KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A HORTOBÁGY BERETTYÓ MELLÉKÉN

7/3    Bokros - Gástyás - Tereh-zug - Csurgó - Templom-zug- Bokros




Körtúra. Távolság: 22 km, végig földút (töltés).
Menetidõ: gyalog 5,5 óra, kerékpárral 2 óra.

Figyelem: magas vízálláskor mindkét híd víz alá kerülhet!
Az 1984-ben védetté nyilvánított Ecseg-pusztai Természetvédelmi Terület
központi - minden tekintetben a legérdekesebb - része ezzel a túrával érhetõ
el legcélszerûbben.


A 4205 KPM-mûúttól a Bokrosi-majorig vezetõ 3,5 km hosszú betonúton közelíthetjük meg túránk indulási helyét. A Kisújszállás-Dévaványa közti mûútról a megyehatár közelében, a Marjalaki-major felé kell letérni D-i irányban.

A jobb oldali töltésen DNy-i irányban elindulva, 4 km után érjük el a gástyási szivattyútelepet. (Kisújszállásról ide egy 9 km-es földút, az úgynevezett hajtóút csatlakozik. Jó idõben ez is járható. Részletes leírása a 7/5.sz. túránál.)

Néhány száz méter után elérjük a Templom-zugi kanyar külsõ ívét Ecsegpusztának tájképileg is egyik legvonzóbb helyét. Ez a hatalmas, több kilométeres patkó alakú kanyar zárja közre Ecseg-puszta legnagyobb zugterületét, a kb. 300 ha-os Templom-zugot.

    A terület névadója az egykori középkori falu, Ecseg itt, a folyó túlsó partjának leghátasabb részén feküdt. Helyét visszafelé jövet ejthetjük útba.

A Templom-zugtól Tereh-zugi-hídig 4 km-en át (a túra fordulójáig) nagy kiterjedésû szikes kaszálók, legelõk mellett haladunk el. A gáton belül a Templom-eleje, a töltésen kívül Ecseg-eleje: határrészek ezek.

    Az átlagosnál jobb legelõjük után kapták utónevüket. Régen itt tartották minden május elsején a hagyományos kiverési - az állatok tavaszi kihajtásának - ünnepségét, a pásztorok és gazdák hangulatos összejövetelét.

Egy része jelenleg zárt terület!
A Tereh-zugi-hídnál átkelünk a Hortobágy-Berettyó folyón, s utunkat a túloldalon visszafordulva csikótelep mellett elhaladva a csurgói gátõrtelep felé DK-i irányba vesszük. Rövid 1 km-s pusztai gyaloglás után ismét elérjük a töltést. A csurgói gátõrteleptõl a bal parti gáton ÉK-re tartunk, s most már a másik oldalról tárul szemünk elé a helyenként töretlen pusztai tájkép. Egy fiatal tölgyest elhagyva (Csurgótól jó 3 km-re), a jobbra, derékszögben megtörõ töltésnél érdemes egy rövid pihenõre megállni. Még néhány éve itt vezetett át a folyón az a fahíd, amit a népnyelv a tõszomszédságában álló Putri csárdáról Putri-hídnak nevezett. Helyreállítása a közeljövõben megtörténik!

    Ma már a csárdának is csak a helyét jelzi egy kis halom. Az idõvel évszázadokon át dacoló varjúrágta, roskatag csárda még a századfordulón is "kifogó" helye volt a réti és pusztai embereknek. Legutolsó italmérõje az öreg Miklovicz volt, akinek a nevét még a nóta is megörökítette:


    Putri csárda csaplárosa
    Mátyás gazda
    Egy jó ürüt hoztam kendnek
    De ne mondja!
    Ha õkelme az ilyesmit
    megvallaná,
    Rovásra vett bora árát
    Sose látná.

