KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A KIS-SÁRRÉTBEN ÉS DÉL-BIHARBAN

6/4    Vésztõ- Fás-puszta- Bélmegyer- Vésztõ




Körtúra: távolság 28 km, ebbõl földút 7 km.
Menetidõ: gyalog 7 óra, kerékpárral 3 óra.


Túránkat Vésztõ központjában kezdjük.

    Vésztõ nevét az õsi rekesztõ halászat „vejsze” elnevezésû eszközétõl kapta. Bár írásban csak 1350-ben említik elõször, környéke már az újkõkortól kezdve lakott. A honfoglaláskor a Csolt nemzetség szállta meg, amelynek egyik feje: Vata, a békési földvár ura az 1046-os pogánylázadás vezetõje volt. Csaknem egy évszázaddal a felkelés leverése után ez a nemzetség emelte a Csolt-monostort, amely most Vésztõ határában fekszik, s történelmi emlékhellyé alakítva a község legnevezetesebb látnivalója.

    Vésztõ a török megjelenéséig szinte töretlenül fejlõdött, sõt a kiterjedt lápvilág egy darabig még ezután is óvta. 1598-ban a tatárok, majd a törökellenes felszabadító háborúk és az 1703-as rácdúlás mégis elpusztította. 1711-ben települt újra a szomszédos Bihar megyei Bakonszegrõl, református magyarokkal. Vésztõ ismét gyors fejlõdésnek indult, a század végére lakóinak száma meghaladta az ezret, a XIX. század közepére pedig az ötezret. Az újratelepülõk a község határának csak alig 40%-át szánthatták, a többi legelõ, vagy a Sebes-Körös árterülete volt. A Köröst viszonylag késõn (1888-ban) szabályozták, s a vasút is csak 1891-ben ért ide. Nagyközségi címet 1872-ben kapott. Történelmének szomorú bár, de említésre méltó eseménye volt az 1925-ös nagy árvíz. A jeges ár karácsonykor tört rá Vésztõre, s több mint 1000 ház dõlt össze. újjáépítésükre és a károsultak megsegítésére országos programot dolgoztak ki. A két világháború között a földmunkásmozgalom egyik erõssége volt a község, ahol 1944. február 13-án a Földmívelõ Munkásegyletben tartották meg az I. országos földmunkáskongresszust. Ez a tanácskozás az illegális kommunista párt szervezésében hitet tett a független, szabad, demokratikus Magyarország, a béke, a társadalmi haladás mellett.

    1944. október 7-én, a felszabadító harcok során hat ház kapott bombatalálatot, s néhányan életüket vesztették. Vésztõ agrárjellege a háború után sem változott, lakóinak száma az elvándorlás miatt csökkenõ tendenciát mutat.

    A nagyközség középkori templomát 1711-ben még befedték, a mai református templomot annak közelében 1780-1783 között építették. Tornya, amely egyedülálló módon több toronyszinten boltozott tûzbiztos kamrákkal magában foglalja a gyülekezeti magtárat, 1797-re készült el. Ez egy középkori szokás továbbélése, amire Erdélyben még mindig van példa, hogy a templomerõdben tartják a falu életét, a toronyban a szalonnát, az erõdfalban a gabonát. A templomhajót 1825-ben kibõvítették.

    A vésztõi községháza reprezentatív igénnyel készûlt neoreneszánsz palota a századfordulóról.

    A Rózsa utca 1. sz. ház Petrovszky ügyvéd boronafalú villája volt, valószínûleg Kós Károly mûve, a Holt-Sebes-Körös partján áll.

    A Holt-Sebes-Köröstõl É-ra esõ részen az 1925. december 24-i árvíz után, a FAKSZ-kölcsön keretében 1926-ban népies „mese-házak” épültek, egységes karakterrel, egyéni variációkkal.

Vésztõrõl a Szeghalom felé vezetõ mûúton indulunk el, és négy km megtétele után - 400 m-rel mielõtt a Holt-Körös hídján átmennénk - balra fordulunk DNy-i irányba, egy földútra. Tipikusan pusztai táj lapos, füves, kopár terület, melyet csak itt-ott tör meg egy-egy facsoport. Másfél km után egy vízfolyáshoz érünk: a Holt-Sebes-Körös morotvájához. Átkelünk a vízen ahol tanyák is övezik a medret. A víz békalencsés és hínáros, a partjait nád övezi.


