Tisza: Csongrád Berettyó: Szalárd, Berettyóújfalu, Szeghalom Sebes-Körös: Csucsa, Nagyvárad, Körösszakál Fekete-Körös: Belényes, Tenke, Ant, Remete Fehér-Körös: Honctõ, Kisjenõ, Gyula Kettõs-Körös: Békés Hármas-Körös: Gyoma Kunszentmárton

A vízállásjelentésben az egyes vízmércék adatai a következõk:

Például (1983. X.19-én): a Tisza vízállása Csongrádnál - 74 cm, 21 %

A vízmércén a leolvasott érték egy meghatározott, úgynevezett „0" ponthoz viszonyítva -74 cm. Sokkal többet mond a második szám, a 21 %. Ez ugyanis az eddig elõfordult legkisebb és legnagyobb vízállások közötti tartományban határozza meg az adott vízállás helyét, százalékban. Csongrádon a legkisebb víz -357 cm, a legnagyobb plusz 935 cm volt. -357 cm-tõl -74 cm-ig 21 %.

A Körösök jelentõsebb áradása esetén a vízi túrázás veszélyes és nem javasolt, mivel igen heves vízjárású folyókról van szó, ezért csapadékos idõjárás esetén akár 24 óra alatt is jelentõs változás következhet be. Mindenesetre - hivatalosan - a legnagyobb hajózási vízszint kialakulásáig megengedett a vízi közlekedés (természetesen az árvízvédekezési hajózás kivételével). Ezek a legnagyobb vízállások a fõbb vízmércéknél:

Kunszentmárton plusz 464 cm - Gyoma plusz 466 cm - Békés plusz 450 cm - Körösladány plusz 311 cm

A körösi duzzasztók általában április 15-tõl szeptember 30-ig üzemelnek. Ez idõ alatt a duzzasztott felvízen kedvezõ vízszintet biztosítanak. A vízállásjelentésekben a kunszentmártoni és a gyomai vízállásoknál közlik, hogy Bökényben, illetve Békésszentandráson duzzasztás van.

Következõ rész: A Körösök vízi létesítményeinek ismertetése 
Elõzõ rész: A Körösök vízi táborhelyei, KÖVIZIG szálláshelyek