KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A KIS-SÁRRÉTBEN ÉS DÉL-BIHARBAN

6/3    Szeghalom- Kovács-halom- Fok-köz- Holt-Sebes-Körös- Mágor-Csolt-monostor- Szeghalom




Körtúra: távolság 26 km, ebbõl földút 11 km.
Menetidõ: gyalog 6,5 óra, kerékpárral 2,5 óra.

Megjegyzés: a Foki-hídig a 6/1. túra befejezõ (b) változatával szemben halad!


A Berettyó hídján átkelve, a bal oldali töltésen DNy-i irányba, lefelé indulunk. Egy km után elérjük a Vésztõre vezetõ vasúti hidat, továbbra is a folyó partján haladunk a Papp-zugi szivattyúhoz vezetõ betonúton.

    A tõlünk balra esõ területet a szeghalmiak Kistula-Körösnek nevezik. és a Berettyótól a vésztõi közútig terjed. A folyószabályozások elõtt itt kanyarodott a Sebes-Körös hajózható medre. A régi meder még mindig vízzel telt szakaszaiban fellelhetõ, és gazdag élõvilága figyelemre méltó.

Három km megtétele után lekanyarodunk a gátról, és követve jobbra vezetõ gyalogutat, DK-i irányba átvágjuk a területet a Sebes-Körös irányába. Kb. 2 km megtétele után -közel a Körösöz- érjük el a Kovács-halmot.

    Ez a lapos, nagy kiterjedésû halom a Tiszántúl egyik legnagyobb régészeti lelõhelye. A századforduló éveitõl kezdve napjainkig több esetben folyattak itt ásatást, amikor az újkõkortól a magyar honfoglalásig bezárólag gazdag eredménnyel jártak a régészek. Esõ után elszórtan felszíni leleteket láthat az oda látogató. Ez a halom védett terület.

A halomtól folytatjuk utunkat a Köröshöz, s ennek jobb partján a vízfolyással szemben haladunk a Foki-hídig. Átkelünk a Sebes-Körösön, és Fok-közre érünk.

    Fok-közön ér véget a Sebes-Körös ásott medre, itt találkozik ismét a múlt században a szabályozások miatt „lekapcsolt” Holt-Sebes-Körössel, amelynek felsõ végpontja Körösnagyharsányban van, és közel 60 km-s útját megtéve, összegyûjti a hajdani Sárrét belvizeit, hozza Biharugráról a halastó lecsapoló vizét, maximálisan 10 m3-t másodpercenként.

    A Sebes-Körös áradása idején már 1897 óta szivattyúzás segíti a belvízmentesítést, az akkor épült és azóta átalakított I. számú szivattyútelep révén. A régi gépészlakás, a tervek szerint, a táj vízügyi építészeti emlékét megõrizve, turisták kulcsosházaként szolgálja az idegenforgalmat. Igényesebb szálláslehetõség van a mûút túloldalán elhelyezkedõ védelmi osztagtelepen, amelynek kezelõje a Körösvidéki VIZIG (lásd még: Szállásinformációk!).

A Vésztõ irányába vezetõ kövesúton haladunk tovább 400 m-t, és ott fordulunk jobbra DNY-ra. ahol széles földút vezet a Holt-Sebes-Körös felé, amit a szeghalmiak Csendes-nek, Csendes-Kerezsesnek neveznek. Csodálatosan gazdag növény- és állatvilág figyelhetõ meg, ha csendben, fegyelmezetten ismerkedünk a természettel. Vidra, szárcsa, kiskócsag és egyéb látnivalók kötik le a figyelõ tekintetet. Csak olyan csoportnak érdemes erre túrázni, akik szeretik a természetet, és csendben tudnak maradni.

Átmegyünk a hídon - ami a mûúttól 1300 m-re van - és a holtág bal partján haladunk tovább egy ösvényen D-i irányban 2,5 km-t. Itt letérünk a töltésrõl, és a Holt-Sebes-Körössel párhuzamosan, de attól lassan eltávolodva haladunk az úton 600 m-t.

Utunk Mágor-pusztán halad keresztül.

    A legelõ arról nevezetes, hogy Sinka István költõ e területen volt utoljára számadójuhász, és 1928-ban innen költözött be Vésztõre. Most mi is ezen az úton fogunk végigmenni, egészen a Csolt-monostoron át, ahol hajdanán a költõ szekéren szállította szegényes holmiját a "Kovacsics-telep" egyik utcájába. Tipikus sárréti puszta, legelõ ez a táj, ahol nem nagy távolságra mindenütt láthatunk facsoportokat, kis erdõket, fasorokat és vízlevezetõ árkokat.

