|
| Ezen a folyón a vízi túrát a Sarkad
közelében levõ Malom-foki szivattyú- és
gátõrtelep (15. fkm) környékérõl
kezdhetjük el, mert ide Sarkadról a cukorgyárnál
kezdõdõ ún. „anti" kövesút megkönnyíti
a közlekedést, a csónakok és szükséges
felszerelések vízhez szállítását.
A Fehér-Körössel ellentétben a Fekete-Körös medre nem szabályozott, kanyarokban gazdag, a vízsebesség általában mindig nagyobb a Körösökön megszokottnál, s e két tényezõ miatt csaknem minden kanyar külsõ oldalán kõszórásos partvédõ mûvet találunk. A hullámtér az esetleges árvizek gyorsabb levezetésének elõsegítése érdekében fátlan. Mindezért viszont kárpótol az igen változatos nyomvonal és bal kéz felõl a közel 10 km-en át utunkat kísérõ mályvádi erdõség a maga sokszínû, érintetlen növény- és állatvilágával. (Kapcsolódó túrák: 2/1., 2/2., 2/3.) A 6. fkm-nél található a bal oldalon a Mályvádi Árvizi Szükségtározó bevezetõ és leeresztõ mûtárgya. Ezután a gyula-sarkadi vasúti hidat és az itt levõ gátõrházat elhagyva a jobb oldalon a József Attila Szanatórium patinás környezete érdemel említést. Bal oldalon a városerdei üdülõtelep és a fürdésre-napozásra is alkalmassá kiépített part után egy élesen jobbra forduló kanyar következik. Ennek alsó vége fölött halad át a Gyula-Sarkad közötti közúti híd. Ettõl kezdve még kanyargósabb lesz a folyó medre. Az említett híd után pár száz méterrel néhány évvel ezelõtt az elsõ, jobb oldali kanyart levágták, s ez a mederkorrekció itt egy - csak az alsó végén nyitott - töltésen belül holtágat hozott létre. A helybeliek ezt Gálosi-kanyarnak nevezik ma is. (Kapcsolódó túrák: 2/1., 2/2., 2/3., 2/15.) A part menti bokros jellegû növényzet táborverésre, megpihenésre csábít, ott, ahol a horgászhelyek jóvoltából csónakkal ki lehet kötni. A part menti növénysáv mindenütt elég keskeny, döntõen füves, mezõs területek jellemzik a hullámteret, amely a kanyarok irányától függõen hol szélesebb, hol keskenyebb. A Fekete-Körös ezt a jellegét megtartva, egyre szélesedõ mederrel éri el a már említett Szanazugnál a Fehér-Köröst. A folyó jobb parti töltése mellett, az erdõ lábánál meghúzódó gátõrháztól kezdõdõen alakult ki a megye egyik legkedveltebb üdülõterülete, a dobozi Szanazug. |

A mályvádi árvízi tározó megnyitása 1981-ben
Fotó: Kiss Z.
|
|
![]()
Körös-Sárréti
Útikalauz (Kondoros, 1984) © Szerkesztette:
Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület.
1999.
![]()