KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A HORTOBÁGY BERETTYÓ MELLÉKÉN

7/4    Túrkeve - ballai híd (Malom-zug) - Himesdi-kanyar - Tereh-zug - csurgói szivattyútelep - Bense-zug - ballai híd




Körtúra. Távolság: 16 km, végig földút (töltés).
Menetidõ: gyalog 4 óra, kerékpárral 1,5 óra.


Ez a túra a Hortobágy-Berettyó folyásának déli zugterületeit érinti. Nagy elõnye, hogy több irányból is jól megközelíthetõ. Túrkevérõl mûúton 3 km-re, DK-re, Mezõtúr felõl a folyó töltésén 14 km-re, ÉK-i irányban Gyomaendrõdrõl 24 km-re, ÉNy-ra a Túrkevére vezetõ földúton.

A túrkevei ballai hídtól a város felé esõ, jobb parti töltésen induljunk el ÉK-i irányba. Alig tettünk meg 1 km-t, s a táj képe egyszeriben megváltozik. Az eddig szûk, csatornázott mederben folyó Hortobágy-Berettyó itt már kiszélesedõ hullámtéren, õsi folyását megõrizve érkezik Túrkeve alá a Malom-zughoz. Ez az erdõs folyószakasz a túrkeveiek kedvelt kiránduló, pihenõ- és horgászhelye. Strandolásra a hirtelen mélyülõ partszakasz és a folyó sebes folyása miatt a terület nem alkalmas!

    A Malom-zug elnevezést egykori híres vízimalmáról kapta ez a hely. Itt állott az a nagy múltú (1475 elõtti) nyolc kõre járó Zúgó nevû gátasmalom, amelyet a XVIII. században újjáépítettek. Fennmaradt tervrajzát Bedekovich Lõrinc, a Jász-Kun Kerület kiváló mérnöke készítette 1812-ben. Ez az egyetlen rajz az alföldi gátasmalomról. Sajnos a malom az árvízmentesítési munkák után funkcióját vesztette, s lebontották.

Szép, erdõs (tölgyes, nyár és kõris) öltésszakaszon haladva tovább érjük el a Gyûrû-zugi-kanyart. Itt a töltés éles töréssel balra, É-ra fordul, s közbezárja a Farkas-zugi fiatal elegyerdõt. Ez az erdõ õrzi a Tiszántúl egyik jelentõs gémtelepét. A terület szigorú védelmet élvez, így nem látogatható! A telep nyugalma érdekében ez nem is lenne célszerû! A töltésrõl elénk táruló tájkép azonban kárpótol mindenért.

A Himesdi-kanyarban érdemes idõzni, hisz innen szemügyre vehetjük a Tereh-zug nagy kaszálóit, legelõit. A folyóparti tocsogókban ezrével tanyáznak a vonuló madarak. (A „tereh" szójelentésének magyarázatát lásd a 7/5. sz. túránál!)

    Ez a hely, az egykori Himesdrõl (Himesdegyházáról) kapta a nevét, amely még a török idõkben is jelentõs település volt. Templomának alapja feltehetõen a gátépítés során pusztult el. Õsi voltára utal, hogy a középkori cseréptörmelékeken túlmenõen nagy tömegben kerültek elõ innen õskori edénydarabok is.

A túra fordulójához a Tereh-zugi-hídnál érünk el, amely a kiindulástól 7 km-re van. Közben jobbról elhagyjuk azt az 1936-ban telepített, zömmel erdei fenyõbõl álló erdõt, amely tájképileg is idegen szokatlan ezen a vidéken.

A Tereh-zug legelõin 1 km-es gyaloglás után kiérünk a csurgói szivattyútelephez és gátõrházhoz, egyben elérjük a töltést is, amelyen dél felé fordulva haladunk visszafelé. Utunkat a többször is töltésközelbe érkezõ folyó kíséri. A Gyûrû-zug után a Hortobágy-Berettyó elhagyja a Kacsatalp nevû gáthoz közel esõ területet, egy nagy belívû kanyart téve zugot alkot. Ez a lapályos, árvizek idején csaknem teljesen víz alá kerülõ nedves kaszáló a Bense-zug.

    Bense-zugnál érdemes letérni a töltésrõl, és egy kis vadvízi barangolásra indulni, hisz a bensei rész után következõ zugterület is nagy élményt ígér. Ez a folyó utolsó, legdélibb, tájképileg legszebb zuga. A fehér nyárak és fûzek között áttörõ folyó mentét tölgy- és kõriserdõk szegélyezik. Ez a terület háborítatlan nyugalmával kiválóan alkalmas tartósabb pihenésre (horgászás, táborozás) is.

A csudaballai szivattyútelepet, és késõbb a gátõrházat érintve utunk végcéljához, a ballai hídhoz. Innen már egyre szõkülõ hullámtér mentén, szép, erdõs töltésszakaszon juthatunk vissza.



Az alföldi erdõk jellegzetes szegélynövénye a kökény

Murai R.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 7/5 Túrkeve - ballai híd - Himesdi-kanyar - Tereh-zug - Bense-zug - ballai híd
Elõzõ túra : 7/3 Ecsegfalva - Mirhó - Bokros - Kiritói-erdõ- Ecsegfalva
Következõ fejezet: Sárréti túrautak
Elõzõ fejezet: Túrák a Kis-Sárréten és Dél-Biharban



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.