KÖRÖS-SÁRRÉTI ÚTIKALAUZ


VÍZI TÚRÁK A KÖRÖSÖKÖN

KETTÕS-KÖRÖS - (Szanazug - Hármas-Körös)



Az elõbbiekben ismertetett két Körös találkozása (128. fkm) után a Kettõs-Körös a már szintén említett szabályozás eredményeképpen teljesen egyenesen halad tovább ÉNy-i irányban. A meder széles, mélysége a duzzasztás függvénye. A folyót a hullámtéren gyér növényzet kíséri, inkább csak közvetlenül a víz partján húzódik mindkét oldalon keskeny bokros sáv, csak itt-ott feltûnõ magányos fával tarkítja a tájképet. Kikötésre, táborozásra ez a terület szintén ott a legalkalmasabb, ahol kiépített horgászhelyet találunk. Az egyenes medernek köszönhetõen már Szanazugtól látható az innen még több mint 4 km-re esõ, 1982-ben átadott, a Körös-völgyben már a táj új alkotóelemévé vált felsõpályás, elõre gyártott elemekbõl utófeszített Békéscsaba-dobozi közúti híd. (Kapcsolódó túrák: 2/1., 2/4., 2/12., 2/14.)

A 117. fkm alatt 100 m-rel található a Békési Duzzasztómû. Itt a bal parton egy mindinkább kiépülõ üdülõtelep fejlõdik (Dánfoki Üdülõtelep), ahol kisebb étterem is mûködik. Ugyanitt nyaranta folyamatos ifjúsági tábor is van. A jobb parton a duzzasztó alatt csatlakozik be a Varga-hosszai-fõcsatorna, melyet a szivattyútelepe már távolabbról is láthatóvá tesz.

Ettõl kezdve a folyó nyomvonala kettõs változáson is átmegy: egyrészt enyhe ívvel északabbra kanyarodik, másrészt Békés város kezdeténél a bal parti védõtöltéshez közelít. Innen a jobb parti hullámtér fokozatosan erdõsebb lesz. A 116,4-114. fkm között Békés város szélsõ házai közvetlenül a töltés külsõ oldalához simulnak a bal oldalon. A 114. fkm-nél Tarhos-Vésztõ irányába közúti híd ível át a folyón. (Kapcsolódó túrák: 2/7., 2/8.)

200 m-rel lejjebb a jobb parton található a Kövizig békési téli hajómenedéke. A vele szemben kb. 300 m-rel lejjebb esõ egykori kikötõ a vízrõl ma már alig vehetõ észre. Figyelemre méltó viszont a hozzá tartozó 2500 tonnás gabonatárház. amelynek rakodószerelvénye a víz fölött magasan benyúlik a meder közepéig.

Alig 1 km-rel lejjebb, mintegy (200 m-rel a 112. fkm fölött torkollik vissza a folyóba a már említett, Gyulánál kiágazó Élõvíz-csatorna. A 112. fkm-tõl megszûnik az egyenes meder, a folyó kanyargóssá válik. Elõször ÉNy-ra fordul (Krisztina-zug), és mintegy 200 m hosszúságban annyira megközelíti a töltést a jobb parton, hogy itt még töltéselõtér sincs. Ugyanez található kissé lejjebb, a 110 fkm-nél is, mindkét esetben a szemben fekvõ hullámtér viszont széles, ligetes-erdõs. A szeszélyes kanyarok, változatos partvonalak ezután végigkísérik a folyót, ízelítõt adva abból a vadregényes szépségbõl, ami majd a Hármas-Körös táját oly vonzóvá teszi.


A békési gõzös szivattyútelep kazánfala

Fotó: Kiss Z.


Megjegyzendõ még, hogy a fentiekben említett folyószakasztól kezdõdõen tûnnek föl elõször a folyamkilométert jelzõ táblák (továbbiakban is fkm jelöléssel rövidítjük), és innen megfelelõ tájékoztatást adnak a vízi utazónak egészen a Tiszáig.

A 110. fkm fölött kb. 100 m-re a bal parti rejtett holtág (Povád-zug) alsó végénél a békési vízkivételi mûvet láthatjuk. Itt a folyó éles kanyarral (Samu- kanyar) eltávolodik a jobb parti töltéstõl és igen meredek, szakadékos bal parttal szegélyezve hagyja el a 109 fkm-t. Ettõl kezdve a meder a hullámtér közepén halad, enyhe ívû, kissé Ny-ra forduló kanyarral érve el a 108. fkm-t, és ezzel együtt a jobb parton a töltésen kívüli Bodzás-zugi-holtágat. E holtág alsó végével átellenben a bal parton a Nagykunsági XIV. öntözõfürt vízkivételi mûvét láthatjuk.

    Innen nyerik többek között öntözõvizüket a megye legértékesebb termõföldjei közé számító kondorosi Egyesült Mgtsz és a kondorosi Viharsarok Mgtsz rizstelepei.

Mintegy 100 m-rel lejjebb a meder ismét a jobb parti töltéshez közelít. Újabb 300 m után látható jobbról az az emlékoszlop, amely az 1980. július 28-án történt töltésszakadás helyét jelzi.

A 106. fkm fölött - Hosszúfoknál - a meder balra kanyarodik. Itt a jobb parton, egymáshoz közel három közös érdekû szivattyútelep látható. A használaton kívül helyezett hosszúfoki I. gõzös szivattyútelep épületében nyert elhelyezést a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum. (Kapcsolódó túrák: 2/7., 2/8.)

