KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A KIS-SÁRRÉTBEN ÉS DÉL-BIHARBAN

6/7    Biharugra - Körösnagyharsány- szakáli híd- Biharugra




Körtúra: távolság 19 km, ebbõl földút 9 km.
Menetidõ: gyalog 5 óra, kerékpárral 2 óra.


Biharugráról a templomtól a falu fõutcáján K felé haladunk. A központban, a romantikus stílusú iskola elõtt, kettéágazik az út.

a) változat: Észak felé, Körösszakál felé haladva, a Bölönyi utcán, a falu szelén (1 km) érjük el a temetõt. Itt van Szabó Pál sírja amit egy gránittömb jelöl.
A temetõben akácból készült csónakfejfák is tanulmányozhatók. A szép, írott betûs feliratvésetûk egy mesterre vall.
További 2,5 km megtétele után a Peterdi-majorhoz érünk.

b) változat: A biharugrai faluközpont útelágazásában továbbra is K-re tartva az Erzsébet utcán - több jellegzetes bihari lakóházat szemügyre véve és elhagyva jobbról nyíló, a halgazdasághoz vezetõ Halas utcát -, a falu szélén (1,2 km) egy régi cselédházhoz érünk, ami falumúzeumnak is beillene (Erzsébet utca 160. sz.). A dûlõúton É-ra fordulunk a rít (rét) felé, a Nádas-tó, a vadászház érintésével keresztezzük a Holt-Sebes-Köröst, és a Peterdi-majorhoz jutunk (a falu szélétõl 3,5 km).


A körösönagyharsányi református templom
szószékének rokokó hangvetõje

Fotó: Bugár-Mészáros K.


A közúti csomópontban Körösnagyharsány felé véve az utat, a halastavakat tápláló betonburkolatú csatornán átkelve, a hajdani hajdúvárosba érünk (1,5 km).

    Az egykori Sebes-Körös árjaitól védett dombvonulat õsidõk óta lakott volt, s a honfoglalás után hamarosan benépesült. A község neve már az 1214-1235 közötti Váradi Regestrumban (tüzesvaspróba-lajstrom) szerepel, 1605-ben Bocskai adott hajdúszabadságot a harsányiaknak, azt 1631-ben I. Rákóczi György külön oklevélben erõsítette meg. A hajdúszabadságot a török kiverése után vették el a hajdúvárosnak számító helységtõl.

    Az újratelepült falu hamarosan (1726-ban) újjáépítette régi templomát, amelyben 1677-ben Thököly Imre még prédikációt hallgatott. A templomot többszõr is újították, bõvítették a XVIII. században. (1757-ben, 1788-ban, a toronyórát 1795 körül építették be.) A barokk téglatorony elkészülte után az új, három boltszakaszos íves záródású templom 1802-re készült el, s ezután elbontották belõle a korábbi fatemplomot. A belsõ kiképzés különlegessége többek között az 1750-es évekbõl való szószékhangvetõ korona, amelynek tetején vérével kicsinyeit tápláló pelikánszobor áll. Ez a messze környék egyedülállóan legszebb alkotása. Az orgonakarzat alatt egy régi szégyenlõ található, az erkölcs ellen vétkezõk megbüntetésére. A templom orgonája Nagyváradról, az egyik harangja Aradról származik. A déli bejárati ajtó feletti repedést az 1800-as évek földrengése okozta. A templom egésze késõbarokk-copf stílusú. (BMK)

    Ma a községben még mindig él a káposztatermesztés hagyománya. Egykor messze földön ismert és keresett volt a nagyra növõ, nem romlékony helyi fajta, amit még ma is számos helyi gazda termeszt. A települést szíves emberek lakják, az errejáró turistát többféle helyi speciális ételkülönlegességekkel fogadják. (Béles kõttes, tepertõs pogácsa, hájas tészta stb.)

A község központjába az É-i irányba forduló burkolt út vezet. A vegyesbolt, presszó, emeletes iskola érintésével jutunk a református templomhoz. Tovább, K felé tartva a sajátos mezõvárosi hangulatot keltõ Rákóczi térre, majd 300 m után a Nagyváradi útra jutunk.

Keletre fordulva, burkolt úton a lokalizációs töltésre kapunk föl (1 km), bal kéz felõl a harsányi szõlõskert kísér, szép csõszházakkal. A töltésen É-i irányban, 400 m hosszon a kerteket érintve haladunk, további 500 m-re elérjük az egykori vasúti töltést, és az elhagyott Sebes-Körös medrét követve a fõvédvonalon jutunk föl. (Kedvezõ idõben a bihari hegyek és a körösszegi csonka torony látványában gyönyörködhetünk.)

Figyelem: államhatár mentén mozgunk, a leírt utat ne hagyjuk el!

A szabályozott Sebes-Körös töltésén baka, Ny-ra vesszük az irányt. 2 km-t megtéve a vízimadarak zavartalan lakhelyéül szolgáló folyóparton a halgazdaság vízkivételét érintjük. A szükséges vízszintet a mederbe épült kõgát hozza létre.

Továbbra is a vízfolyással egyezõ irányban, két kilométer után elérjük a körösszakáli gátõrházat és hidat.

Balra fordulva, a vasúti átjáró elõtt kellemes vizû ártézi kútra találunk. Másfél km után, a közúton haladva visszaérünk a Peterdi-majorhoz, majd a túránk kezdeti útvonalaival szemben haladva Biharugrára jutunk. (További túrajánlatokat lásd a 6/6. sz. túra végén.)




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 6/8 Biharugra - Peszér - Sebes-Körös - Nagytóti - Komádi
Elõzõ túra : 6/6 Geszt- Nagysziki-tavak- Biharugra
Következõ fejezet: Túrák a Hortobágy-Berettyó mentén
Elõzõ fejezet: Tiszazugi túrák



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.