KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


MEZÕHEGYES ÉS KÖRNYÉKE

9/2      Mezõhegyes - 81-es major - Néplavór - aradi híd - Tótkomlós




Távolság: 22 km, ebbõl földút 12 km.
Menetidõ: kerékpárral 2 óra.




Túránk a mezõhegyesi vasútállomástól a Hotel Nóniusz"-ig a 9/1-esnél írtakkal egyezik.

Az utolsó (4.) diadalív alatt áthaladva, balról a volt Hangai vendégfogadót (ma iparitanuló-intézeti diákotthon) hagyjuk el. Keresztezzük a pitvaros-mezõkovácsházi utat, és ÉK-re tartva a tótkomlósi úton megyünk ki a községbõl, az Élõvíz-csatornán keresztül. A hídtól 2,5 km után a közel É-i irányba vezetõ burkolt úton - téglagödrök helyén fiatal erdõ - megyünk tovább. K-re a 6-os major látszik, régi magtárral. A majortól 1 km-re, jobbról a 81-es balról a 79-es erdõ húzódik, benne zabsilótorony, majd jobbra a 81-es major következik. Ital- és vegyesbolt, telefon, buszmegálló.

A majorból a volt kisvasúti töltésen haladva ÉK-i irányba, érintve bal kéz felõl a 83-as szalagerdõt, az aradi útra jutunk. A túrát rövidíteni szándékozók balra, Ny-i irányban Tótkomlósra érnek.

A kisvasút nyomvonalán, továbbra is ÉK-i irányt tartunk. Jobb oldalon a 82-es erdõt hagyjuk el, majd az aradi útelágazástól 1,5 km-re balról a 84-es major romjait látjuk. Az épületmaradványok után 2 km-re ÉNY-ra törik az út. Keskeny erdõsávot keresztezünk.

    A régi ménesbirtokot 70 km hosszon 1945-ig árok, drótkerítés és azt szegélyezõ erdõsáv, ahogy a helybeliek nevezték, a gránic vette körül. A birtokot a kapukon keresztül engedéllyel lehetett megközelíteni!

Az úttöréstõl 900 m-re nagy nyárfacsoportnál, a Száraz-ér belsõ zugában találjuk a környék közkedvelt, igazán szabad melegvizes fürdõjét.

    A földbõl 80 °C-os hõmérséklettel feltörõ vizet hûtõcsatornákon kis méretû, terméskõbõl kirakott medencébe vezetik. Neve: Néplavór. A víz gyógyhatása egyesek szerint csodákra képes!

Az aradi útra DNy-i irányú, 3 és fél kilométer hosszú földúton kerülünk vissza. Innen közösen folytatjuk az utunkat azokkal, akik a Néplavórhoz nem tértek ki.

Tótkomlós felé tartva (Ny), 1 km-en belül keresztezzük a Száraz-eret. (Ismertetést lásd a 9/1-es túránál.) A Száraz-ér aradi hídján átkelve, jobbról akác- és kökénybokrok mögött néhány ha-os erdõ látható. Utunkat a községig balról akácos erdõsáv, jobbról hatalmas kukorica- és búzatáblák szegélyezik.

A tótkomlósi cigánytelep kanyargós utcáin, majd a kockaköves Kisfaludy utcán jutunk a békéscsaba-makói fõközlekedési útra (Széchenyi István utca), ami a község fõutcája. A 11. számú házban van a szlovák tájház. Az úton balra fordulva, 350 m-re található a piactér és az 1792-bõl származó késõ barokk evangélikus templom. (Ma mûemlék.)

