KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


SÁRRÉTI TÚRAUTAK

8/2    Szeghalom - Füzesgyarmat - Biharnagybajom - Sárrétudvari - Szerep - Püspökladány




Távolság:60 km.
Menetidõ: kerékpárral 6 óra.


Szeghalom városközpontból a füzesgyarmati út északnak tart, és jól megmûvelt, zsíros, fekete földek közt vezet a mintegy 12 km-re levõ Füzesgyarmat nagyközségbe.

Közvetlenül a község elõtt keresztezzük a Püspökladány-Szeghalom vasútvonalat, jobbra olajkutató fúrótornyot, majd pedig a község szélén nemcsak a község, hanem messze környék életében is jelentõs malmot és téglagyárat találunk. Miután újból átmegyünk a vasútvonalon a község voltaképpeni belterületére érünk. A széles, mindkét oldalán állathajtásra is alkalmas út (Kossuth utca) bal oldalán öreg magtárat, a községi sporttelepet, a híres, téliesített termálfürdõt, illetõleg a községi kertészetet, a római katolikus temetõt egyszerû, fatornyos temetõkápolnával, aztán a szociális otthont és mindezeket szép rendben tartó községi költségvetési üzem telephelyét, központját találjuk.

A Kossuth utca a fõtérre (Szabadság tér) vezet, ami mindenképpen központja a településnek, voltaképpen fontos útkeresztezõdés (piactér, kisvárosi üzletnegyed, igazgatási, és kulturális központ) értékes épületekkel.

    Elõször a szép, rendezett körülmények között mûködõ étterem-borozó épületét vesszük észre. A volt TSZ székházzal majdnem szemben áll a korábbi virágzó mezõvárosi fejlõdésre és fejlettségre is utaló nagyszerû városháza. Homlokzati oromfalán festett domború míves városcímert találunk, jellegzetes sárréti tájjal, gólyával, jelezve, hogy Füzesgyarmat a Sárrét egyikjeles helysége, mondhatni központja. A városháza szomszédságában levõ téren találjuk a központi helyre, kis magaslatra épített hatalmas református templomot. Középkori templomát a reformátusok 1733-ban renoválták,1750-ben és 1777-ben átalakították,1782-ben elbontották régi templom kerek szentélyét. Közben 1759-ben fatorony épült „hosszú sugárral", amibe 1785-ben csengettyûs órát helyeztek.
    Az új templomot 1798-1803 között Fischer Ágoston kecskeméti kõmûvesmester építette. Templomtestbe simuló tornyával elegáns homlokzatot komponált. A boltozati kupolasor, a karzattámasztó ívek és a boltozati pillérek közé simuló kis karzatok ívei finom harmonikus belsõ teret alkotnak.
    A Simonyi u.1. sz. védett népi lakóházhoz kovácsmûhely kapcsolódik. A másik védett népi épület a Jókai u. 5. sz. ház, amely kétnyílásos lécráccsal elzárt elõtornácos utcai homlokzatú.

Füzesgyarmatról Bihamagybajomba tartva zsíros, fekete szántók között megyünk. Érezhetõen lejt a különben is alacsony, mély talaj Bajom felé.

A 19-20. km közt átlépjük a (táblával jelzett) megyehatárt. Az út jobb oldalán széles, mély árok húzódik, némi vízzel, de annál több náddal. Ez a nagyszerû maradványnádas is jelzi, hogy a Sárréten járunk. Bajom alá a 13. km-nél érünk. Bajom még ma is mint sziget jelenik meg elõttünk. Az út, áthaladva a községen, a Sárrétudvariból jövõ és Nagyrábéra tartó útba torkollik (Kossuth utca).

    Ennél a keresztezõdésnél alakult ki Bajom központja: étterem presszó a sarkon, háta mögött a Bihar Áruházzal és a mûvelõdési házzal. Az étterem-presszóval szemben találjuk a falatozót, jobbra pedig a mozit, illetve továbbra a községházát. A Rábé felé tartó útrészen, a községházától távolabb és vele szemben áll a toronysisak nélküli református templom. Középkori eredet- épület XVII. századi átépítéséhez sok monda csatlakozik. Bajom sajátos fejlõdésû mezõváros, a XVI-XVII. században nagy szerepet játszott vára. Birtokosai közt sok kisnemes is volt, a lakosság az egyik legsajátságosabb sárréti kultúrát, életmódot fejlesztette itt ki és élte. Nem véletlen, hogy innen származik, hogy itt élt és dolgozott a Sárrét tudósa, az etnográfus Szûcs Sándor (1903-1982). Õsrégi házát, hagyományos kisnemesi portáját ne mulasszuk el megnézni (Petõfi u. 4.). A házban 1983-ban nyílt meg a Szûcs Sándor-emlékkiállítás, illetve bemutató a Sárrét hagyományos életébõl. Bajom is egyike a legfontosabb sárréti helységeknek. Érdemes alaposan szétnézni benne.

