KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


TÚRÁK A HORTOBÁGY BERETTYÓ MELLÉKÉN

7/5    Túrkeve - ballai híd (Malom-zug) - Himesdi-kanyar - Tereh-zug - csurgói szivattyútelep - Bense-zug - ballai híd




Körtúra. Távolság: 16 km, végig földút (töltés).
Menetidõ: gyalog 4 óra, kerékpárral 1,5 óra.


A kisújszállási vasútállomásról az Erzsébet-ligeten átmenve érjük el a széles Rákóczi utat, amelyen 600 m megtétele után máris a város szépen gondozott, parkírozott fõterére érkezünk.

    Itt áll a városháza impozáns neobarokk épülete (elõtte Somogyi Árpád Móricz-szobra), amely elõtt elhaladva és K felé továbbmenve most már a 4. számú fõútvonalon érintjük a mûemlék református templomot és a Móricz Zsigmond Gimnáziumot. (A városnak 1717 óta van gimnáziuma, jelenlegi épülete, amelyben Móricz Zsigmond is érettségizett, 1896-ban épült. A gimnázium neves gyûjteménye a Jermy Gusztáv nevét viselõ természetrajzi szertár és múzeum, amelynek több értékes darabja Ecseg-pusztáról származik.)

A gimnázium melletti Pallagi Gyula térrõl kiinduló Vásár utcán D felé 1 km-t megtéve elhagyjuk a várost, és az utca folytatását jelentõ hajtóúton (közlekedési út) juthatunk el Gástyásra. Ez a jó minõségû földút, a Lógó-kert után balra fordul, majd 400 m után nyílegyenesen vezet DK irányban az egykori nagy kiterjedésû gástyási legelõre, illetve szivattyútelepig. (A legelõnek ma már csak egy része maradt meg.)

A Hortobágy-Berettyó töltésére a gástyási szivattyútelepnél érünk föl. Itt Ny-ra, vízfolyás szerint lefelé vesszük az irányt, a Tereh-zugi-hídig, a 7/3. sz. túránál leírtak szerint haladunk. Ha az ingatag, vas szerkezetû Tereh-zugi-hídon átkelünk, csapadékos idõszakban ne célozzuk meg egyenesen a csurgói gátõrtelepet (a zsombékos, szikes legelõ nehezen járható), hanem K-re tartva, a tölgyfasor mentén húzódó dûlõúton jutunk fel a bal oldali védtöltésre.

Az eredeti túrát a védtöltésen jobbra, DNy irányba folytatjuk a jól látható csurgói gátõrtelep felé. A 7/4-es leírás szerint a ballai hídhoz jutunk.

Túraváltozat a Tereh-zugi-híd és a ballai híd között. Ha nem kelünk át a Tereh-zugi-hídon, hanem a töltésen továbbra is lefelé haladunk, akkor a 7/4-es túra kezdeti szakaszának leírását ellenirányban követve, a Gyûrû-zugot érintve érkezünk a ballai hídhoz.

Még mielõtt elérnénk a Ballai-hídat, érdemes megállni a ballai Tere-halomnál is.

    Balla (ma Csudaballa) határában, a Túr folyó mellett áll a Tere-halom, amelynek neve elsõ elemében a „terem" szó rejlik, bizonyára fejedelmi udvarház jelentésben. Ezt az okfejtést Gyõrffy György az Árpád-kori Magyarország Történelmi Földrajzában olvashatjuk. E halomhoz fûzõdik a túrkeveiek egyik legérdekesebb hiedelme Attila sírjával kapcsolatban. Vadász Pál is itt sejtette a hun király udvarházát az említett helyi hagyomány alapján.

A ballai hídtól a 15 km-re levõ mezõtúri hídig tetszõlegesen haladhatun le a bal vagy a jobb oldali töltésen. A Hortobágy-Berettyó hullámterének jellege innen megváltozik. Míg a borzi szivattyúteleptõl Csudaballáig a Berettyó folyó õsi, szeszélyesen kanyargó medrét követi az árvízvédelmi töltés, a ballai hídtól a torkolatig a folyó csatornajelleget ölt.