    (Közli Szûcs Sándor:
    Régi magyar vízivilág címû könyvében)

    Szûcs Sándor (1903-1982): a Sárrét tudósa", a neves etnográfus és szakíró, karcagi múzeumigazgató korában (I953-1963), de késõbb is behatóan tanulmányozta e vidék néprajzi értékeit. Különösen a pásztorkodás, a pákászat, és a néphit témaköre foglalkoztatta. Több mûvében, elsõsorban a Régi magyar vízivilág címû munkájában igen életszerû leírásokat találhatunk a hajdani nádrengeteg és rétvilág embereinek mindennapi életérõl.

A Putri-hídtól a vízparton, az 193l-ban telepített kocsányos tölgyes szélén É-i irányban ajánlatos utunkat folytatni az alig 800 m-re levõ egykori falu helyéig.

    A török idõkben elpusztult hajdani virágzó középkori falunak, Ecsegnek a templomát Gyõrffy Lajos, az erdõtelepítéssel egy idõben megásatta. A feltárt alapfalak konzerválására azonban nem került sor, így ma már csak a mély gödrök tanúskodnak a templom tényleges helyérõl.

A csend és a látvány viszont mindent kárpótol. Ez a magas partszakasz kiváló pihenõ és táborozóhely. A horgászásra pedig az ártérbe hosszan benyúló földnyelvek igen alkalmasak. Sokáig gyönyörködhetünk itt a vízparti madarak nagy tömegében, a vízben táplálkozó gémekben, kócsagokban.

Eltávolodva a víztõl, érdemes begyalogolnunk ÉK-nek tartva a Templom-zug belsõ részeibe is. Elhaladva a csikóistálló, majd a nyári állás mellett, legelészõ gulyával és ménessel találkozhatunk.

Templom-zug ÉK-i szögletében egy régi vízkivételnél, a bokrosi "hajtûkanyar"-nál érjük el ismét a töltést.
A bokrosi kanyar és a töltés találkozásánál áll az erõsen megbolygatott Bokrosi-halom (88 m tszf), a nevezetes honfoglalás kori "ecsegi ezüst tarsolylemez" lelõhelye. 1941-ben itt került napvilágra e ritka régészeti emlék, amely azóta bejárta London, Moszkva, Stockholm múzeumainak kiállításait is. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum õrzi.
A Bokros-halmot elhagyva, ÉK-i irányban néhány száz méter megtétele után valódi pusztakép tárul szemünk elé.
A Kóré-zugba érkezünk. Ecseg-puszta egyik legnagyobb gyepterülete ez, amely még õrzi hajdani sziki pusztai legelõ jellegét. Ha szerencsénk van, népes túzokcsapatokat is szemügyre vehetünk e tágas legelõn. Itt volt a tinókút mellett harminc éven át Finta Péter, híres számadó gulyaállása.

    Ezért kapta ez a terület Kóré-zugon a Péter-állás elnevezést. Itt figyelt fel Herman Ottó az akkori kilencéves rakoncátlan kisgyerekre, Finta Sándorra, a késõbbi világhírû szobrászra, festõmûvészre és íróra. E tájon szerzett élményeit a "Kis bojtár" címû regényében örökítette meg, ami az 1940-es évek elején az Egyesült Államokban több kiadást élt meg, és 1946-ban az év sikerkönyve volt!

Rövidesen túránk végcéljához, a Bokrosi-majorhoz érünk. A bokrosi fahíd környéke a bal oldali töltésrõl is hangulatos képet mutat. Átkelve a hídon, máris a Bokrosi-majorban vagyunk.



Az alföldi erdõk jellegzetes szegélynövénye a kökény

Murai R.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 7/4 Túrkeve - ballai híd - Himesdi-kanyar - Tereh-zug - Bense-zug - ballai híd
Elõzõ túra : 7/2 Ecsegfalva - Mirhó - Bokros - Kiritói-erdõ- Ecsegfalva
Következõ fejezet: Sárréti túrautak
Elõzõ fejezet: Túrák a Kis-Sárréten és Dél-Biharban



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.