KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


VÍZI TÚRÁK A KÖRÖSÖKÖN

HÁRMAS-KÖRÖS - (Szarvas - Kunszentmárton)



A folyón az 50. fkm alatt 200 m-re van a szarvas-mezõtúri kompátkelõhely, amelyet a víz fölött kifeszített drótkötélrõl már messzirõl észrevehetünk. Itt a meder nyomvonala a hullámtér közepén halad enyhe DNy-i irányban, nagy kiterjedésû rétek, mezõk között a 47. fkm-nél található Békésszentandrási duzzasztóig. A duzzasztó fölött a meder széles, a vízfolyás lassú, a partszéleken helyenként már az állóvizekre jellemzõ vízinövényzet is megtalálható. A duzzasztómû alatt mindez egy csapásra megváltozik. A víz folyása gyors, a meder csaknem a felére szûkül, partjai magasak, meredekek. A bal parti erdõben kikötõhely leginkább a horgászhelyeken van, a jobb parti széles legelõ a 46. fkm alatt kezdõdik és a 40. fkm-ig tart. A 43. fkm-nél a bal part hullámtere is ilyen, de aztán fokozatosan erdõssé válik, a part itt nem túlságosan meredek. A 42. fkm-nél kezdõdik a Daru-kanyarnak nevezett igen éles kettõs kanyarulat, amelynek kezdetén a folyó hirtelen É-nak fordul, majd a 41. fkm-nél ismét Ny-i irányt vesz fel. A bal parton húzódó víz menti erdõsáv vadregényes táborhelyei kedvelt kirándulóhellyé tették a vidéket.

A 39. fkm-nél a meder nyomvonala a jobb partot közelíti meg, itt található a harang-zugi vízkivételi mû, amely a hasonló nevû holtágról nyerte a nevét. E holtág mindkét vége elmocsarasodott napjainkra a töltés belsõ oldalán. A 36. fkm-nél van az öcsödi közúti híd. Ettõl kezdve 1 km hosszan a bal parti hullámtér széles, erdõsávokkal tarkított kiterjedt legelõk terülnek el rajta. A jobb part kissé lejjebb szintén nagy kiterjedésû fátlan pusztaság, szélessége a 34. fkm-nél az 1 km-t is meghaladja. A bal oldali hullámtér is több száz m széles itt, de ligetesebb, erdõsebb. A vidék jobb parti része holtágakban igen gazdag (a 34. és a 33. fkm-ek között Özön-zug, a 32. fkm-tõl kiinduló Gyügér-zug), melyeket a fentiekben már említett pusztaság vesz körül.


Hullámtéri hangulat Békésszentandrás és Öcsöd között

Fotó: Boross L.


A folyó a 29. fkm fölött 600 m-rel ismét a jobb oldali töltéshez közelit, megkezdve újabb kanyarját egyre inkább DNy-ra fordulva. Itt a bal part lesz igen széles, a hullámtér füves. A 28. fkm-nél ismét újabb kanyar kezdõdik D-i irányba. A meder nyomvonala a jobb oldali töltés közelében halad. a hullámtér ligetes. A 27. fkm után induló kanyarulat az elõbbinél ellenkezõ irányú. a kiszélesedõ jobb oldali hullámtér egyre erdõsebb. A 26. fkm fölött 300 m-rel legélesebb a kanyar, itt a meder szorosan a töltés tövében halad. 500 m-rel lejjebb a meder nyomvonala visszatér a jobb parti töltés közelébe, és a ligetes-erdõs hullámtéren DNy-i irányban halad. A 24. fkm-nél a bal parton az Erdõzugi-holtág felsõ vége éri el a folyót. A 24. fkm alatt 300 m-re levõ bal parti vízkivételi mûnél kezdõdõ kettõs töltés a 23. fkm elõtt fölött egyesül ismét, közrezárva a Csengedi-holtágat.

A 22. fkm-nél keresztezi a folyót a kunszentmártoni vasúti híd, majd a 21. fkm után 100 m-rel új, modern közúti híd ível át a víz fölött. Megmaradt a Kunszentmárton központjában levõ régi közrúti híd is, ez kb. másfél km-rel délebbre esik az újtól. (Kapcsolódó túrák: 5/l, 5/2.)

A két híd között a jobb oldali hullámtéren van a Kerekes-zugi-holtág. A 19. fkm fölött 200 m-rel egy igen éles kanyarral egészen megközelíti Kunszentmártont a Hármas-Körös, ezért itt a bal parton kövezett védõmûvel kellett óvni a partot 600 m hosszan. A meder iránya itt Ny-ra fordul, majd a 18. fkm-nél ismét újabb, D-i irányú kanyar kezdõdik, igen széles jobb oldali hullámtérrel. Mindkét oldalon füves puszták terülnek el, de a bal parton közvetlenül a víz szélén jó táborhelyet kínáló erdõsáv található.



A Hármas-Körös öcsödi hídja

Fotó: Boross L.




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 1/5 Hármas-Körös - Kunszentmárton - Csongrád
Elõzõ túra : 1/5 Hármas-Körös - Gyoma - Szarvas
Következõ fejezet: Gyula, Békéscsaba, Békés környéke
Elõzõ fejezet: Szerkesztõi elõszó




Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.