KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A KIS-SÁRRÉTBEN ÉS DÉL-BIHARBAN

6/6    Geszt- Nagysziki-tavak- Biharugra




Távolság: 14 km földúton.
Menetidõ: gyalog 3,5 óra, kerékpárral (csak jó útviszonyok esetén!) 1,5 óra.

Figyelem: az útvonallal párhuzamosan halad az országhatár, a leírást pontosan
kövessük! Túra közben vízvételezési hely nincs!


A geszti Tisza család kastélya mûemléképületének templom felõli kapujától indulunk el, a Begécsi-csatornáig a 6/5-ös túra útvonalán, szemben. Gesztre vonatkozó ismertetést lásd az idézett túránál!

Az átereszen nem megyünk át, hanem É-ra tartva, a Cigány sor mentén kijutunk a faluból.

Továbbra is egyenesen haladunk az úton É-ÉK-i irányban, az egykori vadkerten át, melyet ma kétoldalt szántóföld övez. Két km-t megtéve a Begécsi-csatorna keresztezi az utat, és itt balról erdõsáv húzódik. Az erdõsávot elhagyva, a középsõ úton, Bogyoszló nevû határrészen átmegyünk egyenesen É-ÉNy-i irányba. Jó tájékozódási pont a halgazdaság 5 db takarmánysilója és a betonerõdszerû „Bagolyvár”. Ha az út járhatatlan, akkor a bal oldali csapáson haladjunk, majd 50-60 m után jobbra lesz az állandó út.

150 m után fasorral kísért út ágazik el balra, de mi továbbra is egyenesen haladunk. Tõlünk balra igazi szikes õsgyepet, a Begécsi-legelõt látjuk.

    Begécs, ómagyar személynév és a bõ köznévbõl ered a nyelvészek szerint.

Valamivel több mint fél km után elérjük a Kissziki-hidat, mely a Nagytóti-Toprongyos (lecsapoló) csatornán át vezeti az utat. Itt jobbra fordulunk. A híd után balról náddal szegélyezett csatorna mellett haladunk - mindkét oldalról halastó között -, majd 800 métert megtéve, egy nádfedeles kunyhót találunk balra (Erdõs-Kárászos kisház). Az elsõ hídtól több mint két km után a táplálócsatornán átvezetõ hídhoz (Nagyszíki-híd) érkezûnk melyet a hasonnevû, a Nagysziki-tótól örökölt. A halastavi õrházakat balra láthatjuk, itt lakott a sziki betyárnak nevezett Kis Gergõ vadõr!

    A környék legjelentõsebb gazdasági tényezõi közé sorolható Biharugrai Halgazdaság tavait 1905-tõl kezdték építeni, 1920-ban fejezték be, majd 1960-ban a túra során érintett begécsi víztározót is bevonták a haltenyésztésbe. Összterülete 1918 ha, beleszámítva a halnevelõt, a tározó és teleltetõ területeket. Az utóbbi években nagymértékû rekonstrukciót végzett a Hidasháti Állami Gazdaság a tavakon a korszerû gépi lehalászás megvalósítására. Jelenleg évente 180-200 vagon halat termelnek.

    A Sebes-Körösbõl szivattyúkkal kitermelt vizet 5 km hosszú kibetonozott medrû tápcsatorna juttatja el. A haltenyésztésrõl lásd még a 4/1. sz. túránál írtakat!


A biharugrai református templom belseje

Fotó: Bugár-Mészáros K.


A füves-fás legelõk kisparcellák között visz az út tovább de mindig csak egyenesen menjünk, É-i irányba, és nemsokára megpillanthatjuk a biharugrai templomtornyot. Balra a termelõszövetkezet gépszínjeit látjuk, jobbra, utunktól 800-1000 m-re vannak az ugrai halastavak. A Ludas-csatorna gátján forgatták a „Talpalatnyi föld” címû film több jelenetét. É-i irányba egyenesen továbbhaladva, a határõrlaktanya kerítését a falu felõl megkerülve érjük el a kövesutat, majd ezen jobbra fordulva, 1,5 km után a település középpontját.