    A község régi arculatát, a szlovák népi építészet emlékeit az Orosháza felé vezetõ úton tett kitérõ során tanulmányozhatjuk.
    Érdemes megemlíteni, hogy a település evangélikus temploma 1792-1795 között épült reprezentatív külsõ ívpillérsoros homlokzattal, vaskos vörösréz hagymasisakos tûzfigyelõ toronnyal, a toronyban tûzõrszobával. Az ismeretlen mester a mezõberényi szlovák evangélikus és a magyarcsanádi román ortodox templom legszebb testvéreként alkotta meg. Belsejében három oldalon van karzat, a negyedik, hosszoldalon áll a szószékoltár. A klasszicizmus kiváló szobrásza, Dunaiszky Lõrinc is részt vett aranyozott gyertyatartókkal és az orgona szobrászati díszítésével a berendezés gazdagításában.
    Az id. Czigler Antal által 1830-ban épített oszlopos tornácú klasszicista parókia melléképületében van Koppány János lelkész Tótkomlós néprajzi tárgyaiból összeállított gyûjteménye.
    A Hõsök terén áll a XVIII. századi épületbõl 1893-ban továbbépített eklektikus községháza és a késõ romantikus szállodaépület az 1870-es évekbõl.
    A mellékutcákban sokszor tíz oromzatos ház is található egy sorban. A legegységesebb utcaképek Tótkomlóson találhatók. Jellegzetes helyi karaktert képvisel a két dór oszloppal alátámasztott oromzatú Szép utca 5. sz. ház, amely korábbi épületrészek felhasználásával 1851-ben kapta mai formáját. A belsejében évszámos mestergerenda és csonkagúla fedéskemence található. A Széchenyi utca 9. sz. házban népmûvészeti kiállítást és tájházat alakítottak ki.

    Külterületen, a központtól 12 km-re DNY-ra, a makói úttól jobbra, kb. 1 km-re a Kopáncs-ér kanyarulatában állt a középkori Kopáncs falu templomával. A XI. századi eredet- román kori templomot a XIII. század végén Ny-i irányban bõvítették. Nyugati homlokzatán bélletes csúcsíves kapu maradt fenn. Az 1596-ban leégett templomból 1933-ra már csak a gótikus bõvület maradt meg sérült oromzatával, amikor az eredeti alapfalak feltárása után Szabó Imre, Makó város fõmérnöke tervei alapján a régi falakat jól megkülönböztetõ módon rekonstruálták a templomot. A munka 1935-re fejezõdött be. Ezzel utat mutattak az Alföld rendkívül szegény középkori épületmaradvány-állományának megmentési módszerére, hiszen a fagyási periódusban gazdag éghajlatunk szemünk láttára emészti el a középkori romos téglafalakat. A kopáncsi templomot 1978-1979-ben ismét helyreállították. Ez Békés megye egyetlen részben álló középkori temploma. (A templom 1997 augusztusában villámcsapás miatt kiégett - VZs) A 10. számú körzet túráit ezen az úton haladva érhetjük el.

A község központjában jobbra a tanácsháza, vele szemben a Komló Szálló patinás épülete mellett elhaladva a Száraz-ér partján, ismét jobbról a melegvizes úgynevezett Rózsa fürdõt találjuk. Átmegyünk a hídon, balra az autóbuszmegálló mögött szép fiatal fenyves park van. A közútról jobbra térünk, széles gyalogúton. A hídtól 350 m-re, jobbra több évtizedes kocsányos tölgyek, hársak, juharok és fenyvek szép parkot képeznek. A parkkal szemben a mûvelõdési központ és a könyvtár található. A parktól 200 m-re a vasútállomáshoz jutunk.

Vonatra szállva visszajuthatunk Mezõhegyesre, elutazhatunk Orosházára vagy ottani átszállással Békéscsabára.


A mezõhegyesi Hotel Centrál 1885-ben épült

Fotó: Bugár-Mészáros K.


A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra: 9/3 Mezõhegyes - 39-es major - Feneketlen-tó - Battonya
Elõzõ túra: 9/1 Mezõhegyes - Zabostorony - Feneketlen-tó - Mezõhegyes
Következõ fejezet: Túrák a Békés-Csanádi löszháton
Elõzõ fejezet: Sárréti túrautak



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.