A hullámtéren a növényzet továbbra is változatos, a túrkeddi hídig ritka, ligetes erdõ kísér égerrel, fûzzel, nyárral, a hídtól lefelé idõnként az erdõ megszûnik, akácossá válik. A 16-17. töltéskilométertõl a Szanda-zugi gátõrházig helyenként kiszélesedõ hullámtért jegenyefasor szegélyezi, a vízivilága gazdagabbá válik. A Pásztó-zugtól a kiszélesedõ medert követõ hullámteret olajfûzesek tarkítják, helyenként botolófûzek váltják. Mezõtúr határában a víz a töltéstõl töltésig ér.

A töltésen haladva nagy távlatokat látunk be. A jobb oldalon Gyûrû-zugtól a túrkeddi hídig Túrkeve látványa kísér. Szanda-zug- Pásztózugtól Mezõtúr jellegzetes, a folyópart látványára komponált városképe tûnik fel. A mentett területen több nagy, ipari üzem méretû mezõgazdasági központ árulkodik az intenzív gazdálkodásról. Többször tûnik szemünkbe, különösen a bal oldalon a Berettyó elhagyott, ma belvízcsatornaként mûködõ medre. Bármelyik oldalon haladunk, a 16. tkm-nél találkozunk NK-I. fõcsatorna vízleadó mûtárgyával.

    A Tisza Kiskõrénél létesített vízlépcsõje teszi lehetõvé a Nagykunsági-fõcsatorna segítségével a vízhiányos Körös-völgy nyári vízutánpótlását. Ennek a rendszemek a „végpontja" a másodpercenként maximálisan 25 m3 víz átbocsátására alkalmas vízleadó mûtárgy. A Berettyón és a Hortobágy-Berettyón érkezõ Tisza-vizet a Körös "saját" vizével együtt a békésszentandrási duzzasztómû tartja szinten.

A jobb oldalon a 8,5 tkm-tõl, a bal oldalon a vasúti hídtól a töltés Mezõtúr város lakott területe mellett halad.

    Mezõtúr egyik legrégibb településünk, már a honfoglaláskor azonnal megtelepedtek itt õseink. A XI. században a váci püspökséghez tartozott. A legújabb idõkig használt Anjou- liliomos címerét I. Lajos adományozta, ugyanõ tette jogilag függetlenné az országos hatóságoktól s emelte mezõvárosi rangra (1376). Mátyás király e kiváltságokat tovább erõsítette.
    Gazdasági élete a XVI. századig dinamikusan fejlõdött (fontos kereskedelmi útvonal, templomos hely, vásártartási jog stb. tényezõk miatt). Szultáni (khász) birtok lévén a török idõkben sem szenvedett sokat. Ez idõben terjedt a reformáció, lakosságának túlnyomó többsége mindvégig református volt ezután.
    A XVIII. század elejétõl a város a kormányzattal szemben mindig ellenzéki magatartást tanúsított (Rákóczi híve, Péró-lázadásnak aktív résztvevõje, I848-ban erõs tújelentkezés volt a sorozásnál, késõbb lassanként Földesurától is elszerezték földje javarészét). Az 1850-es évektõl a város Ny-i részén fekvõ szõlõskerteket lassan benépesítették a nincstelenek. Ide települtek a fazekasok is, akik közül id. Badár Balázs európai hímevet szerzett az iparágnak. Ez idõ tájt széles körû fejlõdés tapasztalható (postaszolgálat, Körös-Berettyó-szabályozás, vasútvonal megépítése, elsõ közúti híd építése). Késõbb az ütem lelassul, a XX. század elejének zûrzavaros gazdasági, politikai és katonai eseményei fékezõ hatásúak voltak. Csak 1936-tól, a békésszentandrási duzzasztó építésének kezdetével enyhültek valamelyest a nincstelenek munkanélküliségének gondjai.
    A II. világháború vége felé súlyos bombázásoktól szenvedett nagy károkat a város, ezen túlmenõen a visszavonuló németek a közúti hidat is felrobbantották.

Utunkat a közúti hídnál kezdve indulunk a város központja felé. A híd után 30 m-re, jobbról már el is értük a tanácsháza egytornyos, eklektikus stílusú hatalmas épületkomplexumának D-i oldalát, amelyben a rendõrkapitányság található. Vele szemben a postahivatal van. Elhagyva a rendõrség kapuját, pár lépés után a sarkon jobbra fordulva máris a tágas fõtér (egykori piactér, ma Kossuth tér) tárul elénk. A vároháza impozáns homlokzati oldalán 300 m-t megtéve a tûzoltógarázsoknál derékszögben balra fordulva a fõtér É-i oldalát határoló modern üzletsorok elõtt vezet utunk. 200 m-t megtéve érjük el a Kossuth utca sarkát, itt jobbra térve haladunk 400 m-t. Közben a fegyveres erõk klubja elõtt elhaladva érjük el a városi kórház patinás épületét (elõdjét 1854-1851-ben alapították).