A Holt-Sebes-Körös Bálványosnál

Müller G. grafikája


Innen tovább indulunk Ny-felé, majd 600 m megtétele után D-re fordulunk, és innen 1300 m-re keresztezzük a Dió-éri-fõcsatornát. 300 m-re innen kétfelé ágazik az út, s ott Ny-i irányba haladunk tovább 4,1 km-t. Ezt a széles földutat Ladányi országútnak nevezik, és ezen addig megyünk, amíg egy juhhodályhoz érünk.

Itt kell ismét D-i irányba fordulni (balra), mely földesút - szakaszonként nehezen járható- 1,7 km után Fáspusztára vezet.

    A szabadságharc idején való tevékenységéért belsõ emigrációba visszavonult báró Wenckheim Béla Fás pusztán építtette 1855 körül Ybl Miklós tervei szerint a térség legszebb romantikus vadászkastélyát. A csúcsíves bélletes ablakú homlokzat lépcsõs oromzatokkal tagolt, a DNy-i sarkon a nyolcszögletû bástyatorony a budai Mátyás-templom ihletésére készült.

    A földszinten kazettás mennyezetû ebédlõhelyiség maradt fenn.

    A kastély ma nevelõotthon. Az eddig megtett út hatalmas gabona- és tengeritáblák között vezet. Valaha vizenyõs réti táj volt e terület, ahol most a vízrendezések következtében gazdag termést takarítanak be a mezõgazdasági nagyüzemek.

A kastélyról és Fás-puszta természeti értékeirõl részletes ismertetést a 2/7-es túra ad!

A kastélytól a burkolt úton haladunk Bélmegyer felé. Néhány száz méter után jobb kéz felõl több, megmenteni érdemes agrárépítészeti emléket találunk a helyi Újbarázda Tsz majorjában. Az erdõs („fás”) puszta tengelyében DNy, majd D felé haladva - a kastélytól 2,2 km-re - bal kéz felé (K-re), az erdõ között keskeny javított út vezet az erdészházhoz (1 km).

A „Hosszú-erdõ" szelén tekergõ egykori Büngösdbõl lefûzõdött folyómedret keresztezve ismét a gyepre érünk. A tájban gyönyörködve jutunk Bélmegyerre (2 km a leágazástól).

Az útelágazáshoz érve Ny-i irányba a 2/5-ös túra vezet tovább. Mi K-re, a falu központja felé tartunk.

    A Bélmegyer név a más törzsbeliek közé települt Megyer törzs szálláshelyére, az elõtag a belsõ, belül levõ jelzõre utal. A már felszabadulás elõtti szövetkezeti mozgalmáról híres fiatal település egykor Békés város külterületéhez tartozott.

    Sinka István, a költõ, 1920-1924 között a kisközség határában, Gereblyés-pusztán juhászkodott, amirõl több versében is megemlékezik. A földosztáskor a hálás helybeliek a költõnek is juttattak földet.

A faluközpontban levõ tanácsházát elhagyva 4 km-t teszünk meg a vésztõ- békési útig. É-ra fordulunk, és a „Vadas”-nak nevezett több száz ha-os õsgyep tengelyében 6 km megtétele után Vésztõre érkezünk. Vésztõn vasúti csatlakozást kapunk Szeghalom, Gyula, Békéscsaba irányába, vagy a túránkat a 6/3 útvonal szerint folytathatjuk!




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 6/5 Sarkadkeresztúr vá- Õzedalj- Hé-halom- Szépapó-erdõ- Begécsi õsgyep - Geszt
Elõzõ túra : 6/3 Szeghalom- Kovács-halom- Fok-köz- Mágor-Csolt-monostor- Szeghalom
Következõ fejezet: Túrák a Hortobágy-Berettyó mentén
Elõzõ fejezet: Tiszazugi túrák



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.