KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


ELÕSZÓ

VÁLASZOL A KIADÓ




A tisztelt Olvasó kérdéseire VÁLASZOL A KIADÓ
Ladnyik Mihály, állami díjas tsz-elnök,
a Békés megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság (gt) elnöke




Olvasó - Mi a gazdasági társaság rendeltetése?
Válasz - A tagüzemeinek, intézmények kezelésében levõ természeti értékek óvása, megmentése a jövõ számára. Ezt a nemes célt abból a felismerésbõl határoztuk el, hogy a környezet megvédéséért az tehet legtöbbet, aki azt használja és olykor, sajnos tudatlanságból vagy rosszul megfogalmazott gazdasági érdekbõl rongálja. Kérem a tisztelt Olvasót, hogy a gt fõbb törekvéseirõl, tagjairól írtakat is ismerje meg!

Olvasó - Örömmel megismerkedünk, hiszen hasonló célú gt-vel még nem találkoztunk. De mit tud tenni huszon-egynéhány tsz, állami gazdaság, különbözõ tanácsi szerv, vállalat az idegenforgalomért?
Válasz - Igen sokat. A Békés megyei vendégszeretet messze földön híres. Régóta foglalkozunk már az üzemeinkre kíváncsi látogatók és szakemberek vendégül látásával, erre sok helyen már kis "idegenforgalmi ágazat" bontakozott ki. Ezt a szakmát akarjuk tanulni, ajánlatainkat bõvíteni, emelni szolgáltatásaink színvonalát, segíteni egymás munkáját.

Olvasó - Békés megyérõl, annak városairól, de az Alföldet átfogóan is több útikönyv jelent meg. Ezek nem tetszik feleslegessé a Körös-sárréti útikalauzt?
Válasz - Meggyõzõdésem, hogy egymást egészítik ki ezek a könyvek.

Olvasó - Pontosabban?
Válasz - A mi könyvünk a tájegység azon, eddig zömében rejtõzködõ szépségeit mutatja be, amelyek megközelítéséhez egy könnyû vízi jármû, egy kerékpár, de ezek hiányában semmi más, csak két, túrázni szeretõ láb kell.

Olvasó - Tehát egy turistakalauzról van szó?
Válasz - Igen!

Olvasó - Kinek szánják?
Válasz - Mindenkinek. Azoknak, akik még sosem jártak az Alföldön túrázni és azoknak, akik már rég jönnének, csak nem ismerték a lehetõségeket. Várjuk a szervezett és a kezdõ természetbarátokat, a vízi turizmus lelkes híveit, a kerékpározókat, sõt azokat is, akik lóháton, fogaton - vagy -, ha az idõjárás engedi - szánnal akarják megismerni a Körös-vidék jellegzetes tájait.

Olvasó- Nem a kiadói lelkesedés hangja ez?
Válasz - Egyáltalán nem. A különlegességekre igazán érzékeny külföldiek már felfedezték Alföldünket. Természetesen nem a csikós-paprikás pusztaromantikára gondolok, hanem hazánk honfoglalás kori arculatára emlékeztetõ, ma már csak foltokban fellelhetõ erdõs pusztákra, a folyószabályozásokkor létrejött másodlagos tájformákra: a hullámtéri füzesek, a holtágak és a szikes gyepek világára. A mintaszerûen mûvelt agrártáj viszont az itt élõ emberek akaratának és erejének, a szél és a víz pusztító munkája felett aratott gyõzelmét jelzi.

Olvasó - Csak a táj és a természet a túrakalauz szereplõje.
Válasz - A fõszereplõ természetesen az ember. Bevezetõ tanulmányaink átfogóan mutatják be a tájegységeket, a túráknál pedig nem feledkezünk meg az adott helyhez kötõdõ névmagyarázatokról, a kapcsolódó történelmi eseményekrõl, néphagyományokról. szépirodalmi utalásokról, valamint az értékes építmények és a régészeti emlékek bemutatásáról sem.

Olvasó - Az elõzõekben már szemügyre vettem az átnézetes térképet. A bemutatott terület sem a közigazgatási, sem az eddig alkalmazott gazdasági vagy történelmi tagozódásnak nem felel meg.
Válasz - A három Körös és a Berettyó egykori árterülete békési és bihari Sárrét néven ismert. Határai sohasem egyeztek a közigazgatási határokkal, földrajzi, turisztikai szempontból azonban egy táj. Békés megye D-i, DNy-i része a Békés-Csanádi-löszhát, kiváló minõségû földjeivel, végtelen búza- és kukoricatábláival, számos szép, régi gazdasági épületével a nagy múltú mezõgazdaság reprezentálója. Nélküle a Békés megyei turizmus elképzelhetetlen. Vízi túránk a Tiszáig vezet, ezért az egyéni hangulatú Tiszazugot is bekapcsoltuk ismertetéseinkbe.

Olvasó - Felkészültek a turisták "rohamára"?
Válasz - Ha a könyv hatására megszállnák a vendégek Békés megyét, akkor egyik szemünkkel nevetni fogunk. Nevetünk azért, mert túrakalauzunk használt valamit, és kezdenek felfedezni bennünket, de a másik szemünk, ha nem is sír, de azért hunyorogva figyeli a Balatonnál már ismert jelenséget. Ettõl kissé félünk, mert érezzük, hogy alapellátásban még a kezdeti lépéseknél tartunk, és csodálatos környezeti értékeink könnyen sebezhetõk.

Olvasó - Tehát a gt két alapcélja - a természetvédelem és az idegenforgalom fejlesztése - egymásnak ellentmond?
Válasz - Válaszom: határozott nem! A természet eltûri, sõt bizonyos esetekben igényli is az emberhez méltó viselkedést. Ha a tisztelt Olvasó - amennyiben még nem tájékozott e téren -elolvassa könyvünk III. fejezetében a természetben való viselkedés normáiról írottakat, s aszerint viselkedik, akkor az utánunk jövõknek sérülés nélkül adhatjuk át pótolhatatlan kincseinket.

Olvasó - Kik írták a könyvet?
Válasz - Szerkesztõink neves szakírókat kértek fel az általános fejezetek megírására. A túrákat a területet ismerõ muzeológusok, tanárok, mezõgazdasági és vízügyi szakemberek tervezték meg és írták le.

Olvasó - Olvasótársaim nevében is köszönöm válaszait. Most már rajtunk áll, hogy mit merítünk ebbõl a "tiszta forrásból".
Válasz -Minden túrázónak õszinte szívvel kívánom, hogy érezze jól magát területünkön, s kalauzunk segítségével sikerrel ismerkedjen a Körös-vidék, a Sárrét és Dél-Békés kedves tájaival, dolgos, szorgalmas népével. Végezetül úttörõ vállalkozásunk minden hiányosságáért megértõ elnézésüket kérem.

Kritikájukat, észrevételeiket, amelyeket el is várunk, küldjék el az útikalauz szerkesztõségének címére: KÖRÖSVIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Körös-sárréti útikalauz szerkesztõsége 5700 GYULA, Városház u. 26.




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ rész: Természeti földrajzi viszonyok 
Elõzõ rész



Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.