A kórház sarkánál az úttesten átkelve bal kéz felé egy kis utcán 150 m után érjük el az egykori izraelita iskolát, s közvetlenül utána a volt izraelita templomot. Az elõbbi ma a „túri Fazekasmúzeum" otthona, az utóbbi pedig kiállítási csarnok.

    Vele szemben, a kis tér közepén állt a város legjelentõsebb artézi kútja, csaknem negyed városrészt látva el ivóvízzel (voltak, akiknek megélhetése még az 1950-es évek elején is az innen kocsival az egyes házakhoz történõ vízhordás volt). A kutat az 1950-es évek derekán megszüntették,1974 óta kis emlékmû áll a helyén, amely a mezõtúri fazekasok emlékét õrzi (helyi motívumú bronzkorsó és egy edény).

Innen visszatérve a Kossuth útra, visszaindulunk a fõtér felé, de most a kórházzal szemközti oldalon. Elhaladunk az 1889-ben épített fiúgimnázium egyszerûségében is ízléses, duplafeljárós bejárata elõtt.

    Létrejöttének elsõ nyomai a XV-XVI. század fordulója táján jelennek meg bizonyíthatóan. Ez idõben a tanítás a plébánián folyt még, s magas színvonalára bizonyíték, hogy 1540-ig hat tanuló ment innen külföldi egyetemekre. (A legelsõ 1507-ben, mely azt jelenti, hogy az oktatás kezdete ennél korábbi idõre tehetõ.) A reformáció nagy gondot fordított az oktatás további fejlesztésére, ennek jele a külön iskola alapítása volt. Ez a debreceni kollégium partikulájaként mûködött, ami azt jelenti, hogy az iskolai oktatást a debreceni kollégiumból meghívott, évenként változó rektorok, az alsóbb osztályok tanítását az iskolában bent lakó nagyobb diákok látták el. Ez az oktatási rendszer Mezõtúron 1843-ig állt fenn, ettõl kezdve az iskola professzorai vezették az iskolát. Ma a Dózsa György Gépészeti Szakközépiskola Mezõgazdasági Gépszerelõ szakának ad helyet az épület.

Rövidesen ismét a fõtérre érünk. Most a Ny-i oldalon kerüljük meg, s mindjárt a sarkon az egykori elemi iskola egyemeletes épülete fogad. 50 m megtétele után tágas, szép park közepén van a mai formájában 1843-1845 között átépített református templom. A jelzett években magasították és alakították galériássá a tornyot, és képezték ki a négyoszlopos klasszicista elõterét. A templommal szemben, a tér oldalán van az autóbusz-állomás. Újabb 50 m-t megtéve a tér ezen oldalát záró, utolsó épülethez érünk, amelyben presszó és étterem található. Ez utunk végállomása is.

A fõteret így körbejárva láthatjuk a gondozott, parkosított díszét a városnak, a sétányok mentén levõ padokon is megpihenhetünk túránk végén.

Az utunkat tovább folytatjuk az 5. sz. túrakörzetben leírtak szerint, vagy vonatra szállhatunk Békéscsaba, Szolnok, Szarvas, Orosháza irányába.

A volt Vöröshadsereg útján haladva, a 8. számú házban alkot Badár Erzsébet, a közeli V-ik utcában pedig szüleinek híres fazekasmûhelye látható.

Az Újvároson keresztül a szarvasi komphoz érünk, átkelünk a Hármas-Körösön, és a 4. sz. túrakörzet útjaival ismerkedhetünk!



Pusztai táj vadrózsával

Székelyhídi A.



A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra
Elõzõ túra : 7/4
Túrkeve - ballai híd - Himesdi-kanyar - Tereh-zug - Bense-zug - ballai híd
Következõ fejezet: Sárréti túrautak
Elõzõ fejezet: Túrák a Kis-Sárréten és Dél-Biharban



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.