KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


MEZÕHEGYES ÉS KÖRNYÉKE

Mezõhegyes építészeti emlékei



Bugár-Mészáros Károly


„... mely intézet Európában kétségkívül minden
rokonnemûeket nagyszerûségével felülhaladt..."


Mezõhegyes bemutatása csak az építészeti emlékek ismertetésével lehet teljes.



A „KEZDET"

Az állatok részére eleinte az ámyéktalan síkságon, a Maroson úsztatott fából fedett állásokat építettek, amely az esõtõl, hótól és a tûzõ naptól védte az állományt. Ilyen állás készült még Dombegyház határában, amelyrõl könyvünk másutt megemlékezik. A külterületen a csikósok (1785-ben 52 fõ) az erõs szél ellen földbe süllyesztett, hosszdongaboltozatú, kéthelyiséges, végén nagy külsõ kemencével ellátott épületekben húzódtak meg. Ilyen három található még a gazdaságban, egy a 48-as majorban Külsõ-Peregen és kettõ a 18-as majorban Ómezõhegyesen. Ezeket az épületeket késõbb közétkeztetésre használhatták, mivel nyáron sem volt túl meleg, mélysége és a külsõ kemence miatt. A külsõ kemence mediterrán itáliai, illetve dél-francia építési szokás, tehát Le Fevre személyében kereshetjük tervezõjét.

Egy év alatt Ómezõhegyesen, a gazdaság elsõ központjában megépült a két ókaszárnya, majd az úgynevezett új kaszárnya a 219 közlegény és 18 altiszt részére. Ezek kb.100 m hosszú házak voltak, és nagy téglafallal kerített udvar csatlakozott hozzájuk. A parancsnok és a 10 fõs tisztikar külön több, amolyan parasztházszerû épületben kapott helyet. Egyikben II. József császár is meg szállt. Ez a ház ma már nem áll.

Az iparosok az üzemeik területén kaptak szállást. Ekkor épült fel az új kaszárnya mellett az építészeti telep, ahol az építési elõkészítõ munkák folytak. Asztalosok, ácsok, kovácsok mellett, szíjgyártók, bognárok, vargák, szabók is helyet kaptak. Ez amolyan ipari központ volt. Természetesen itt volt az építõanyagok telephelye is. Ez az épületegyüttes ma is áll a Kossuth utca 12. sz. mellett, ma is lényegében úgy mûködik, mint 200 évvel ezelõtt, legnevezetesebb tevékenysége a kocsigyártás.

Az építészeti telep mellett kapott helyet 1786-ban az úgynevezett Pekeráj (Kossuth utca 43-45. sz.), ez volt az intézet éléstára. A Pekerájhoz egy kerek ló hajtotta szárazmalom csatlakozott, ehhez épült a lisztraktár utána nagy fedett térben három óriási kemencében sütötték a kenyeret. Itt lakott az élelmezési tiszt és a sütöde személyzete is. Egy malom nem volt elegendõ, ezért épült egy két járókerekes iker szárazmalom is (Kossuth utca 39. sz.) a fõmolnár lakóházával együtt. Ennek a malomnak az eredeti rajza is megmaradt. A malmokat késõbb a gõzmalom megépültével (1884) kovácsmûhelyként használták tovább, ma szintén mûhely. Rekonstrukciós helyreállításukat tervezik. Az elsõ gyors építési korszakban készült el a Csikós csárda (Kozma Ferenc utca 6. sz.), melynek hatalmas pincéjében bort tároltak. Ez volt a kikapcsolódás és a vendégfogadás színhelye. Az épületet az 1800-as évek elején bõvítették, ekkor épült ívsoros tornáca.

Az állategészségügyrõl közvetlenül Bécs gondoskodott, és állatkórházat is építettek.

A fenti épületek stílusjegyek nélkül, a barokk építészet szerkesztési, tengely- és tömegalakítási rendszerével készültek, folthatásuk és súlyosságuk adja építészeti karakterüket.



JUNG JÓZSEF MUNKÁSSÁGA

II. József Katalin cárnõvel szövetségben balsikeresen háborúzott a törökkel, emiatt az építkezések szüneteltek, és 1789-ben indultak meg újra.