Innen továbbhaladva 400 m-rel lejjebb a balra kanyarodó meder egészen megközelíti a jobb oldali töltést. Ezen a szakaszon a hullámtér mindkét oldalon erdõs-ligetes jellegû, mind gyakrabban láthatunk vízimadarakat, fõleg gémféléket.

A 105. fkm után a folyó éles kanyarral visszatér a bal parti töltés közelébe, és csak a 104. fkm elhagyása után fordul a hullámtér közepe felé. Így éri el a 103. fkm-t, illetõleg a kb. 150 m-rel elõtte levõ hidat, amelyen bal oldali irányban áthaladva 5 km megtétele után Mezõberénybe juthatunk.

    Ezen a helyen a bal parti töltésen látható az az emlékmû, amely tudatja, hogy Petõfi Sándor 1849. július 18-án ezen a ponton kelt át a Körösön, hogy Vésztõn, Biharugrán és Nagyváradon át Bem tábornok seregéhez csatlakozzék. Nagy költõnk ekkor látta utoljára szeretett szülõföldjét, a Magyar Alföldet. (Életének e szakaszáról szól Németh László "Petõfi Mezõberényben" c. darabja.)

A 102. fkm-nél a meder elõbb egészen megközelíti a jobb parti töltést, majd kisebb kanyarokat leírva ÉNY-i irányba halad tovább, nagyjából a hullámtér közepén. Ennél a fkm-nél egyébként mindkét oldalon vízkivételi mû található. Alig 1 km-t továbbhaladva a jobb oldalon a töltésen kívül kanyarog a László-zugi-holtág

    (más néven Körtvélyes, ami a körtés szavunk régies alakja, körtefás értelemben; legközismertebb analóg példáját a sörtvélyes-sertés szavunkban találhatjuk meg nyelvfejlõdésünk e példájának).

A 100. fkm-tõl lefelé a meder a jobb parti töltéshez közelít, és 500 m után NY-i irányba fordul. A 99. fkm-nél jobb oldalon a büngösdi szivattyútelep látható. Ettõl 400 m-re a folyó jobbra kanyarodik. A korábbi széles hullámtér összeszûkül, s itt, a kanyar elején éri el a folyó Köröstarcsát. A 98. fkm után 350 m-re van - a dobozihoz hasonló - új köröstarcsai közúti híd, melytõl kezdve a meder 600 m hosszan É-i irányba tart. A 97. fkm-nél a meder nyomvonala a jobb parti töltést megközelítve újabb kanyarral ismét ÉNy-nak fordul. Itt a bal parti hullámtér sokkal szélesebb, ligetes, facsoportokkal tarkított területén - helyenként - kisebb megmûvelt területek is találhatók. (Kapcsolódó túra: 3/5.)

A 96. km-nél van jobb oldalon az ürmösháti vízkivételi mû. Itt a folyó ismét balra kanyarodik, iránya mindinkább Ny-ra fordul.

A 95. fkm-nél bal oldali vízkivételi mû van, pontos helyét a hullámtéri csatorna torkolata mutatja (Paprév-zug).

A 94. fkm elõtt a meder a jobb oldali töltés tövében elõbb É-i, majd mindinkább Ny-ra forduló éles kanyarral éri és hagyja el a 93. fkm-t. A bal parti hullámtér helyenként több száz m széles, a töltés lábánál kubikgödrök sora húzódik. innen a vízig ligetes-mezõs a hullámtér. A természeti adottságokon túl emberi gondoskodás eredménye is hogy ezen a vidéken rendkívül dús a vadállomány, különösen sok a nyúl, az õz és a fácán. Ugyanakkor az átlagosnál kevesebb a vízimadár-féleség.

A 93. fkm alatt a folyó É-nak fordul, majd 600 m után ismét Ny felé kanyarodik. Itt a rejtett Erdõ-zugi-holtág alsó vége csatlakozik a mederhez.

Ugyancsak a bal oldali parton a 92. fkm után 500 m-rel a Harcsási-holtág felsõ vége éri el a Köröst. Itt a meder nyomvonala ÉNy felé kanyarodik, és ezt az irányt végig megtartva éri el a 90,6 fkm-nél a Sebes-Köröst, amely jobbról érkezik. Ugyanezen a ponton éri el a Harcsási-holtág alsó vége a bal oldali töltést. E holtág nevének eredete önmagáért beszél, annál is inkább, mert a folyón az összefolyás környéke még ma is legendás harcsazsákmányairól nevezetes a horgászok között.

Köröstarcsától a torkolatig a fentiekben ismertetett folyószakasz bal oldalán holtágak sorakoznak a töltésen kívül. Ezek mindegyike (Paprév-zug, Németjárói-holtág, Erdõ-zug és a Harcsási-holtág) vízinövényzettel lassan telítõdõ, helyenként kiszáradt, sekély vizû rejtett holtágak. Emiatt a vízi turizmus számára érdektelenek, de a változatos tájék a gyalogtúrákra igen alkalmas. (Kapcsolódó túra: 3/5.)



Hajómenedék, Békés

Fotó: Boross L.




A fejezet tartalma - A könyv tartalma - KVTE

Következõ túra : 1/4 Sebes -Körös
Elõzõ túra : 1/2 Fekete -Körös
Következõ fejezet: Gyula, Békéscsaba, Békés környéke
Elõzõ fejezet: Szerkesztõi elõszó




Körös-Sárréti Útikalauz (Kondoros, 1984)    ©   Szerkesztette: Goda Péter és Köteles Lajos.
HTML: Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999.