KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


SÁRRÉTI TÚRAUTAK

8/3    Püspökladány - Álomzug - Hosszúhát - Szerep - Sárrétudvari - Biharnagyb.- Nagyrábé - Bihartorda - Bakonszeg - Berettyóújfalu




Távolság: 48 km.
Menetidõ: kerékpárral 5 óra.


    Utunk során a Nagysárrét északi peremvidékét járjuk be, és a legnevezetesebb sárréti településeket keressük föl. Utunk síkvidéken folytatódik, az utakat egyre-másra keresztezik a különbözõ nagyságú (szélességû és mélységû) erek, vízfolyások, csatornák, kiszáradt medrek, az egykori vizesvilág emlékei, illetve felszámolói. A felkeresendõ táj fõfolyója a Berettyó. Ma magas gátfalak közé szorítva vékony erecskeként folyik, ám egykor szélesen elterülve, számtalan ágra bomolva lassan folyt dél, végsõ soron a Körösök felé. Az ármentesítés, a Sárrét felszámolásának leglényegesebb mozzanata éppen a Berettyó megrendszabályozása volt. Bakonszegtõl, ahol korábban elveszett a folyó a síkságon, Szeghalomig medret ástak neki. Ebben az egyenes, mély, eléggé lejtõs, ásott mederben a rendszeresen jövõ áradások is gyorsan "lementek". Az õstájból mára nagyon kevés maradt. Utunkat mindkét oldalon szántók és legelõk szegélyezik, néhol, újonnan telepített útvédõ erdõsávok teszik változatossá a vidéket. Némelyik különösen mély és állandóan vízzel teli csatornában, érben az egykori gazdag vízinövényzet némi maradványa, emléke megtalálható: nád, gyékény, káka. A falvak õsi megülésû magyar települések, utcásak, központjukban egy-egy sugártornyú, leginkább a XVIII. század második felébõl származó református templommal. Minden településen mindmáig sok értékes népi építmény - lakóház, istálló, góré, ólak, színek, vermek, kis- és nagykapuk, kútépítmények stb. - találhatók.


Indulás Püspökladányból, a Karacs Ferenc Múzeumtól (Püspökladány közúti és vasúti csomópont, városias település téliesített termálfürdõvel, kempinggel, nagyszerû boltokkal, üzletekkel, éttermek, falatozók, mozi, sok képzõmûvészeti és egyéb kiállítást bemutató mûvelõdési házzal, gimnázium, könyvtár, több mûemlékjellegû épület). A Karacs Ferenc Múzeum a Sárrét egyik közgyûjteménye, állandó kiállítása a Sárrét történetét, településtörténetét mutatja be. Különbözõ idõszaki kiállításain is a település és a táj történetével, kulturális életével foglalkozó anyagokat tár a látogatók elé.

A múzeummal majdnem szemben álló mûemlék református templom megtekintésével balra fordulunk D felé, a Hosszúhátra vivõ útra. A községbõl kijutva legelõn találjuk magunkat, majd Álom-zugra érkezünk (5 km). Átkarikázva az Alsófutaki-csatornán az ürmösháti vasúti megállónál átmegyünk a síneken, és néhány km után Hosszúhátra érkezünk (jellegzetes pusztai település, tanyaközpontból fejlõdött apró faluvá). Az egyetlen rövid utcácskát meg is járhatjuk. Visszajõve a település szélén balra hajtva Szerepre megyünk (3,5 km).

Szerep, az egykori szigettelepülés, a „világ vége" ma is láthatóan szigeten áll. Egyetlen utcáján (közepén XVIII. sz-i. református templom, vele szemben kosárkötõ szövetkezet, szép virágos-kertes udvarok, házak) végigmenve, ÉK felé Sárrétudvariba megyünk (4 km). Közvetlenül a falu alatt mély árokban folyik a Körtvélyessi-csatorna.

Sárrétudvariba beérve jobbra fordulunk a község fõutcájára (jobbról szép kertben református templom, elsõ világháborús hõsi emlékmûvel, majd iskola, mozi, községháza, áruház). A fõutcán élénk forgalom van, sok a kerékpár és gyakori a lovas szekér is. Ez utóbbi a messze vidéken híres lótartásra, lótenyésztésre is utal.

Sárrétudvariból a fõutcán (Kossuth Lajos utca) dél felé megyünk ki. Mindkét oldalon szép házak sorakoznak, az út végén jobb oldalon találjuk a vásárteret. Biharnagybajomba DK felé megyünk (6 km). Bajom elõtt a jobb oldalon egy hõforrást találunk, mely egykori olajfúrás maradványa. A faluba, bal oldalon, jól elõnyúló új házsor közt megyünk be. Jobb oldalon találjuk a vasútállomást, illetõleg a vasútállomáshoz való leágazást. Behajtva a házak közé hamarosan a Petõfi utcához érünk (jobb oldalon). A Petõfi u. 4. számú ház Szûcs Sándor etnográfus-író szülõ és lakóháza (népi mûemlék, jellegzetes kisnemesi porta, dombormûves emléktábla a falon). A fõutcán továbbhaladva hamarosan a központba érünk (jobbra útelágazás Füzesgyarmat Szeghalomra, elõbb a falatozó, vele szemben étterem, presszó, a háta mögött áruház, mûvelõdési központ, sportpálya).

    Az útkeresztezõdésen áthaladva találjuk a községházát. Homlokzatán szép színes helységcímerrel. Mind a községháza, mind környezete (középületek, üzletek, emlékmûvek, forgalom stb.) az egykori mezõvárosi státusra utal, és azt mutatja, hogy Bajom ma is a Sárrét egyik legjelentõsebb települése, központja. Bal oldalon találjuk a mûemlék református templomot a II. világháborúban lelõtt toronysisakja helyett bástyás kiképzésû „csonka" toronnyal.