Az új építkezéseket már a „Neu Gabäude"-nak nevezett északi részeken folytatták, ahol a reprezentatív központot alakították ki, amit Jung József tervei szerint késõ copf stílusban kezdtek építeni. Az épületegyüttest T alakban négy udvarra szervezték. Középen elkészült a parancsnoki épület (Kozma Ferenc utca 30. sz.) kazettás, sávos fõhomlokzatával és kosáríves tornácos udvari homlokzatával. Ettõl északra és délre épült egy-egy reprezentatív kaszárnya (Kozma Ferenc utca 28. és 32. sz. ), 70 m hosszú emeletes kosárívsoros tornácú udvari homlokzatával. Az északiból készül a Nóniusz vendégfogadó, amelynek boltozott, földszinti szobái régi bútorokkal rendezõdnek be.

Jung József mûve még az úgynevezett Hangai fogadó (Kozma Ferenc utca 34. sz.), amely emeletes késõ copfépület, földszintje boltozott. Lépcsõháza kedves, pilléres, boltozott tér barokk fabáb korláttal. Az épület alatt óriási egyterû hosszdongás pince van, amely a vendégek borozását szolgálta valaha. Homlokzati osztása, az ablakok alatti és feletti kiugró vakolatkazetták Jung József l784-ben készült pesti nemzeti iskola tervének pontos mása.



HILD JÁNOS MUNKÁSSÁGA

Az idõsödõ Jung József helyét az 1790-es évek második felében a helytartótanács utasítására Hild János (1766-1811) pesti építész veszi át. Hild János jó kapcsolatban volt a ménesparancsnokkal. Õ tervezte 1797-ben Csekonics József pesti, Kecskeméti utca 10. sz. alatti egyemeletes palotáját. 1799-ben pedig Csekonics saját vagyonával vállalt kezességet a Hild János által tervezett pesti színház építési vállalkozásához.

Hild János elõször istállókat tervezett. 1800 körül kezdenek épülni azok az istállótípusok, amelyek követve a korábbi fedett-nyitott színek funkcióját, fa helyett téglából készültek. Hild elegáns módon félkörívsorral összekötött pillérsorra állította az istállók takarmányos padlást rejtõ tetejét. Ezek a kb. 150 m hosszú istállók 100 ló részére biztosítottak védelmet. Télen deszkából mobilfalakat helyeztek az ívekbe, késõbb véglegesen befalazták azokat. Így jött. létre Mezõhegyes jellegzetes, markáns ívsoros, római vízvezetékre emlékeztetõ empire architektúrája. A máig megmaradt ívsoros homlokzatú istállók a 13-,17-,18-, 20-, 22-, 39- és 48-as majorokban találhatók. A 17-es majorból barokk hármas sugárút indul a reprezentatív központhoz. Itt is Hild János városrendezõi vénájára ismerünk. A 18-as majorban három istálló U alakot képez. Ez lehetett az elsõ ménesudvar, késõbb a tehenészet központja lett.

A 20-i ménes, a 22-es major és különösen a 48-as rendelkezik megkapó tájképi környezettel. A 48-as majorban a kazal formája, a futópálya és a csikósok régi életmódja érdemel még kiemelkedõ figyelmet. A korábban említett föld alatti kemencés ház itt áll.

A 39-es majorban, Árokos pusztán az istállón kívül állnak még a cselédházak is. 1830 körül épült zabsiló, valamint a szívre emlékeztetõ hídsor gazdagítja a látványt. Hild János az 1800-as évek elején az istállók motívumával építi meg a kb. 100 m hosszú, ívsoros homlokzatú, négyszintes központi magtárat, de tûzvédelmi okokból távol minden mástól. Ezzel megépült az ország talán legszebb magtára.

A központi magtártól kb. 500 m-re épült az úgynevezett „öregcsûr" (Kossuth utca 10. sz.), az ország legnagyobb cséplõháza. Belsõ empire ívei alapján Hild János mûvének tartjuk azt is. 1807 körül építi Hild a parancsnoki épülettel szemben a központi fedett lovardát (Kozma Ferenc utca 30. sz.), amelynek homlokzatai ívsorosan plasztikusak. Óratornyát és fedélszékét 1880 körül elbontották, és helyette fachwerkes oromzatot kapott. 20 méteres fesztávú nyitott fedélszéke a kor mérnöki csúcsteljesítménye volt. A lovarda órája negyedóránként üt, és fölötte a „szélló" mutatja a szélirányt. A lovarda belsejében üvegezett fûthetõ nézõtér állt az elõkelõk rendelkezésére. A két nyugati kapu fölött empire napsugármotívum van, mint ahogy az Hild János meg nem épült Nemzeti Múzeum tervének ablakai fölött is látható.

A napsugármotívum megjelent az 1807-ben épült Hild-féle igazgatósági épületen (Kozma Ferenc utca 12. sz.) is. Akkor volt külön a ménes a gazdaságtól. A ház oromzati párkányrajza egyedien különleges.

