A Hármas-Körös 5,6 folyókilométerében 1905-1907 között épült vízlépcsõ célja az, hogy a békésszentandrási vízlépcsõig lehetõvé tegye a hajózást, és a folyószakasz mentén biztosítsa az öntözéshez szükséges vizet. Ez a mû volt az elsõ vasbeton szerkezetû vízépítési mûtárgy Magyarországon. A terveket dr. Zielinszky Szilárd mûegyetemi tanár készítette. A vas szerkezeteket a MÁVAG szállította. A duzzasztómû 35 m széles tûsgát, amely a mederbe lefektethetõ 27 db keretlábból 15 db tûtartó csõbõl és az azokra támaszkodó 350 db, 464 cm hosszú vörösfenyõ gerendából áll. Az üzemi duzzasztás 3,53 m. A hajózsilip 10 méter széles és 68 méter hosszú. Az átzsilipelhetõ legnagyobb uszály 1000 tonnás. A kamra feltöltése és ürítése a zsilipfalban elhelyezett oldalcsatornák segítségével történik. A kapuszárnyak kézi mozgatású vasszerkezetek.

A vízlépcsõ 1936 és 1942 között épült a Hármas-Körös 47, 5 folyamkilométerében. Megépítésével hajózható a Kettõs-Körös Békésig, a Hortobágy- Berettyó Mezõtúrig, a Sebes-Körös pedig Körösladányig, és lehetõvé vált 20 000 ha mezõgazdasági terület öntözése. A mûveket a M. Kir. Öntözésügyi Hivatalban, Lampl Hugó vezetése mellett, Freytag Ferenc tervezte. A kiviteli munkákat is a hivatal irányította. A vállalati munkákban az ország jelentõs cégei vettek részt. Így - az oldalcsatorna földmunkáját Bétori Oszkár; - A duzzasztómû alapozási és falazási munkáit a Skuteczky- és Boray-cég, vasszerkezeteit és gépi berendezéseit a Ganz és Társa Villamossági, Gép- és Hajógyár Rt. készítette; - a hajózsilip alapozási és falazási munkáit a Prister Mûvek Hydrotechnikai és Építõ Rt végezte, a vasszerkezeti és gépi berendezéseket a M. Kir Áll. Vas-, Acél-, és Gépgyár gyártotta, szállította és szerelte; - az áramátalakító belsõ berendezését és a távvezetéket a Kalocsay Kálmán-cég szállította és szerelte; - vízi szállításokat az Ujváry József szegedi cég vállalata teljesítette.

A duzzasztó 2x22 m szélességû, MAN-rendszerû kettõs kampóstáblás. Duzzasztási magasság 7 méter. A felsõ táblák 72, az alsók 84 tonna súlyúak Annak idején a legkorszerûbb elzáró szerkezetek voltak ezek. A hajózsilip hossza 85 m, szélessége 12 m. Átzsilipelhetõ legnagyobb uszály: 1200 tonnás. Az oldalfalak Larssen-rendszerû vas szádpallókból épültek A kamra feltöltése és ürítése a támkapukba épített szegmentes tiltókon keresztül történik.

A Kettõs-Körös 116,7 folyamkilométerében, 1967-68-ban épült a 2xl8 m nyílású mederduzzasztó. Üzembe helyezésével lehetõség nyílt 11 000 hektár mezõgazdasági terület öntözésére és ipari víz vételezésére is a Kettõs- Fehér-, Fekete-Körös mentén. A mû tervezése tanulmányszinten 1962-ben kezdõdött. A kiviteli tervek a Vízügyi Tervezõ Vállalat készítette el. A beruházást az OVH Dunai és Tiszai Vízi Nagylétesítményeket Beruházó Vállalat bonyolította le. Az építési munkák kivitelezõje az OVH Kelet-magyarországi Vízügyi Építõ Vállalat volt. Az acél- és gépszerkezeteket a Ganz-Mávag készítette és szerelte be. Az 5,40 m (legnagyobb) duzzasztást acélszerkezetû billenõtáblákkal lehet biztosítani. A duzzasztó küszöbe 1,80 m állandó duzzasztást ad. A duzzasztó mellett hajózsilip nem épült, de a késõbbi megépítésre van lehetõség, mivel a hajócsatornák ki lettek ásva.

A Fehér-Körös 134,8 folyamkilométerében 1898-ban épült tûsgát duzzasztó vize táplálja a folyószabályozások (1855) elõtti Fehér-Körös Gyula Békés közötti szakaszát, a mai Élõvíz-csatornát. A duzzasztómû terveit a Gyulai Folyammérnöki Hivatal készítette, Gallatz János irányításával. Versenytárgyalás alapján, az építéssel Melocco Leonárd budapesti vállalkozót bízták meg. A fenékgát tervezését és kivitelezését a KÖVIZIG végezte. A tûsgát 21 db, a téli (jeges) és árhullám veszélyes idõszakban a mederbe lefektethetõ keretlábból, 11 db tûtartó csõbõl és az azokra támaszkodó 262 db, egyenként 3,35 m hosszú vörösfenyõ gerendából, úgynevezett “tû"-bõl áll. Maximális duzzasztása 2,79 m, szerepe öntözõvíz-biztosítás, a három városon keresztülfolyó Élõvíz-csatorna higiéniai-környezetformáló vízigényének kielégítése és ipari vízszolgáltatás. Télen ezt a funkciót az 1977-ben épült fenékgát látja el.