    Biharugra igen gazdag régészeti emlékekben. Külterületén a legrégibb építmények az i. e. III. évezredben épült földpiramisok, amelyek helyét a napjainkra lepusztult halmok jelzik). Még így is 1,5-2 m magasan emelkednek ki a tájból. (A község mai középpontjától ÉK-re több is van, K-re található a Strázsa-halom két másik emelkedés társaságában, a halastóban áll a Zöld-halom, túlpartján a Rózsás-halom. A falutól DNy-ra, a Peszere nevû elpusztult falu helyén, kifelé haladva a Holt-Sebes-Körös mentén szintén emelkedik négy szembetûnõ halom.)

    Két földvár is van a határban. Az egyik a központtól a halastóhoz vezetõ út végén, a tó partján áll, s feltehetõen a rézkori halomból az Árpád-korban alakították földvárrá. A másik a zsadányi országút D-i oldalán van, az i. e. 1700 körül épült, és a középkorban õrhelyül szolgált.

    Ezen a környéken - Biharugra térségében is - sok helyen észrevehetõ az úgynevezett Ördög-árok vonala, amely Ny felõl húzódva, a halastótól É-ra érkezik a község területére. Ez több száz km hosszú szarmata erõdvonal része, amelyet a rómaiak kezdeményezésére építettek 322 és 332 között védõsánc gyanánt, de 378 után feladták.

    A község történelmi hagyományokban a honfoglalás után is gazdag. A feltehetõen Aba nemzetségbeli Ugra 1091-ben követte késõbbi királyunkat, Kálmánt lengyelországi emigrációjába. Nem sokáig lehetett távol, mert 1093-ban már László király kíséretében említik. A helységnevek tanúsága szerint Ugra Erdély K-i részeit is birtokolta. Területünkön a Szúz Mária-monostort 1100 körül építhette, melynek régészeti feltárása napirenden van. (Egyébként ennek a háromhajós patkószentélyû templomnak az alapjait használták fel 1712-ben a mai református templom felépítésére.)

    A középkorban a monostor közelében állt még egy feltehetõen kerek vagy karéjos Szent Jakab-templom, további a mai halastó partján létezett egy kisebb falu Szent János Ugra néven. A mai településtõl É-ra állt Peterd falu temploma.

E vázlatos történeti visszapillantás után térjünk vissza eredeti célunkhoz, ahol is elsõsorban említésre méltó az 1980-ban felavatott, az építészeti hagyományokat híven megõrzõ könyvtár mellett a sárréti táj neves írójának, Szabó Pálnak emlékszobája, ahol a szülõházában a család valamelyik hozzátartozója készséggel bemutatja az író hagyatékát képezõ tárgyakat, dokumentumokat.

    Szabó Pál, a magyar Próza nagy alakja. a két világháború közötti ellenzéki élet kiemelkedõ parasztpolitikusa, a felszabadulás utáni közélet és irodalmi életûnk kétszeres Kossuth-díjas személyisége itt született és itt nyugszik az ugrai temetõben. Az õ nevét vette fel a tanácsháza mellett levõ új községi könyvtár.

    Említésre méltó épülete Biharugrának a református paplak, ahol Petõfi Sándor utolsó erdélyi útja elõtt 1849 nyarán családjával megpihent. Emléktábla hirdeti még Kiss Irén színésznõ emlékét is.

Biharugráról autóbusszal utazhatunk Szeghalom, Komádi és Gyula, valamint Békéscsaba irányába. Kerékpárral eljuthatunk az e kötet 6/8. sz. túraleírása alapján Komádiba, és a 6/9. sz. túra útvonalán Zsadányon keresztül Gesztre is.




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 6/7 Biharugra - Körösnagyharsány- szakáli híd- Biharugra
Elõzõ túra : 6/5 Sarkadkeresztúr vá- Õzedalj- Hé-halom- Szépapó-erdõ- Begécsi õsgyep - Geszt
Következõ fejezet: Túrák a Hortobágy-Berettyó mentén
Elõzõ fejezet: Tiszazugi túrák



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.