Az elõbbiekkel egy idõben épült a Hild-féle központi lóistálló, ahol az ívsoron már övpárkány is van. Az istálló belsejében vörös márvány etetõtálak vannak. A belsõ beosztás vasoszlopai és lóállásai az 1880-as átalakítás eredményei. A reprezentatív központ udvarrendszeréhez szépen formált késõ copf és empire kapuk épültek. Az északi és déli bejáratként 1-1 nagy és kõ diadalív épült empire stílusban. A részletek megegyeztek az elbontott lovardatorony és -oromzat részleteivel, ezért ezeket is Hild János mûvének tekintjük.

Hild János 1811-ben, 55 éves korában meghalt, de tervei alapján még 1820 körül is épültek istállók.

A reprezentatív központ anyagi hátterét a napóleoni háborúk hadtápszolgálatából eredõ jövedelem teremtette meg.


A Nóniusz vendégfogadó Mezõhegyesen

Fotó: Bugár-Mészáros K.



FATELEPÍTÉSEK

A központ udvarait 1819-ben indiai eredetû platánfákkal telepítették be. Az ország legszebb példánya a lovardától délre áll, teljesen szabályos koronájával, földet súroló ágaival. Szintén 1819-ben ültettek elõször platánt József nádor alcsúti parkjába.

A másik óriás fa a birtokon a Rajta-erdõben álló tölgy, a Száraz-ér partján. Az 1800-as évek elején erdészház is épült ott. Az erdõ szépségét a Száraz-ér eredeti kanyargós medrében élõ sárga sásvirágok gazdagítják.



REFORMKOR - ZABSILÓK ÉPÍTÉSE

A reformkor békeideje nem kívánt jelentõsebb építkezéseket Mezõhegyesen. Csak egy sajátos találmány terjedt el 1830-1842 között a majorokban. Ezek az úgynevezett zabsilótornyok. A manzardtetõs tornyokba felül öntötték be a zabot, majd A metszetlamellák között keveredve szellõzve érték el a lefejtõ zsákot. Minden zsák zab kivételekor átkeveredett az egész mennyiség. Ilyen torony 7 db maradt meg a gazdaság területén. Van, amely a mezõn áll (66-os major), van, amelyik erdõben van (55 és 79), egy majorban van (39), kettõ az üzem területén (18), egy pedig víztoronyként szolgál (23). Befogadóképességük 500-550 mázsa volt. Hasonló építmény még kettõ van az országban Monostorpályiban, de annak sisakja csürlõs. Békés megyében magtárral összekomponálva épült egy Dobozon, és négy a magtár sarkában Csabacsûdön. Mindkettõt Ybl Miklós tervezte.

A kápolna korábban a parancsnoki épületben volt, amely szûknek bizonyult, és 1844-ben új római katolikus templom építésébe kezdtek. Tervezõje Handl Ferdinánd építész, stílusa klasszicista. Elsõ plébánosa a szabadságharcban való részvételéért kivégzett Gonceczky János volt.

1847-ben épült az emeletes „ember kóroda" 83 ággyal, gyógyszertárral és orvosi lakással, egy évvel a gyulai megyei kórház után.



A KÜLTERÜLETEK KIÉPÍTÉSE

(Lásd még: a Gazdaságról szóló fejezetet.)

Mezõhegyesen a külterületeken három kerületközpontot alakítottak, ahol az intézõ és a cselédség lakott, s ahol hatalmas magtárak és csûrök kaptak helyet. 1850 körül a központi magtár mintájára két kerületi magtár épült ívsoros homlokzattal. Az egyik a 6-os majorban Fecskésen, a másik az 57-esben Peregen. A harmadik kerületi magtár 1866-ban a 21-es majorban, Belsõkamaráson épült, tervezõje A. Zellenka volt. A magtárat 21000 zsákra méretezték.



A KÖZPONT BÕVÜLÉSE

1864-ben bõvült a római katolikus plébániaépület (Kozma Ferenc utca 24. sz.), és ekkor kapta íves romantikus oromzatát. A romantikus építkezések kiemelkedõ és különleges emlékei az állatjárványkórház félnyeregtetõs elkülönítõ istállói (Kossuth utca 55-57. sz.), amelyek sajátos térfalat képeznek. Ilyen funkciójú épület nincs több az országban.

Az 1860-as években épült a fõépítész háza (Kossuth utca 12. sz.) romantikus oromzatával. Az építész a gazdaság második legrangosabb embere volt.



