neveztek.

Utunk ÉK-i irányba halad, jobbról a szeghalmi Fehér Lajos Termelõszövetkezet rizstelepeiben, balról az állami gazdaság termõföldjeiben gyönyörködhetünk. Ezen a területen igen sok az apróvad, és jócskán figyelhetünk többféle ragadozó madarat is. Hullámos a táj, erek szabdalta a felszín. Jobb oldalon egy nevezetes vízfolyást láthatunk. Az elõzõ halomtól 3 km megtétele után a vízfolyás medrét keresztezi az út.

    Sertés-ér a neve, de régen Balkány-érnek emlegették. Valaha, a vízszabályozások elõtti világban komoly akadályt jelentett az átjutás rajta azoknak, akik Ványáról Gyarmatra igyekeztek. Szeszélyes folyó lehetett, mert néhány régi írás említést tett az átkelésrõl, így az erdélyi fejedelem követe -Sebes Ferenc- útban Budára és Thököly Imre is említi többször naplójában e folyó nevét.

A medret balra galériaerdõ övezi, jobbról pedig megpillanthatjuk az impozáns Balkány-halmot. Az úttól a halomig 800 m-t kell a víz partján gyalogolni, annak közelében hídon lehet átjutni.

    A Balkány-halom környékünk legmagasabb, legnagyobb kiterjedésû halma (tengerszint feletti magassága 96 m, relatív magassága 9,5 m). Közelében feküdt a Balkány nevû Árpád-kori község, mely az 1700 -as évek elején újratelepült, majd beolvadt Szeghalomba. Nagy idõt megért öregek még e század közepén felsorolták a telkek számát, néhány lakos nevét, és más mondatöredékeket ide kapcsolódóan. A halmon sok felszíni paticsmaradvány található.

A halomtól 2 km-re Töviskes irányában a Szeghalmi-gyûjtõcsatorna partján (az úttól 20 m-re) csatornaõrházat találunk. A kiindulási helytõl 1-1 km-t tettünk meg kitérõk nélkül, amikor a Szeghalmi Állami Gazdaság töviskesi üzemegységéhez, a volt Wekerle-kastélyhoz érünk. Szépen rendben tartott épület, amely most irodaház.

    Ez a közepes nagyságú kastély a múlt század második felében eklektikus stílusban épült, melyet tulajdonosai fõleg tavasztól õszig lakták.

    Ha körülnézünk a majorban, a régi úri világ cselédházaiból, gazdasági épületeibõl még láthatunk néhányat, de zömében a felszabadulást követõen épültek.

Itt jól megpihenhetnek a megfáradtak, üzlet, ivóvíz, telefon is található. Vissza autóbusszal is utazhatunk, melynek menetrendjérõl felvilágosítást kaphatunk az ott lakóktól, vagy az ott dolgozóktól.




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 6/3 Szeghalom- Fok-köz- Holt-Sebes-Körös- Mágor-Csolt-monostor- Szeghalom
Elõzõ túra : 6/1 Szeghalom- Halas-puszta- Péter András kriptája- Várhely- Foki-híd- Szeghalom
Következõ fejezet: Túrák a Hortobágy-Berettyó mentén
Elõzõ fejezet: Tiszazugi túrák



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.