KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


VÍZI TÚRÁK A KÖRÖSÖKÖN

HÁRMAS-KÖRÖS - (Összefolyás - Gyomaendrõd)



A Kettõs- és a Sebes-Körös összefolyásától a 90,6. fkm után kezdi meg útját a Hármas-Körös. Kiszélesedett medre az elsõ 6-700 m-n Ny-i irányban halad, utána ÉNy felé fordul. Itt a bal parti hullámtér sokkal szélesebb, a töltés lábánál kubikgödrök sora húzódik. Fontos tudni, hogy innen veszi kezdetét a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület - 1997-tõl Nemzeti Park. (Kapcsolódó túra: 3/5.)

A 90. fkm elhagyása után bal kéz felõl a Félhalmi-holtág felsõ befolyása éri el a folyót. Félhalom középkori falu volt, Köröstarcsától Ny-ra feküdt. Vadregényes, erdõs-ligetes itt a tájék, érthetõen kedvelt kiránduló- és horgászterület. A 89. fkm után kissé Ny-ra fordul a meder nyomvonala, a hullámtér jellege változatlan, mindkét oldalon kubikgödrök, morotvák bújnak meg az ártéri öreg erdõkben. A 87. fkm alatt 600 m-re tér vissza a Félhalmi-holtág alsó vége a folyóhoz. Ettõl kezdve a meder még nyugatabbra fordul és a bal parti hullámtere még szélesebb lesz.


Kiskócsag a Hármas-Körösön Félhalomnál

Fotó: Boross L.


A 86. fkm elõtt ágazik ki a Dan-zugi-holtág felsõ vége a töltésen belüli morotvájával, és kb. 300 m után kanyarodik vissza a folyóhoz, de itt a holtág vize nem éri el a folyót. A 85. fkm-nél a meder eltávolodik a jobb parti töltéstõl. és enyhén DNy-i irányba fordul, s itt a jobb parton egy kisebb - mindkét oldalán töltéssel szegélyezett - holtág van a hullámtéren kívül. Kecsegési-holtág a neve, amelyet feltehetõen az egykor itt gyakran fogható halfajtáról nyerte, ezen feltevést ma már csak a márgás agyagos meder igazolja.

A 84. fkm-tõl kezdve a bal oldali hullámtér öreg fái tövében közvetlenül a víz partján dûlõút vezet lefelé. Itt kikötni csak a néhány horgászhely valamelyikénél lehet, mert a part meredek és magas. A jobb oldali hullámtér kiszélesedik. A 82. fkm után a folyó hirtelen É-nak fordul, majd 500 m-t megtéve újabb éles kanyarral DNy-nak veszi irányát 300 m hosszan, ezután már enyhébb fordulattal tart ÉNy felé. E kettõs kanyarulatot alakjáról a helybeliek S kanyarnak nevezték el. Környéke a Hármas-Körös egyik legvadregényesebb tája, a kanyarok külsõ oldalát megmászhatatlanul meredek, magas partok övezik, a hullámtér mindkét oldalon facsoportokkal tarkított ligetes mezõség, sok ideális táborhellyel.

    Az itteni igen mély meder legendás horgászparadicsom, amit az országos rekordlistán az elsõ tíz között nyilvántartott halak (fõleg harcsa és süllõ) is bizonyítanak.

A 81. fkm-nél már jóval szelídebb környezetben tér el a jobb oldalon a vízparti dûlõút a folyótól és a töltésnek fordul. Áthaladva rajta már a töltésrõl jól látható a nádassal, erdõsávval szegélyezett Siratói-holtág.

    A hagyomány szerint itt, az akkor még élõ Körös-meder növényekben dús rejtekeiben megbújva siratta a török elleni harcokban elpusztult faluját, Gyomát, az idemenekült lakosság.

A 81. fkm után a meder Ny-nak fordul, közeledve a jobb parti töltéshez. Fél km-rel lejjebb a Siratói-holtág alsó vége s az ott levõ szivattyútelep található. Közvetlenül a 80. fkm tábla fölött a bal oldalon éri el a folyót a Torzsás-holtág felsõ befolyója. Itt kezdõdik a medernek egy enyhe ívû jobbra hajló kanyarulata, s ebben az irányban a 79. fkm-nél éri el a Hármas-Körös Gyomát.

    Igaz, közigazgatásilag ma már Gyomaendrõd a neve a két településnek, de a folyón oly messze esnek egy-mástól, hogy az útbaigazítás pontossága nevük külön-külön említését követeli meg.

A Torzsás-holtág alsó végénél az addig vízközelben haladó dûlõút a töltésnek fordul. A hullámtér a bal oldalon inkább mezõs, a túloldal erdõsebb. A meder enyhe kanyarral a jobb parti töltést megközelítve halad a 78. fkm-ig. Közben a 79. fkm alatt 200 m-rel látható a jobb parton a körösladányi fõ vízkivételi mû. Ettõl lejjebb 700 m-rel a gyoma-dévaványai közúti híd halad át a folyón. A meder nyomvonala itt már eltávolodik a jobb oldali töltéstõl, és csaknem a hullámtér közepén halad. Az említett közúti híd után 100 m-re a 78. fkm-nél kezdi a Hármas-Körös É felõl megkerüli Gyomát. A meder ismét a jobb parti töltés felé közelit, hullámtere ezen az oldalon ligetes. (Kapcsolódó túrák: 3/1. - 3/4. )

A 77. fkm-nél a folyó csaknem 45°-os szögben balra fordul, és a bal parti töltéshez közelít. A 76. fkm után a jobb oldali hullámtéren van a Német-zugi holtág belsõ morotvája a Csergettyûi-rétek és a Réti-földek elnevezésû területek között.

A 75. fkm fölött 150 m-re van a gyomai vasúti híd, amelyen a Békéscsaba-budapesti vasútvonal halad át. Itt a jobb oldal hullámtér széles, több helyen megmûvelt. A 75. fkm alatt a bal parti hullámtér enyhén ligetes. Egykor ez a terület volt a környéken termesztett kender áztatásának központja.

A híd után 700 m-re enyhe kanyarral kissé DNy-i irányba fordul a folyó, és így közeledik csaknem egyenesen Endrõd felé. A 74. fkm-tõl kezdve a meder a bal parti töltés közelében halad. Itt a jobb parton igen széles a hullámtér néhol vízinövényekkel borított morotvákkal. A jelzett fkm alatt 500 m-rel a bal parton a fûzfás-zugi szivattyútelep látható. Ettõl kezdve a töltés külsõ oldalához egészen közel esnek Endrõd házai. A morotvás, széles jobb parti hullámtér a 72. fkm elõtt az endrõd-mezõtúri közúti hídnál lesz kissé változatosabb. Innen lefelé a töltés külsõ oldalán több holtág is sorakozik (Templom-, Bónom-, Sóczó-zugok). A közúti híd környékén a bal part szép, öreg jegenyenyár soraival kellemes kikötési és táborozási helyeket kínál. (Kapcsolódó túrák: 3/1, 3/3, 3/4.)



Tavaszi madárlesen az elöntött hullámtéren

Fotó: Fehér M.




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 1/5 Hármas-Körös - Gyoma-Szarvas
Elõzõ túra : 1/4 Sebes-Körös
Következõ fejezet: Gyula, Békéscsaba, Békés környéke
Elõzõ fejezet: Szerkesztõi elõszó




Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.