Biharnagybajomból K-felé 6,5 km után érünk Nagyrábéba. Az úton baloldalt egy madarakban gazdag (pl. igen sok fácán is él benne) útvédõ erdõsávot találunk. Nagyrábé területén az út Dózsa György útként folytatódik, (jobb oldalon elágazást találunk Perjés-puszta felé), az út tengelyében pedig feltûnik a félkör alakú végzõdésû református templom (XVIII. sz.). A templom tornya nyolcszögletes, fiatornyos. Közvetlen mellette élesen jobbra kanyarodik az út, ami innen Kossuth utca névre hallgat. Ez a település fõutcája (jobbról tanácsháza, az út vége felé az Esero-kastély - ma tsz- központ -, balról eszpresszó, Sárréti vendéglõ, mûvelõdési ház, majd a modern Nádas étterem, még távolabb bisztró). Nagyrábéról a közeli Bihartordára megyünk.

    Közvetlenül a falu alatt, jobb oldalon református temetõ, szép, csónak alakú fejfákkal. A temetõ szélén szépen rendbe tett, gondozott zsidótemetõ (a Jókai u. 63. sz. házzal szemben). A temetõben mártíremlékmû és dr. Blau Márton orvos, a Petõfi partizáncsoport hõse sírja, emlékmûve (dr. Blau Márton itt született). Folytatva utunkat a falu belsejébe, hamarosan útelágazáshoz érünk (jobbra Berettyóújfalu). A Jókai út folytatásában balról gondosan ápolt kertben találjuk az ún. kis kastély-t, az egykori, Szûcs Sándor vezette Bihari Népfõiskola épületét.

Továbbhaladva, az út vége felé, bal oldalon letérünk a Dancsházára menõ útra. Dancsházára legelõk és szántók közt vezet az út. A faluba érve az út neve Kossuth utca lesz. Mindjárt az elején találjuk a XVIII. századból származó református templomot.

    Festett, kazettás mennyezetû templom volt, ma a berendezés szürkére van festve. A mennyezet közepén felirat emlékezik az 1883-ban történt felújításra, javításra. A templom érdekes mûtárgya Elek Károly talpig zárt, ún. szekrényes úrasztala.

A kis falun végigkerékpározva visszafordulunk, és azon az úton, amelyiken jöttünk, Visszamegyünk Bihatordára. Bihartordáról az utat a Berettyóújfaluba vezetõ útelágazáson folytatjuk.

Bakonszegbe megyünk; utunk szántók közt vezet, és több eret, csatornát keresztez (Köles-éri-csatorna, Pál-foki-csatorna és közvetlenül Bakonszeg alatt a Keleti-fõcsatornát, illetve a Kék-Kállót). Bakonszeg hosszan elnyúló, egyutcás település, a fõutca párhuzamosan fut a Berettyóval.

    Bakonszeg jellegzetes kisnemesi település, legnevesebb családja a Sárrét és a bihari részek életében régtõl fogva oly jelentõs szerepet vitt Nadányi család volt (a falu vége felé, jobb oldalon két Nadányi kúria is található). A falu központjában szép református templom látható. A faluban jó hírû húsüzem mûködik.
    Igazi nevezetessége azonban nem ez, hanem a falu legvégén (az út jobb oldalán) található Bessenyei-ház. A település ezen része eredetileg Pusztakovácsi vagy Kovácsi- puszta volt. A visszavonult Bessenyei György író és filozófus itt, ebben a "pusztaházban" húzta meg magát, és élte le életét. Az épületben ma emlékkiállítás van (bármikor megnézhetõ, kulcsok a házzal szemben lakó gondnoktól kérhetõk). A ház elõtt a Berettyóra lefutó kert található, a kerten kívül, a gát és a szélsõ porták közt elterülõ, egykor a Bessenyei-portához tartozó libalegelõn áll Bessenyei György elkerített sírja, márvány síremléke.

Bakonszeg, a Bessenyei-kert mindenképpen alkalmas arra, hogy hosszabb pihenõt tegyünk. Bakonszegbõl egyenesen Berettyószentmártonba, illetve Berettyóújfaluba megyünk. A 7 km-nyi távolságot szép, fákkal szegélyezett úton tesszük meg. Az út párhuzamosan fut a Berettyóval. Itt, ezen a részen a Berettyó még a régi, természetes medrében folyik.

Berettyószentmárton ma már szerves része Berettyóújfalunak. A középkorban vásáros hely, mezõváros volt. Réve, majd hídja miatt mindig fontos közlekedési szerepet játszott. Rajta keresztülmenve áthaladunk a hídon, majd a vasútvonalon (kézi vezérlésû, õrhelyes sorompó) mindjárt Berettyóújfalu „központjába" (vasútállomás, malom, tejporgyár stb.) érünk. Az úton továbbhaladva hamarosan úti célunkhoz érünk, a Bihari Múzeumhoz (Kossuth Lajos u. 36.).



A murokvirágon szalagos méhészbogár, fölötte boglárkalepke

Muray R.




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra
Elõzõ túra : 8/2
Szeghalom - Füzesgyarmat - Biharnagybajom - Sárrétudvari - Szerep - Püspökladány
Következõ fejezet: Túrák Mezõhegyesen és környékén
Elõzõ fejezet: Túrák a Hortobágy-Berettyó mentén



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.