A KIEGYEZÉS UTÁNI KORSZAK

Építészetben a dualizmust az eklektika elõvárosi faverandás, fagerenda vázas svájci irányzata jellemzi. Ezek a stílusépületek szép együttest képeznek, és meghatározzák Mezõhegyes utcaképét.

1883-ban épült meg a vasútállomás úgynevezett felvételi épülete fatornáccal, arabeszkes díszítésû oromzatokkal. Ezután új emeletes faverandát kapott a parancsnoki épület is. A fedett lovarda új tetõt és fachwerkes oromzatot kapott. 1888-ban megépült a fagerenda vázas fejû víztorony és eklektikus vízmûépület, amely valóságos remekmû.

1885-ben épült fel a fagerenda vázas neoreneszánsz Hotel Centrál (Kozma Ferenc utca 22. sz.), amely az 1885-ös országos kiállítás pavilonjainak elemeibõl komponálódott. Az épület oromzatai, erkélyei, zárt erkélye, ablakkeretei fából vannak.

Három díszes belsõ terme is van. A termek kazettás famennyezettel, fali lambériával készültek. Három öntöttvas korinthoszi oszlop áll az épületben. Faragott díszítést kapott a lépcsõház fölötti elõtér. A bálteremben a zenekar részére faragott fakarzat készült, a zárt erkélyben színes ablak van. A szállodán kívül étterem, tiszti kaszinó és könyvtár volt az épületben. A hazai építészet egyetlen ilyen emléke maradt meg, ezért kiemelkedõ értékû. Ismét eredeti funkciójába állítják helyre az épületet.

1889-ben épült fel elõször a cukorgyár a hamarosan leégett és újjáépült lakóteleppel. 1890-ben a vasútállomásnál felépült a faverandás Vadász vendéglõ, amelyet 1982-ben állítottak helyre deformált állapotából. Íves ablakai, magas, fakonzol soros támasztékú fedélszéke, házikós kéményfeje komoly építészeti igényrõl vall.

A Hotel Centrált és a Vadász vendéglõt rózsalugas (1923) köti össze, amelyet 12 plusz 1 lámpatartó ív alakít. A lugas és a mellette levõ park üdülõhelyi hangulatot áraszt. A lugasban 1938-ban fából gazdagon tagolt bazár és fatornácos fodrászüzlet (ma virágpavilon) épült.

1912-ben a Hotel Centrállal szemben épült, stílusában ahhoz igazodva a nõtlen tiszti lak (Kozma Ferenc utca 11. sz.), a mai városháza.



EGYÉB ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK

A külterületen, az 57-es majorban figyelemre méltó még a komlószáritó, amely egy fa szellõztetõházból és egy téglából épült füstölõtoronyból áll. A komlót láncrendszer szállította a különbözõ erõsségû füstre, majd a szellõzõházba és vissza.

Több majorban maradtak fenn fa haranglábak, így a 6-os, 21-es, 28-as, 57-es és 73-as majorokban. Ezeket tûzjelzésre, ébresztésre, temetésre használták.

Érdemes felkeresni a 19-es majorban fekvõ temetõt is. Sajátos építészeti emlék az 1850 körül épült, romantikus, ellipszis alaprajzú, téglakupolás, fehér temetõkápolna. Több régi késõ barokk, klasszicista és szecessziós síremlék is található ott.


A mezõhegyesi gazdasád zabsilója a 66-os majorban 1830 körül épült

Fotó: Bugár-Mészáros K.




A MAI ÉPÍTÉSZET ÉS A MÛEMLÉKVÉDELEM

Az utóbbi öt évben jelentõs elõrelépés történt a mûemlékvédelem területén. Mintegy 60 m-emléki épületet számlálhatunk meg a kombinát területén. További 20 helyi védelmet kapott, ezzel az egész település képét kívánják megóvni. A most épülõ új házak mind helyi építészeti motívumokat dolgoznak fel. A nevelési központ (Tihanyi Judit) homlokzata az empire ívsort követi új eszközökkel, más épületek a fagerenda váztechnikáját elevenítik fel (Palánkai Tibor).

Mezõhegyes központját gazdagítják a parkok, a fajátszótér és favár, a régi lámpatestek és szobrok, mind az ott élõk és odalátogatók örömére szolgálnak.


A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következik : 9/1 Mezõhegyes - Zabostorony - Feneketlen-tó - Mezõhegyes
Elõzõ rész: 9/T Mezõhegyes természeti viszonyai és története
Következõ fejezet: Túrák a Békés-Csanádi löszháton
Elõzõ fejezet: Sárréti túrautak



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.