KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


VÍZI TÚRÁK A KÖRÖSÖKÖN

HÁRMAS-KÖRÖS - (Kunszentmárton - Csongrád)



A 17. fkm alatt 500) m-rel kezdõdik az igen éles Péter-szögi-kanyar. Itt a meder nyomvonala ÉNy-i irányba fordul, majd a 16. és a 15. fkm-ek között enyhe, hosszabb kanyarral visszatér DNy-i irányba.

Ettõl kezdve a meder nyomvonala a jobb parti töltés tövében halad, teret engedve a bal parti hullámtér töltésen belüli holtágainak (a 13. fkm elõtt Brena-zug, a 13. és 12. fkm között Malom-zug, a 10. fkm-nél Iriszló). A 12. fkm után 300 m-re a jobb parton vízkivételi mû van (tóközi szivattyútelep), utána 100 m-rel közlekedik a szelevényi komp. Itt éri el a folyó Szelevény községet, olyan közel haladva hozzá, hogy a komptól kezdõdõen lefelé 250 m hosszan a jobb oldali partot kõszórásos partvédõmûvel kellett megerõsíteni. Ennek végénél D-i irányba fordul a meder és a bal oldali, km-s szélességû füves hullámtértõl szegélyezve egyenesen halad. Közben a Hármas-Körös a 9. fkm-nél elhagyja a jobb oldali töltésen kívül esõ Tehenes-zug nevû holtágat.

A 8. fkm után a meder nyomvonala eltávolodik a jobb parti töltéstõl és a nagytõkei vízkivételi mû után 400 m-rel a 7. fkm közelében a bal parti töltéshez közelít. Az eddig füves hullámtér fokozatosan ligetessé válik. A 7. fkm alatt 400 m-rel közlekedik a bökényi komp, a folyó fölött átívelõ drótkötél már távolabbról is jelzi hollétét. Itt a bal oldali töltésen kívül vegyesbolt van. A 6. fkm-nél még mindig a mezõs-ligetes jobb parti ártér a szélesebb, a bal parton néhány kisebb hullámtéri morotva található fás partokkal, majd 100 m-rel lejjebb találjuk a Hármas-Körös torkolat elõtti utolsó duzzasztóját: a Bökényi Duzzasztómûvet. A századunk elején létesített mûtárgyat elhagyva a meder a bal parti töltés közelében halad, ezen az oldalon a hullámtér erdõs, a másik oldalon ritkásabb, ligetes.


Ahol a Körös a Tiszába torkollik

Fotó: Boross L.


A 4. fkm-tõl a folyó ismét a jobb oldali töltéshez közelit, s innen ez a hullámtér lesz erdõsebb. A 3. fkm-nél kezdõdõ éles DNy-i irányú kanyar környékén igen széles bal parti puszta képezi a hullámteret. A 2. fkm-nél változatosabb látképet nyújt a fasorral szegélyezett Kesely-zugi-holtág.

Az 1. fkm-nél a jobb parti töltés É felé elkanyarodik a folyótól és széles hullámteret övezve a Tisza bal parti töltése lesz belõle. Az l. fkm-tõl 200 m-rel lejjebb balról a Kurca-torkolat úszó vízkivételi mûve mûködik. Mindkét oldalon széles hullámtér kíséri tovább a Hármas-Köröst, erdõs-ligetes szegélyt alkotva, mígnem az említett Kurca-torkolattól D-i irányban 800 m-t megtéve a folyó el nem éri a Tiszát.

A torkolatot elhagyva a Tiszán jobbra fordulva néhány száz m után balról meglátjuk a csongrádi strand hétvégi házait. Fürdõzésre igen alkalmas itt a part, s ezen túl, közvetlenül a védõtöltés mellett, Csongrád szélsõ házait pillanthatjuk meg. Még feljebb evezve a Tisza medrének nyomvonala egészen megközelíti a töltést, amely itt ki van kövezve, s csónakunkból kilépve azonnal Csongrád városába jutunk, az Öregvár utcai skanzenszerû halászfaluba.

    A honfoglalás kori település helyén (Csongrád fekete vár) modern alföldi kisváros képe tárul elénk, hangulatos utcákkal, számos kisebb-nagyobb parkkal. E városon keresztül halad át a Hódmezõvásárhely-Szentes-Kiskunfélegyháza (451. sz.) közút, a Kecskemét-Budapest (5 sz.) fõútvonal és az ugyanezeket a városokat érintõ vasút is.

Mindezek a túrához szükséges terjedelmesebb felszerelések szállítását teszik lehetõvé. Az említett közúton közlekedõ távolsági autóbuszok a város centrumában levõ Volán-pályaudvaron mind megállnak, megkönnyítve ezzel a személyi utazást. Mindez jó lehetõségeket kínál körösi vízi túránk kezdetéhez, illetve befejezéséhez egyaránt.



Csongrád, Öregvár utcai halászházak

Fotó: Bugár-Mészáros K.




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra
Elõzõ túra : 1/5
Hármas-Körös - Szarvas - Kunszentmárton
Következõ fejezet: Gyula, Békéscsaba, Békés környéke
Elõzõ fejezet: Szerkesztõi elõszó




Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.