A Hortobágy Berettyó-fõcsatorna a belvizek levezetésére épült. Torkolatnál, a Hármas-Körös árhullámainak a csatornából való kizárása céljából 1898-1899-ben háromnyílású táblás zsilipet építettek. A fõcsatorna hajózhatóvá tétele érdekében 1940-41-ben új oldalcsatornát ástak és annak 0,4 csatorna-kilométerében megépítették az árvízkaput. A tervezés és a kivitelezés a békésszentandrási vízlépcsõvel együtt történt. Az árvízkapu nyitott állapotában szabad áthajózást biztosít a Hármas-Körös és a fõcsatorna közt. Ha a Hármas-Körös vízállása a fõcsatorna megengedett vízszintje fölé emelkedik, a kapu bezárásával az árvíz a csatornából kirekeszthetõ. Az árvízkapu szélessége 12 m, küszöbmélysége is olyan, hogy 1200 tonnás uszályok is áthaladhatnak rajta.

A Sebes-Körös 13,67 folyamkilométerében levõ 2x18 m szabad nyílású mederduzzasztó 1974-1977 között épült. A duzzasztó 11 000 hektár mezõgazdasági mûvelésû terület öntözési lehetõségét biztosítja, és a térség tervszerû vízszétosztását szolgálja. A mû terveit a Vízügyi Tervezõ Vállalat készítette. A felelõs tervezõ dr. Szabó Elek volt. A beruházást az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat bonyolította le. A kivitelezõ munkákat a Kelet-magyarországi Vízügyi Építõ Vállalat készítette. A technológiai berendezések fõvállalkozója a Ganz-Mávag volt. A mozgató berendezéseket az NDK-beli ORSTA Hydraulik cég szállította és szerelte. A villamos berendezéseket a VERTESZ készítette. A kapcsolódó bögevédelmi földmunkák tervezõje a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervezõ Vállalat volt. A kivitelezésben részt vett a bögevédelem és Szeghalom árvízvédelme terén a TIVIZIG, a vízszolgáltatás, vízrendezés terén pedig a KÖVIZIG. A vasbeton küszöb állandó 2 m-es duzzasztást ad. A hidraulikus mozgatású billenõtáblákkal elsõ ütemben 3,70 m, második ütemben 6 m duzzasztás állítható elõ. A duzzasztó mellett hajózsilip nem épült, de a régi mederben megvan a lehetõség egy késõbbi létesítésére. A duzzasztás határa az elsõ ütemben a Sebes-Körösön 16 km-re van a duzzasztó fölött; a Berettyón pedig a torkolattól 30 km-re.

Mivel az elsõrendû árvízvédelmi mûvek kiépítése hosszabb idõt vesz igénybe, ezért - átmeneti megoldásként - árvízi szükségtározók létesültek. Megfelelõ elõrejelzés alapján ezeknek a tározóknak az összehangolt üzemeltetésével jelentõs vízszint-csökkentéseket lehet elérni. A töltések kiépítése után a szükségtározók - rendkívüli árvizek esetén - továbbra is a védekezés hatékony eszközei lesznek. A mályvádi árvízi szükségtározó a Fekete-Körös bal oldalán, 3 689 hektáron terül el. 1975-1977 között épült. 2,3 m átlagos vízmélység esetén 75 millió m3 víz tározható. A tározótöltés 9 km hosszú, a Fekete-Körös bal oldali töltésébe vízbeeresztõ és visszavezetõ mûtárgyak vannak. A tározó területén vadvédelmi magaslatok épültek. A vízbeeresztõ mûtárgy, az úgynevezett fix küszöbû árapasztó mû 1981-ben épült, a Fekete-Körös bal oldali 6,16 - 6,26 töltéskilométere közti 100 méteren. A fix küszöb vízkimosás elleni biztosítása vas szádlemezekkel és elõregyártott betontömbökkel van megoldva. A tározó felõli oldal vasalt betonnal, kõszórással és szintén elõregyártott betontömbökkel van kialakítva. Az árapasztó mû nagyságára jellemzõ, hogy 810 db lemez, 9 200 db betontömb és 882 m3 kõszórás beépítésével készült. A víz beeresztése a felsõ földfeltöltés lerobbantásával történik. A vízvisszavezetõ mûtárgy is 1981-ben épült a Fekete-Körös bal parti 6,013 töltéskilométer szelvényében. A mûtárgy három nyílású és mindegyik nyílás 2,40 m x1,80 m. A zsilip hossza (a töltésre merõlegesen 47,3 m). A zárást hidraulikus mozgatású zsiliptáblák biztosítják. Abban az esetben, amikor a tározó nem lesz teljesen feltöltve, a fõvédvonalat nem kell megnyitni, mert a víz ezen a mûtárgyon keresztül visszavezethetõ.

A békési kikötõ 1944-47 között épült a Kettõs-Körös bal partján a 113,6 folyókilométer-szelvénynél, a békési híd alatt. A kikötõ teljes hossza 415 m és részben kõburkolatból, részben kõszórásból A kikötõ felsõ végénél, a jobb parton nyílik a békési téli hajómenedék. Ez 1945-49 között létesült. A medencés kikötõ 75 m hosszú és 22 m széles. A bevezetõ hajócsatorna 130 m hosszú.

Következõ rész: Vízlépcsõk és duzzasztók megközelítésének szabályai 
Elõzõ rész: Vízállásjelentések értelmezése