A Bajom és Udvari közti távolság nem nagy. Az út mindkét oldalán legelõk, távolabb szántók, illetve kukoricaföldek terülnek el. Alighogy kiérünk a községbõl, az út jobb oldalán egy elhagyott olajkutat találunk, amibõl meleg víz folyik. A kis medence oldalán olvasható a tilalom: "ltt fürdeni tilos!" Udvari alatt, balról, a vásártér fogad bennünket, majd egy széles, mindkét oldalán nagyszerû házakkal, gondozott telkekkel, szép virágos elõkertekkel bíró utcakép tárul elénk. Különösen figyelemre méltók a tornácok, a faragott kiskapuk.

    Udvari utcás település. Ennek az út-utcának a közepe táján alakult ki a település központja azáltal, hogy az út kissé kiszélesedett (községháza, iskola, autóbusz-állomás, gyógyszertár, mozi, távolabb szép kertben a jó arányú református templom). Udvari különösen híres volt lótartásáról. Ma is több szép példányt láthatunk belõlük. A Bocskai Mgtsz-nek is számottevõ állattartása van.

Túlhaladva a református templomon, jobbról a bárándi elágazást találjuk. Délre pedig Szerepre visz az út. Mi Szerepre tartunk, és visszajõve folytatjuk majd utunkat Püspökladányba.

    Szerep volt a világ vége. Kissé ma is az. Ahogy közeledünk felé, mindjobban elénk tûnik, hogy valóságos szigettelepülés. Rendkívül széles és mély árok, vízállás (ma csak a helye, természetesen) vette körül, csak egy keskeny gáton (út) lehetett megközelíteni, illetve csónakon. A kis falu szorosan települt össze, a templom köré. A porták ma is kicsik, szûkek. Nem csoda, hogy a községben mûködõ egyetlen ipari üzem a kosárfonó háziipari szövetkezet.

Szerepet körülkarikázva visszafordulunk, és félórás kényelmes kerékpározás után Sárrétudvariba érkezünk, ahol az elhagyott úton balra fordulva, Püspökladány felé vesszük az irányt.

A Sárrétudvariból Püspökladányba tartó úton szép fasor áll; legelõk, szikes, olykor kákás, nádas területek váltják egymást mindkét oldalon. Az út árkaiban majd mindenütt található nád, tavasszal gyékény is. Az utat több csatorna, vízfolyás, erecske keresztezi, legtöbbjében nincsen nyáron víz.

Mintegy nyolc km után az út beletorkollik a püspökladány-biharkeresztesi (nagyváradi) fõútba. Jól kiépített feljárón balra tartva lépünk a nemzetközi útra.

    Vigyázni kell, mert nagy forgalmú útról van szó, ráadásul olyanról, amelyen a magyar útviszonyokkal nem ismerõs, a magyar közlekedési szokásokban tájékozatlan külföldi utasok is közlekednek.

A Sárrétiudvariból jövõ turistának nem elõnyös oldaláról mutatja meg magát Püspökladány. Kopár, szikes, mocsaras környezet fogad. A kellemetlen benyomásokat azonban hamar felváltja a község belsejében, a rendezett körülményekbõl, a tisztaságból és az elõrehaladt urbanizációs viszonyokból fakadó jó érzés. Az úton a község magas házakban bõvelkedõ központjáig, a fõ útkeresztezõdésig hajtunk. Ott balra térünk, és a központi rendelõintézet épületei elõtt elhúzva, a messzirõl látszó református templom irányába megyünk. Néhány középület után, az út bal oldalán találjuk a Karacs Ferenc Múzeumot, utunk célját.

A Karacs Ferenc Múzeum a szeghalmi és a berettyóújfalui múzeumokkal együtt ugyancsak a Sárrét múzeumának vallja magát. Mint ahogy maga a község is a táj egyik központja. A múzeumban (nyitva hétfõ kivételével mindennap 10-16 óráig) Karacs Ferenc-emlékkiállítás, valamint a Sárrét történetével, a hagyományos sárréti népélettel foglalkozó állandó kiállítás látható. Püspökladány alkalmas arra, hogy itt éjszakázzunk és itt töltsünk legalább egy napot, hogy innen induljunk további sárréti túrákra (8/3).



A bihari puszták híres gyógynövénye az orvosi székfû

Fotó: Fehér M.




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 8/3 Püspökladány - Szerep - Sárrétudvari - Biharnagyb.- - Bakonszeg - Berettyóújfalu
Elõzõ túra : 8/1 Berettyóújfalu - Furta - Zsáka - (Vekerd) - Darvas - Csökmõ - Szeghalom
Következõ fejezet: Túrák Mezõhegyesen és környékén
Elõzõ fejezet: Túrák a Hortobágy-Berettyó mentén



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.