A nagyfeszültségû vezeték alatt átvezetõ úttól balra egy birkahodály mellett haladunk el. (Itt volt a mágori juhtelep, Sinka lakhelye.)


SZEGHALMI MÁGORON

Voltam rézbotos számadó,
Csillagkedvelõ, szent és pogány.
Ha bort ittam, szidtam az urakat,
de szép volt a szívem, kemény a koponyám.
Tátogott elõttem göndörhajú cigány,
s fényes szemekkel szakgatta a húrt;
letérdelt a pusztán: - ácsi, kedves!
s kettõnk énekére az ég ráborult.
S mikor a muzsika már suttogott csak:
bõgatyában, õsi kalapban
elõhíttam a bojtárokat,
s a cigány elé máglyákat rakattam,
hogy kávébõrét ne csípje szúnyog,
s hogy úgy játszon nekünk füstös kezekkel,
a mi módunkon, azon bánkódva,
hogy bennünk tán egy világ veszett el.
S máglya körül a hold alatt,
míg mi arcunk tündökölt,
a furulyám vasbillentyûin
álmodozva a szel fütyült.
Hajnalban, ahogy elfogyott a bor,
hangtalan örömmel kelt a falka.
A napnak indult... még láttam egy ideig,
aztán a lila köd eltakarta.

(Sinka István)


Az út kissé jobbra kanyarodik, és egy szivattyútelepnél ("Dió-ér II. szivattyútelep" felirat az épületen) mehetünk át a Dió-éren, ahonnan az út a Holt-Sebes-Körös bal partjára vezet, és a töltésen négy km után jutunk el, ahol híd vezet át a mágori majorhoz.

    Mágor-major a felszabadulás elõtt Wenckheim-birtok volt, kiskastéllyal, cselédházakkal és különbözõ istállóépületekkel. A major jelenleg termelõszövetkezeti telep, ahol jó ivóvizet is vételezhetünk. Néhány éve lótenyésztõ egység mûködött itt, és az idegenforgalom egyik nagy ígéretének látszott. A monostor romkertje mellett vonzerõt jelenthetne egy lovastúra, vagy lovasiskola léte.


A történelmi emlékhellyé alakított Csolt-monostor

Fotó: Boross L.


A majoron átjutunk ki a mûútra, amelye jobbra térve két km után érhetjük el utunk végcélját, a táblákkal jelzett vésztõi Csolt-monostor történelmi emlékhely bejáróját. Itt egy hídon átkelünk a Holt-Sebes-Körösön, és a kijelölt parkírozóban tehetjük le kerékpárjainkat, jármûvünket. Büfét is találhatunk. Ettõl a helytõl az emlékhely szívét jelentõ kettõs halomig csak gyalog haladhatunk. Az emlékhely hétfõ kivételével mindennap (április 1-tõl november 1-ig 9-17 óráig látogatható).

    Ezen a tájon terült el a honfoglalás után Vata, Csolt-nemzetség szállásterülete, s a XI-XII. században itt építették fel nemzetségi monostorukat, a Csoltmonostort. Elõször az 1800as évek elején (a templom tégláinak felhasználásával) épült nagyméretû volt borospincébe vezessen utunk. A magas színvonalú állandó kiállítás áttanulmányozása végig vezeti az érdeklõdõt a halom történetének az újkõkortól a török hódoltság koráig. Visszatérve a pincébõl, utunkat a nagy kiterjedésû mesterséges domb tetejére irányítsuk. A látvány, ami elébünk tárul, meglepi a látogatót: Itt állították ki a kb. i.e. 3000-tõl i.e. 1300-ig itt élt kultúrák leleteit, amelyet az ikerhalom 8 m magas párjából ástak ki. Különösen fontos lelet a kb. 80 cm magasságú ülõ istenszobor az i.e. 2800 körüli idõbõl, amelyhez hasonlót a Szegvár-tûzkövesi lelõhelyen találtak elõször, és az Európában és a Földközi-tenger térségében talált kortársai színvonalát követi.

    Háromhajós bazilika, monostori kerengõ, kerektemplom megemelt alapfalai: egy olyan épület-együttes körvonalait varázsolja elénk, mely egykori léte ma is büszkeséggel tölti el a honi látogatót!

A nézelõdés után Vésztõ és Szeghalom irányába közúton távozhatunk. Vésztõ (DK) 5 km-re, Szeghalom (É) 10 km-re fekszik, és autóbusszal is elérhetõk.




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 6/4 Vésztõ- Fás-puszta- Bélmegyer- Vésztõ
Elõzõ túra : 6/2 Szeghalom- Korhán-halom- Fehér csárda- Balkány-halom- Töviskes- Szeghalom
Következõ fejezet: Túrák a Hortobágy-Berettyó mentén
Elõzõ fejezet: Tiszazugi túrák



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.